mit-hozott-2016-a-hazepitok-szamara

Mit hozott 2016 az építkezőknek – és mi vár rájuk 2017-ben? (1. rész)

Mit hozott 2016 az építkezőknek – és mi vár rájuk 2017-ben? (1. rész)

Mit hozott 2016 az építkezőknek – és mi vár rájuk 2017-ben? (1. rész)

– kis szubjektív évértékelés

mit hozott 2016 a házépítők számára?

Az új esztendő első blogbejegyzésében először is szeretnék minden kedves olvasómnak örömökben és sikerekben gazdag, jó egészségben megélt 2017-es esztendőt kívánni!

Az évek fordulója mindig remek alkalmat kínál arra, hogy először egy kicsit visszatekintsünk, aztán pedig szembenézzünk azzal, mi vár ránk az új esztendőben.
Most először én is veszem magamnak a bátorságot, hogy megpróbáljam úgy áttekinteni a 2016-os évet, hogy abból az is kiderüljön, mit is várhatnak 2017-től a házépítők, házfelújítók.
Figyelem, szívesen veszek visszajelzéseket és kommenteket is!

 

2016 – A házépítők éve

2016 temérdek újdonságot hozott az építkezők számára!
Csak kapkodtuk a fejünket, mert az év első felében temérdek olyan új jogszabály látott napvilágot, mely a házépítés előtt állókat érintette. (Aztán már csak arra kellett figyelni, hogy kövessük az új jogszabályok rövid időn belüli változásait…)

Az új szabályozások döntő többségükben kedvezőek voltak a házépítők számára.
Jelentősen egyszerűsödött az átlagos (családi) házak engedélyezési folyamata. Erről több részben is részletesen beszámoltunk, az egyes részek ide kattintva, meg ide kattintva, meg ide kattintva  érhetők el!
Jelentősen kibővült a CSOK (sőt, év közben még újabb könnyítés is jött!), a több gyerekes családok számára több anyagi erőforrást teremtve. (Erről éppen mostanában tervezünk egy összefoglalót.)
– A magánépítkezőkre is kiterjesztették az új építésekre vonatkozó 5%-os ÁFÁ-t, de ha ezzel nem tud/akar élni, a  (limitált) ÁFA-visszatérítés lehetősége minden házépítőnek akkor is jár. (Egy olyan országban, ahol 27% az általános forgalmi adó kulcsa, ez igencsak komoly könnyítés!) Erről is írtam – ide kattintva, meg ide kattintva, meg ide kattintva olvasható.
– Az MNB kamatpolitikája ma már a nulla szint közelébe nyomta a kamatlábakat, ami lassan átszivárgott a banki hitelek piacára is. Tavaly egyértelműen kedvezőbb feltételekkel lehetett hitelhez jutni lakáscélokra is, mint a megelőző években. (Legalábbis azoknak,akiket hitelképesnek talál a bank – de ez a megszorítás talán nem akkora baj, ha a nagy hitelbedőlésekre gondolunk…)  
– Mivel a legtöbb család régi otthona eladásával is számol az építkezés finanszírozásához, ezért számukra még az ingatlanpiac felpörgése, a lakásárak emelkedése is jó hírnek volt mondható.

Vagy mégsem?

Aztán akik nagy lelkesedéssel belevágtak a házépítés előkészítésébe, megtapasztalhatták, hogy azért sajnos nem lett hirtelen kolbászból a kerítés.
– Akik csak kisebb bővítést, tetőtér-beépítést szerettek volna, szembesülhettek vele, hogy rájuk a kedvezmények nagy része nem vonatkozik.
– A hirtelen megnövekedett keresletet nem tudta lekövetni az utóbbi években igencsak padlóra került építőipar. A családi ház építőket ez két fronton is érinthette:

  •  Sokkal nehezebb lett (jó) szakembert találni, hiszen a szakemberek            tetemes része az utóbbi időben külföldre ment dolgozni. A kereslet növekedése értelemszerűen áremelkedéshez is vezetett a munkadíjak területén.
  •  A legtöbb építkező számára az 5%-os ÁFA lehetősége kedvezőbb, mint az 5 millió forintban limitált ÁFA-visszatérítés – de az előbbire csak fővállalkozásban történő építésnél van lehetőség. (Igaz, hogy – mint kiderült – már a szerkezetkész-építés is annak számít.)
    Fővállalkozóból viszont még az átlagnál is kevesebb van, így az ilyen építkezéseknél az volt tapasztalható, hogy az ÁFA-különbség a vállalkozóknál landolt – áremelkedés formájában. (A  családi házakhoz képest ez még érezhetőbb volt az új építésű társasházi lakások piacán.)

