A légtömörség szerepe - Építem a Házam Építem a Házam

A légtömörség szerepe

A légtömörség szerepe

– avagy húzhatnak-e a falak egy jól szigetelt házban?

a vakolás növeli a légtömörségetJónéhány kérdés is érkezik Az építő közösséghez, melyek (és persze a hozzájuk tartozó válaszok) egy része igazából megérné a nyilvánosságot is.
A mai blogbejegyzés alapja is egy építkezői kérdés, amely azonban jól rávilágít a modern építési trendekben rejlő egyik fontos veszélyforrásra is.
A kiindulás egy olyan ház, amelyik kívülről egy homlokzati hőszigetelő rendszert kapott, belülről pedig gipszkartonos megoldással helyettesítették a belső vakolatot.
És a szigetelt falak ontották magukból a hideget…
Vajon miért – és mi a tanulság ebből mindenkinek?

 

A probléma – húznak a falak a hőszigetelt házban

Íme az eredeti levél a problémafelvetéssel:
„Tavaly nyáron építtettem egy kivitelezővel családi házat. Kispénzű ember vagyok, első és egyben utolsó házam, gondoltam jól leszigetelem, hogy később ne legyen gond az épület rezsije.
Idén, a tél kezdetekor beköltöztünk a párommal, és sajnálattal észleltük, hogy az összes külső falon lévő konnektorból, lyukból ömlik befele a lakótérbe a hideg levegő, a falak jéghidegek, kellemetlen a hőérzet, 1-2 órán belül lehűlő lakás ami jellemzi, és még sorolhatnám…
Sajnos a téglafal sem kívül, sem belül nem kapott vakolatot, belülről pogácsás módszerrel felragasztott gipszkarton borítást kapott. A tégla jó minőségű, Porotherm 30 K, gondoltam ár érték aranyban a legjobb.
A födémnél megvizsgáltam a külső 15 cm-es EPS szigetelést, szintén pogácsás módszerrel felragasztott, dübellel rögzített.

Tisztelettel érdeklődnék, mit tudok tenni? Kihez tudok fordulni? Mi ennek a jelenségnek az oka? Kivitelezői hiba lehet-e? Az épület még az e-naplóban átvéve nincs, nincs rajta lakhatási.
Van-e erre valami jogorvoslat, vagy megoldás, hogy lehet ezt helyrehozni?”

 

Légtömörség

Nem nehéz elképzelni, hogy ha az épület határoló szerkezetein viszonylag akadálytalanul át tud áramlani a levegő, akkor ezzel együtt a belső meleg levegő is „elszökik” a helyiségekből.

A hőveszteségnek ez a „módja” sok szempontból független a határoló szerkezetek hőszigetelésének hatékonyságától, mivel más a kiváltó oka! Egyik esetben a belső meleg levegő (természetesen most télről beszélünk!) eláramlásának a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség a kiváltó oka (a hőmérséklet-különbség a természet törvényei szerint kiegyenlítődésre törekszik) – az ilyen hőveszteség sebességét lehet hatékonyan csökkenteni egy jó hőszigeteléssel.
Másik esetben a légcsere kiváltó oka a belső és külső tér közötti nyomáskülönbség.  Ez akkor kezd egyre látványosabb lenni, amikor odakint feltámad a szél, ami (egy kis túlzással) át tud fújni a házon – ha nem eléggé „zárt” például a falszerkezet. Ezt a bizonyos „zártságot” nevezik légtömörségnek, melyről részletesebben is írtam az Építem a házam 2. kötetének 2.2.4. fejezetében.

Egy kis hőveszteséggel rendelkező háznak tehát nem csak jól hőszigeteltnek, hanem kellően légtömörnek is kell lennie!
Már előre elárulom, hogy ez ennek a blognak a legfontosabb tanulsága!  
(Egy kis pontosítás: a nyomáskülönbség (a szél) által létrehozott légcsere is minden körülmények között megvalósul – csak kérdés, hogy mennyire gyorsan. Egy kellően légtömör házon a légcsere (a hőveszteség) csak nagyon lassan zajlik le.)

 

A ablakok, a falazat, és a habarcs szerepe a légtömörségben

Viszonylag könnyű elképzelni, hogy a légtömörségre mi mindennek van hatása:

– Illesztési hézagok a határoló szerkezetekben.
A régi házak többségében a légtömörség már egy szempontból is pocséknak volt mondható – ez az ablakok tömítetlenségével és a beépítésük hiányosságaival volt magyarázható. (Tévedés ne essék, ez ma is reális veszély – főleg az utóbbi!)
Érdemes megjegyezni, hogy ebből ugyanakkor előny is kovácsolódott, mert az így létrejövő légcsere egyben a belső pára eltávolításában is segített – ez a mai légtömör házaknál már csak szellőztetéssel biztosítható.

– Kevésbé légtömör épületszerkezetek alkalmazása.
Napjaink falazatai egyre porózusabbak (azaz egyre kevésbé „tömörek”), köszönhetően a velük szemben támasztott egyre komolyabb hőszigetelési elvárásoknak. (Egyre több bennük a levegő, ami a legolcsóbb hőszigetelés – Építem a házam 2. kötet 2.2.2.1. fejezet!)

