Házépítők, házfelújítók – újratervezés?

Házépítők, házfelújítók – újratervezés?

– avagy mit lehet tenni az építkezési költségek megugrása ellen?

„Tavaly alaposan megterveztük a házépítésünk anyagi forrásait, de most, hogy elkezdtünk ténylegesen foglalkozni a megvalósítással, kétségbeesetten tapasztaljuk, hogy a kiszámolt építési költségvetésből nagyon nem tudunk kijönni.”
„Több évre kimentünk dolgozni a feleségemmel Angliába, hogy ott előteremtsük az otthonteremtéshez szükséges anyagiakat. Összegyűlt a pénz, hazajöttünk – és most szembesülünk vele, hogy a gondosan félretett pénz mára már jó eséllyel nem lesz elég az építkezésre.”
  A héten egyetlen nap alatt hallottam ezt a két elkeseredett véleményt, és arra gondoltam, valószínűleg sok építkező néz szembe napjainkban ezzel a problémával.
Univerzális megoldást nem tudok adni, de talán néhány tippel, ötlettel tudok segíteni.

Rossz időben rossz helyen?

Egy volt kollégám mesélte minap, hogy nagy szerencséje volt. Két éve vágott bele az építkezésbe, és még tavaly év végére sikerült többé-kevésbé befejeznie a házát. (Azzal viszont szembesülnie kell, hogy az „elvarratlan szálak elvarrására”, azaz a tipikusan egy-két napos munkákra gyakorlatilag lehetetlen szakembert találnia…)
Neki szerencséje volt. Még a „válság” vége felé építkezett, amikor ezt még kevesebben tették. Az anyagárak még alacsonyan voltak, és még versenyeztetni tudta az építési szakembereket.
Aki ma vág bele az építkezésbe, annak számolnia kell azzal, hogy
– csak idén 15-20%-al drágultak az építőanyagok (a gyártók arra hivatkoznak, hogy szinte csak a válság alatti mélyrepülést tüntetik el),
– akár 30%-al is nőttek a munkadíjak – és még így sem találni (jó) szakembert.

Legrosszabbul talán a felújítók jártak, mert őket ugyanezek a gondok sújtják, de az új építők legalább tavaly jónéhány könnyítést is kaptak (ÁFA-visszaigénylés, bőkezűbb CSOK), nekik viszont be kell érniük a most indult kamatmentes hitellel.

Na de mihez kezdhet az az építkező, aki tavaly (a könnyítések hatására) lelkesen telket vett és elkezdte előkészíteni a házépítést, ám most azzal szembesül, hogy nem tud lépést tartani az áremelkedéssel?

Újratervezés – lehet-e több lépcsőben?

Kezdem azzal, hogy szerintem mi az, amit NEM szabad, NEM célszerű csinálni a mostani helyzetben?

–  Nem kell azonnal visszavenni az eredeti elképzelésekből!
Mindenkit arra biztatok, hogy olyan tervvel vágjon bele az építkezésbe, melyen az szerepel, amilyennek a jövendő otthont látni szeretné – komfortosság, energiatakarékosság, értékállóság tekintetében. Nem kell mindjárt olyan kompromisszumokat kötni, melyek néhány éven belül nagyon fájni fognak.

– Nem szabad elkezdeni kapkodni.
„Rendben, érjük be kevésbé jó anyagokkal, műszaki megoldásokkal.” „Tudjuk, hogy ez a brigád egy hatalmas megalkuvás, de ők legalább ráérnek, és el tudnak jönni megcsinálni.”
Ezek azok a kompromisszumok, melyektől mindenkit óva intek. Ezektől többnyire nem lesz végül olcsóbb az építkezés – viszont könnyen lehet, hogy elkeserítő lesz a végeredmény.
Legyen alapelv, hogy ami elkészül, az legyen véglegesen jó! (Aminél pedig ez nem garantálható, akkor azzal várni kell addig, amíg ez a feltétel nem teljesül – erről szól a bejegyzés további része.)

De akkor mi az, amit LEHET tenni?

– Először is sokkal hosszabb távra kell előre látni és előre tervezni egy építkezés folyamán, mint akár egy éve. Tudomásul kell venni, hogy egy jó, megbízható kivitelező lehet, hogy csak jövő tavasszal tud kezdeni. Akkor már most le kell „stistopizni”. A minimális előrelátás jelenleg fél év!

– Újra kell tervezni – szó szerint is a már majdnem késznek tekintett tervet. Rugalmasabbá kell tenni, új szempontokat kell beleépíteni.
Mi van, ha nem egyszerre készül el mindaz, amit egy lépésben szerettünk volna megvalósítani?
Mi az, aminek hiányával együtt tudunk élni pár évig, amíg össze nem gyűlik annyi pénz, hogy az elhalasztott dolgokat is (rendesen!) megvalósíthassuk?

Nem, most nem azt az országszerte régóta sokszor látott gyakorlatot szeretném példának felhozni, amikor egy házat nem vakolnak be. (Ez egyébként éppen nem is lenne jó példa akkor, ha a ház egy külső hőszigetelő rendszert kapott. Az ennek a rendszernek külső rétegét képező hálózott ragasztóréteget nem szerencsés télire szabadon hagyni – legalább egy alapozás elkél rá. )
A két példát egészen más területekről hoztam.

