A házépítés, házfelújítás 3 csapdája - Építem a Házam Építem a Házam

A házépítés, házfelújítás 3 csapdája

A házépítés, házfelújítás 3 csapdája

– és melyik az a csapda, amiről nem esett szó a rádióban?

Szerző: Bodnár György

A minap az a megtiszteltetés ért, hogy meghívtak szakértőként a Kossuth Rádió Napközben című műsorába. (A bő 20 perces beszélgetést érdemes meghallgatni ide kattintva, mert egy érdekes témát feszeget: hogyan válasszunk megbízható építési szakembert?)
A házépítőket, házfelújítókat fenyegető három csapdáról szerettem volna mesélni, de a szűkös műsoridő ebből csak kettőre engedett röviden kitérni. Pedig arra a bizonyos harmadik csapdára éppen maga a műsor is remek példa volt!
De azért sem hagyom annyiban, és ha máshol nem, akkor itt elmesélem, mi is az építkezőket fenyegető egyik legtipikusabb csapdahelyzet!

 

A házépítőkre, házfelújítókra leselkedő 3 tipikus csapda

Hosszú évek tapasztalata alapján azt látom, hogy Magyarországon ma 3 veszélyes csapda leselkedik az építkezőkre, melyek alattomossága részben abban rejlik, hogy egyáltalán nem nyilvánvalóak.

Csapda #1.: A modern házak komplexitása
Egy mai, energiatakarékos házon gyakorlatilag minden mindennel összefügg.  Bármihez nyúlunk, annak még temérdek más dologra lesz közvetett vagy közvetlen hatása. (Sőt, annak is, ha valamihez nem nyúlunk!)
Egy mai házat végig egy egységes egészként, egységes rendszerként kell kezelni – a tervezéstől kezdve, egészen a kivitelezésig. (Ebben a szemléletben egyformán megjelennek építészeti, gépészeti, villamossági, kivitelezési és lakberendezési szempontok.)

Csapda #2.: Magyarországon az építkezőknek maguknak kell megvédeni az érdekeiket
A legtöbb európai országban valamiféle rendszer védi az építkezők érdekeit (sokszor éppen saját maguktól!), ezzel biztosítva, hogy „nagyon rossz” házak ne tudjanak épülni.
Ez a sokszor írásba sem foglalt rendszer kiterjed a szakember-választás segítésére, az építési munkafolyamat egészére kiterjedő irányelvekre (hogyan csináld, hogy jó legyen?), és egy olyan eljárásrendre, ami biztosítja, hogy az építtető és az szakemberek közötti esetleges vitás ügyek gyorsan és megnyugtatóan lezáruljanak.
Idehaza (még?) az érdekvédelem szinte teljesen az építkezőre hárul – és ennek sikerességéhez (tetszik, nem tetszik) minimális szakmai ismeretek megszerzésére van szükség az építkezés megkezdése előtt. (Már a tervezés megkezdése előtt!)

Csapda #3.: Akárhogy szeretnénk, az építkezésnél sincsenek tuti tippek!
Na ez az, aminek a kifejtésére a rádióban már nem maradt időm.
Pedig amíg bent voltam a stúdióban, özönlöttek a hallgatói kérdések:
„Azt javasolta valaki, hogy elég, ha a klímaberendezéssel fűtünk. Mi a véleményük erről?”
„Most korszerűsítjük a házunkat. Érdemes-e hőszivattyúban gondolkodni, vagy sohase térül meg?”
És még sok-sok hasonló.

Jópáran igyekeztek kihasználni, hogy „okos emberektől” lehet (ingyen…) tanácsot kapni. (Tévedés ne essék, nem én voltam egyedül a válaszoló :-))

 

Miért nincs “Szakértő válaszol” rovat Az építő közösségben?

A szomorú valóság az, hogy ilyen kérdésekre nem lehet „jó” (vagy inkább korrekt) választ adni – legalábbis nem ennyi információ birtokában és ilyen távolból! Hogy miért?

Mert minden építkező és minden ház más és más. Más a telek tájolása, mások a talajviszonyok, más a környezet, mások az építtetők elvárásai, más a világképük, mások az anyagi lehetőségeik, más a jövőképük – és még sorolhatnám. Ami „tuti” megoldás az egyik építkezésnél, lehet, hogy ablakon kidobott pénz akár a szomszédnál!

– Mert ugyanarra a problémára általában több, akár egyenértékű megoldás is létezik! Valakinek választani kell közülük.

Ezért nincs például nálunk, Az építő közösségben „Kérdezzen szakértőinktől!” rovat. Tapasztalatom, hogy egy ilyen sokszor több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.   
„Penészedik a fürdőszobánk. Mit lehet tenni?”