– Egyre kevesebb habarcs
Napjaink falazóelemeire egyre inkább a nútféderes illesztés jellemző (gyorsabb falazás, a gyengébb hőszigetelő habarcs elhagyása – lásd az Építem a házam előbbi fejezetét itt is!). A falazóelemek közé ily módon kerülő levegő jó a hőszigetelés szempontjából, de az így létrejövő apró illesztési hézagok rontják a légtömörséget.

 

Megoldás: vakolat

Az utóbbi két problémára jelenthet megoldást, ha a falakat teljes felületükön bevakoljuk.
A vakolat egyszerre „tömíti el” (ezt azért nem kell szó szerint venni!) a falazóelemek illesztési hézagait, és javítja fel a porozitásból adódó gyengébb légtömörséget.
Vakolatra ideális esetben kívül-belül, de legalább a fal egyik oldalán szükség van!

 

Mi volt a gond a levélírónál?

A levélíró háza sem kívül, sem belül nem kapott vakolatot.
Kívülre egy homlokzati hőszigetelő rendszer (THR) került, az ebben jelen levő pár milliméteres ragasztóréteg semmiképpen nem helyettesíti a centis nagyságrendű vakolatot. (A homlokzati hőszigetelő rendszerekről is az Építem a házam 2. kötetében van szó részletesen – 2.3.3. fejezet!)
Az ilyen vékonyvakolatos hőszigetelő rendszerek alá mindenképpen érdemes a légtömörség okán alapvakolatot is tenni! (Ez megint csak újkeletű probléma, mert a régi házak eleve vakoltak voltak.)

A levélíró házában a probléma azért erősödhetett fel, mert itt belülre sem került alapvakolat.
Ez ma még ritka, de a trend erősödik. Az Építem a házam 4. kötetében mi is bemutattuk, milyen előnyökkel jár, ha a belső vakolatot egy szárazépítéses megoldással (praktikusan gipszkartonozással) helyettesítik (1.2.3. fejezet).
A gipszkarton azonban megint csak egy porózus szerkezet, ami légtömörség szempontjából nem helyettesíti a belső vakolatot. (A probléma egyébként jó eséllyel még így sem merült volna fel, ha maga a falszerkezet egy „tömörebb” anyagból lett volna – például betonból.)

A három tényező (vakolat hiánya kívül-belül, porózus, nútos falszerkezet) együtt okozhatja a levélíró házán azt, hogy egy egyébként jól szigetelt házban is „húznak a falak”.

 

Ráadás probléma: a hőszigetelő táblák ragasztása

Bár ez már csak „hab a tortán”, de azért a probléma-leírásból emeljünk ki még apróságot(?).
A homlokzati hőszigeteléskor a szigetelő táblákat nem csak pontokban (oda felhordott ragasztó pogácsákkal) kell ragasztani, hanem ún. perem-pont módszerrel. Ezt könnyebb egyszerűen megmutatni, mint elmagyarázni – de az okokról is mesélek az Építem a házam 2. kötet 2.3.3.1 fejezetben!

 

perem-pont módszer hőszigetelő táblák ragasztásánál      

Ha tetszett a bejegyzés és hasznosnak találta, akkor ossza meg barátaival, ismerőseivel is!

Kategóriák: Energiatakarékosság, Építési hibák, Építkezés, Falazatok, Szigetelés, Tippek, ötletek

Vélemény? (2) ↓

2 Hozzászólások

  1. Farkas Imre február 24, 2017

    Kedves Kollégák, Éppíttetők!

    Mind össze szeretnék egy, két általában nem teljesen korrektül használt fogalmat tisztázni.
    A homogén (tömör kisméretű téglafal, kívül-belül vakolva)épületszerkezet önmagában légzáró és szélzáró, itt tehát nem igazán kell különbséget tenni.
    Ki építkezik ma ilyenből?
    A réteges felépítésű szerkezetek esetében a funkciók adott esetben teljesen külön válnak. Van tartószerkezet (pillér váz), van kitöltő falazat pl. porózus, csap-hornyos falazó elem, majd rajta valahogyan felragasztva a hőszigetelés.
    Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a levélben leírt jelenség szempontjából teljes mértékben közömbös, hogy a hőszigetelés peremen is ragasztóval ellátott-e. A belső (télen fűtött) oldalon gondoskodnunk kell az ilyen szerkezet LÉGZÁRÁSÁRÓL, hogy a beltéri levegő a fizikai törvényszerűségeknek engedelmeskedve ne szökjön ki a szerkezeten keresztül. A külső oldalon viszont gondoskodnunk kell a szerkezet SZÉLZÁRÁSÁRÓL, mert ugye szerncsés esetben a szél az épületen kívül fúj. CSAK ezen két ZÁRÁSI feladat elvégzése után várható el, hogy nem “húznak” a falak és felfűthető a ház.
    A bármilyen hőszigetelő rendszer külső síkjára felhordott vékony vakolat a szélzárást nem tudja biztosítani, csak a mindkét oldalán (kívül-belül) vakolattal ellátott porózus falazat képes a légzárást és a szélzárást is biztosítani.
    Elnézést egy picit hosszúra nyúlt.

    reply
    • Bodnár György február 24, 2017

      Köszönöm Imre!
      A perem-pont ragasztásról írtam is, hogy az csak a teljesség kedvéért került a blogba – ha már a kivitelezés minőségéről esett szó.

      reply

Vélemény?