– Bár ez sok építkezőnek fel sem tűnt, de az egyszerűsített engedélyezési folyamat (ami már nem is engedélyezés, csak a bejelentés tudomásul vétele!) rejtett módon igencsak megnövelte az építkezők és a velük együtt dolgozó építési szakemberek felelősségét. A jogszabályoknak megfelelő házterveket ugyanis eddig az építési hatóság előzetesen ellenőrizte – az előírásoknak való megfelelésről mostantól viszont teljes egészében a megrendelőnek kell gondoskodnia. (Hab a tortán, hogy a szankciók is szigorodtak ezzel párhuzamosan!) Erről is írtam – ide kattintva olvasható!

Egy magán megjegyzés a végére: mivel mindenki közös érdeke, hogy a Magyarországon épülő épületek minél inkább megfeleljenek a XXI. század eleji követelményeknek, talán célszerű lett volna a könnyítésekbe, támogatásokba valahogy becsempészni a 2021-től érvényes energetikai elvárásokat – mintegy orientálva a mai építkezőket. (Ez lehetett volna valamiféle pozitív ösztönző is azok számára, akik egy kicsivel több pénzből sokkal jobb házat tudtak volna így építeni.)
“Központi elvárás” hiányában a pár éven belül megjelenő elvárásoknak megfelelés minden építkező saját „józan belátására” lett bízva. (Azért remélem, hogy Az építő közösség tagjait nem nagyon kellett győzködni – bár többször is megtettem! :-))
Ezekről az elvárásokról még tavaly előtt írtam – ide kattintva érhető el a három részes blogsorozat legutolsó tagja!)

Mindent egybevetve azonban egyértelműen többnek tűnik a pozitívum, mint a negatívum – csak a nagy „örömködés” közepette továbbra is nagyon oda kell figyelni. Talán nem túl nagy egyszerűsítés azt mondani, hogy a szakember-választás (már az építésznél kezdve!) még nagyobb jelentőséggel bír, mint korábban!     

 

2016 – kudarc a házfelújítóknak

A magyar családi házas állomány jelentős része (enyhén szólva…) megérett a felújításra. (A lakásállományról éppen most látott napvilágot egy jó összefoglaló – ide kattintva olvasható! )
Ennek a lakásállománynak a felújítása hatalmas (és tartós!) energiamegtakarítást jelenthetne mind az országnak, mind a tulajdonosoknak. (Sokan és sok helyen elmondták már: ez lehetne az igazi rezsicsökkentés.)

A házfelújítók azonban mindössze egyetlen olyan programot (Otthon Melege pályázatot) kaptak tavaly, ami 1 napig sem tartott ki. (Mármint egy fél nap alatt megtelt pályázókkal. A pályázatról annak idején ebben a blogban számoltam be.)
Ráadásul a kormány tavasszal bejelentette, hogy nem is szándékozik a jövőben EU-s pénzeket bevonni az energetikai felújítások támogatásába. (Márpedig – tagadjuk, vagy nem – nagyságrendi pénzek csak innen teremtődnek elő. Pontosabban a kormány azt jelentette be, hogy EU-s pénzekből csak állami intézmények energetikai felújítását támogatja. Ezt az EU-ra fogták – de aztán kiderült, hogy szó sincsen ottani korlátozásokról, sőt…)

Az ehhez a pályázathoz rendelt 5 milliárd forintnak a nagyságrendjét elég nehéz úgy szemléltetni, hogy az ne hasson demagógiának. Éppen ezért most eltekintek holmi dolgozószobák berendezésétől, és inkább egy olyan területet hozok fel, mely valószínűleg egyöntetűbb felháborodást vált ki.
A tavaly átadott Hidegkúti Stadion (MTK Stadion) építési költsége valahol 3,5-8 milliárd forint között szór (attól függ, ki mondja) – nézőszám 500-700 fő átlagosan (két hetente egyszer).
A teljes stadionépítési programra egyébként 45 milliárd forint közpénz volt szánva csak tavaly.
Ha 2,7 millió családi házzal számolunk idehaza, és ezekből csak 1 milliót tartunk felújításra érdemesnek, az akkor is közel 3 millió embert érintene…

Legközelebb azzal folytatom, hogy vajon mi várható 2017-ben? Milyen éve lesz a házépítőknek, házfelújítóknak?

Ha tetszett a blog és hasznosnak találta, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!

 

Kategóriák: Egyéb, Építkezés, Felújítás

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?