Kicsit olyan ez, mint ha az Interneten kérdeznénk a tőlünk száz kilométerre a monitor előtt ülő orvost, hogy „Mostanában sokat fáj a fejem. Mitől lehet, és mit tegyek?” (Mondjuk vannak tömegével ilyen kérdések is a neten…)
Válaszul egy ilyen kérdésre (mármint a penészesre) persze el lehet mondani a penészedés általános(!) okait – de a válasz vége korrektül csak az lehet: „De azt, hogy Önnél(!!) mitől penészedik a fürdőszoba, és mit lehet ez ellen tenni, csak akkor lehet megállapítani, ha valaki kimegy Önhöz, és felméri a helyzetet.”
Ha ez az utolsó mondat (és az ez alapján történő cselekvés) elmarad, akkor komoly az esélye, hogy „félrekezelés” történik – mindenki jószándéka mellett.

A tanulság az, hogy az életnek ezen a területén sincs könnyű út. Mindig a ránk szabott megoldást célszerű megkeresni – még ha ez több pénzbe is kerül. (Mert ez a befektetés idővel busásan megtérül.)
Ez az esetek többségében átgondolt terveztetést jelent – ad hoc megoldások helyett!

 

A házépítés, házfelújítás csapdái

Szakemberhez az anyagot vagy anyaghoz a szakembert?

A szakemberek éppen attól szakemberek, hogy sokkal nagyobb rálátással bírnak egy-egy területre, mint mi – legalábbis ez lenne az ideális eset. (Kedvenc példám erre a lakberendezés. A lakberendező egyik értéket jelentő képessége éppen az, hogy átlátja azt a végtelen piacot, amit a lakberendezési tárgyak jelentenek, és így akár olcsóbban el tudja érni azt a hatást, amit mi, akár heteket eltöltve a különböző bemutatótermekben, csak sokkal drágábban tudnánk létrehozni.)
Logikusan hangzik tehát, hogy az elképzeléseinket (+ körülményeinket, lehetőségeinket, stb.) megismertetve az építési szakemberekkel, rájuk bízzuk a döntést a több, akár egyenértékű megoldás között.

Sajnos azonban az előbb felvázolt csapdának még van folytatása is! (Soha ne feledjük, hogy egy házépítésnél, házfelújításnál mindig a mi pénzünkről és a mi jövendő otthonunkról van szó!)
Mi a garancia arra, hogy az illető szakember tényleg átlátja az adott területet, és ennek alapján kínál nekünk alternatívákat? (Megmutatva mindegyik előnyét és hátrányát.)
Nem csak egy dologhoz (anyaghoz, technológiához) ért, és arról akar bennünket mindenáron meggyőzni? Ne adj Isten nem fűződik-e anyagi érdeke egy-egy technológia előtérbe helyezéséhez?

Bárhogy szeretnénk, nem bújhatunk ki a döntés felelőssége alól:
– vagy mi választunk technológiát – és ehhez keresünk az adott területen otthonosan mozgó szakembereket (ha például pórusbeton házat építünk, akkor nem célszerű olyan kivitelezőt választani, aki addig csak téglaházakat épített – és fordítva),
– vagy mi választunk olyan szakembert, akinél komplex gondolkodásmódot és széles látókört feltételezünk – és aztán az ő tanácsai mentén haladunk.

Akár így, akár úgy, dönteni nekünk kell. És – mint már mondtam – ezekhez a döntésekhez nem árt minimális iparági tudással felvértezni magunkat. (Megéri a befektetett energia, elvégre óriási a tét: nem mindennapi pénzkiadásról van szó, ráadásul jövendő otthonunkról, melyben lehet, hogy még unokáink is lakni fognak!)

Akár újabb (sokadik…) csapdának is nevezhetnénk, hogy ezt a tudást, ezt a tapasztalatot minden építkező megszerzi – az építkezés végére. De sajnos akkor már késő… A tegnapi rádiós szerepléskor is azzal kezdte a személyes bemutatkozást a műsorvezető, hogy neki is nagyon aktuális a téma, mert ő is most építkezett, és most már ő is tudja, mit kellett volna másként csinálni…
(Rossz hír, hogy azok sincsenek sokkal könnyebb helyzetben, akik már 10-20 évvel ezelőtt, vagy régebben építkeztek egyszer vagy többször. Azóta ugyanis annyit változtak az elvárások és a technológiák, hogy az akkor megszerzett rutinok átgondolás nélküli alkalmazása a legtöbbször több kárral jár, mint haszonnal!)  

A rádiós beszélgetésben elhangzó Tervcafét és Az építő közösséget éppen azért hoztuk létre, hogy az építkezés előtt tegyük hozzáférhetővé azt a tudást, ami egyébként csak túl későn gyűlne össze!
Így talán még ezek a csapdák is elkerülhetők lesznek!  🙂

Az építő közösség

 

Ha tetszett a bejegyzés, ha hasznosnak találta, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!
        

 

 

 

Kategóriák: Egyéb, Építő közösség

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?