Mi van, ha az építész durván aluláraz? (1. rész)
– avagy nagyobbat bukhat rajta, mint egy pilótajátékon
Szerző: Bodnár György
Az egyik Tervcafén az egyik építkező leült egyik kivitelező partnerünkkel egyeztetni. A beszélgetés közben előkerült a már kész kiviteli terv is, amiért az építkező már ki is fizette az (1 milliónál nagyobb) tervezési díjat az építésznek. Valahogy szóba került a ház tervezett költsége is – és néhány perc múlva szegény építkezővel forogni kezdett a világ…
Nagyon tanulságos, de sajnos egyáltalán nem egyedi történet következik. (tovább…)
Február végén 
Bár a cím egy kicsit túlzó lehet, de nem lehetetlen szobanövényekkel javítani otthonaink beltéri levegőminőségét. Sőt! Akár egyes épületek „hővisszanyerős szellőztetése” is megvalósítható szobanövényekkel egy NASA tanulmány alapján. 
Kinek való a családi ház? A telekválasztás megnövekedett jelentősége. 
Nehezen elképzelhető, hogy szennyezettebb lehet új vagy egy frissen felújított otthonunk levegője, mint akár a szimpla belvárosi levegő? Pedig sajnos abszolút lehetséges! (Szerencsére(?) meg is tudjuk mérni, mennyire vagyunk veszélyben.)
Sokakban felmerül a kérdés, mikor számít a családi ház építése „kész”-nek, mikor fejeződik be hivatalosan az építkezés, és mikor lehet használatbavételi engedélyt illetve hatósági bizonyítványt igényelni. 
Mi mindent kell átgondolni még azelőtt, mielőtt hőszivattyú vásárlásába vágjuk a fejszénket?
Az utóbbi egy-két év drasztikus áremelkedéseket hozott a házépítők, házfelújítók számára, és sajnos arra is kicsi az esély, hogy mostanában hirtelen csökkenésnek indulnak az árak. 
A blogsorozat korábbi részeiben arról írtunk, hogy jelenleg miért csak kondenzációs gázkazánra válthatunk, ha meg akarjuk tartani a gázfűtést 
Egy családi ház építő számára az első komoly dilemmák egyike: földszintes ház vagy tetőteres ház? (Ritka, hogy egy családi házas övezetben „valódi” emeletes házat engedélyezzenek.)