Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás (3. rész)
Szerző: Szőke Rozália
– avagy mire fizet a biztosító, és mire nem?
A kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítással foglalkozó blogbejegyzésünk (ide kattintva olvasható) végén felsoroltunk néhány kizáró okot, vagyis mely esetek azok, amikor a biztosító nem fizet. Bodnár György, a blog gazdája megkért arra, hogy a blogsorozat utolsó részében arra is mutassunk példát, amikor fizet a biztosító. Akkor még nem tudtam hogy mit vállalok…
A minap az a megtiszteltetés ért, hogy meghívtak szakértőként a Kossuth Rádió Napközben című műsorába. (A bő 20 perces beszélgetést érdemes meghallgatni 
Már mi is írtunk róla többször, hogy a 2016-ban bevezetett egyszerű bejelentés intézménye számos csapdát rejt magában építtetőnek, építésztervezőnek és kivitelezőnek egyaránt.
„Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.” Ennek a mondásnak jogosságát valószínűleg mindenki elismeri, de ezzel együtt azért arra is számítana, hogy aki hibázik, az ki is javítsa a hibáját – például egy építkezésen. Sok-sok magyar építkező tapasztalta meg azonban az elmúlt évek során, hogy ez sokszor nem megy ennyire egyszerűen – például azért, mert a vállalkozónak nincs pénze (fedezete) arra, hogy a javítást elvégezze.
„Tavaly alaposan megterveztük a házépítésünk anyagi forrásait, de most, hogy elkezdtünk ténylegesen foglalkozni a megvalósítással, kétségbeesetten tapasztaljuk, hogy a kiszámolt építési költségvetésből nagyon nem tudunk kijönni.”
Arról szerintem mindenki hallott, hogy tavaly (2016) óta idehaza már csak kondenzációs kazán helyezhető üzembe, hagyományos gázkazán nem.
Jó néhány kérdés is érkezik Az építő közösséghez, melyek (és persze a hozzájuk tartozó válaszok) egy része igazából megérné a nyilvánosságot is.
Szinte biztosan kijelenthető, hogy a magyarországi házépítők, házfelújítók egyik legégetőbb problémája: honnan szerezzek jó építési szakembert?