Árnyékolás több lépcsőben

Egy mai modern ház nem lehet meg aktív és passzív árnyékolástechnikai megoldások nélkül. (Ezekről részletesen esik szó az Építem a házam könyvsorozat 3. kötetében!) Egy-két nyarat azonban duzzogva ki lehet bírni még egy kis szauna-érzés mellett is. (Ha ez az ára annak, hogy a már megépült szerkezetek tényleg kompromisszummentesek legyenek!)

Ha a mostani építkezéskor teljesen meg akarjuk spórolni az árnyékolók árát, akkor gondolkodhatunk abban, hogy később majd külső tokos árnyékolókat szerelünk fel a hőszigetelő burkon kívülre. Oké, ezek tartószekrényei látszani fognak, de ma már nagyon „fain” megoldások léteznek dizájn szempontjából is. (Plusz a hőszigetelő burkon kívül elhelyezve ezek nem fognak sem most, sem később hőhidakat generálni.)

Külső redőnytokos árnyékoló megoldás. Mivel a szekrény a hőszigetelésen kívülre kerül, így nem jelent hőhídveszélyt.

Fontos viszont, hogy ezeknek az árnyékolóknak magán a terven már most szerepelniük kell, hiszen például az ablakok beépítési síkját ezek későbbi beépítésének ismeretében kell kijelölni!

Ha valaki az árnyékolók költségének csak egy részét szeretné megtakarítani most, akkor gondolkodhat abban, hogy a falszerkezetbe csak a hőszigetelt tokot építteti be (így a fal nem lesz hőhidas a nyílás felett!), de maga az árnyékoló csak később kerül be a tokba. (Ma már ráadásul olyan univerzális tokok vannak, melyeknél ráér később is eldönteni, hogy például redőnyt vagy zsaluziát szeretnénk az ablakunk elé!)
Ezzel a „trükkel” már szerkezetbe rejtett árnyékolót valósíthatunk meg, azt azonban érdemes tudni, hogy maguk a hőszigetelt árnyékolószekrények önmagukban sem olcsók.

Egy hőszigetelt redőnytok képe – akár később is eldönthetjük, milyen árnyékolót szereltetünk bele (redőny? zsaluzia?)

Szellőztetés több lépcsőben

Annak, amit most be szeretnék mutatni, talán legjobb szemléltetője a szellőztetőrendszer.
Egy idő után mindenki szembesül azzal, hogy egy mai energiatakarékos ház annyira légtömör, hogy valamilyen (az ablaknyitogatáson túlmutató technikát jelentő) szellőztetési megoldás nélkül óhatatlanul penészedni kezd valahol a lakás. (Az egészséges levegő-cseréről nem is beszélve.)
Igenám, de egy átlagos családi házban egy hővisszanyerős szellőztetőrendszer nagyjából 2 millió forintos tétel. (Erről a témáról is esik bőven szó az Építem a házam 3. kötetében!)

Mit lehet tenni?
a) Semmit. (Majd csak lesz valahogy.) Ez az, amit nem javasolok…

b) Most, az építkezéskor csak a szellőztetőrendszer csövezését vásároljuk meg és építtetjük be. (Ez csak töredéke a teljes bekerülési költségnek, mert annak oroszlánrészét a gépészeti berendezések teszik ki.) A csöveket ekkor beépíthetjük akár a födémszerkezetbe is, így azok később már nem foglalnak el értékes helyet a házban. Aztán ha összegyűlik rá a pénz, akkor a csövekhez hozzácsatlakoztatjuk a berendezéseket is. (Addig pedig nagy beletörődéssel nyitogatjuk télen is az ablakokat…)

c) Most még a csövekre sem költünk, úgy gondoljuk, hogy azokat is csak később szereltetjük majd be.
Arra azonban mindenképpen gondolni kell már most, hogy ezeknek a csöveknek valamikor hely kell majd (olyan 16-20 cm) – például a plafon alá szerelt álmennyezet fölött.
Mert ha nem gondolkodunk előre, és néhány év múlva megvalósítjuk az előbbi megoldást, akkor hirtelen azzal szembesülünk, hogy szobáink belmagassága drasztikusan és nyomasztóan lecsökkent! (20 centi majdnem egy téglasor magassága, ami általában 25 cm körüli.)
Mit tehetünk? Emeljük meg most a belmagasságot, hogy aztán majd később, az álmennyezettel csökkentve érje el a normál, még ideálisnak mondható méretét! (Legyen például egy falazósorral magasabb a szint.)

A végére még egyszer a tanulság: a házterveknek már most tartalmazniuk kell minden későbbi fejlesztési elképzelésünket – de nem kell mindegyik beruházást már most (teljes egészében) megvalósítani!
Az így megtakarított pénzzel jó eséllyel kompenzálni lehet a mostani „rossz helyen voltunk rossz időben” szituáció okozta költségnövekedést.

Ön mit gondol erről?

A képek forrásai: Pécsi Ablak és Hella

Ha értékesnek, hasznosnak találta a posztot, ossza meg ismerőseivel, barátaival is!