Mindenfelé olvashatjuk: egyre fogy a föld energiahordozóinak mennyisége. Márpedig ha valamiből kevés van, az egyre többe kerül. Aki ma építkezik, nem csak magának az építkezésnek a költségeit érdemes számításba vennie. Hogyan lehet „A” energiaosztályú (vagy még jobb) házunk? Olyan házat…
Miért jó a tetőteres ház?
– avagy drága telekárak mellett terjeszkedjünk felfelé!
Szerző: Velux
Egy családi ház építő számára az első komoly dilemmák egyike: földszintes ház vagy tetőteres ház? (Ritka, hogy egy családi házas övezetben „valódi” emeletes házat engedélyezzenek.)
Mindkét háztípus mellett szólnak érvek – mi ebben a cikkben most a tetőteres házak mellett szólókat vesszük szemügyre az első lépéstől, a telekválasztástól indulva.
Telekválasztás, beépítési százalék
Jelenleg szinte általános tendencia az ingatlanok árának növekedése. Ez azonban nem csak a házakra és lakásokra igaz, hanem a beépítetlen lakó-, vagy üdülőövezeti telkekre is. Nem véletlen tehát, hogy ha most építkezni szeretnénk, akkor alaposan körbe kell járnunk az építkezés minden fázisát már a telekválasztástól kezdve.
A telek kiválasztásakor belemélyedünk abba, hogy mekkora és milyen formájú a telek, mekkora alapterületű házat építhetünk rá. A bűvös kifejezések, mint a zöldfelületi mutató, vagy a beépítési százalék gyorsan értelmet nyernek. A beépítési százalékból tudjuk meg, hogy a telek területéből végül mennyi helyet foglalhat el a házunk. Ez a terület bruttó, falakkal együtt értendő, vagyis leegyszerűsítve a ház külső kerülete. Általában 10-30% között mozog a helyi építési szabályoktól függően, amit hajlamosak vagyunk a legnagyobb százalékra törekedve, teljesen kihasználni. Egy 15×50 (750) m2 méretű teleknél ez 75-225 m2 alapterületű házat jelenthet.
Függőlegesen olcsóbb terjeszkedni
A ház teljes lakóterének tervezésekor azonban érdemes ezeken a számokon túltekintve gondolkodni.
Nem biztos, hogy az alapterület növelése az ideális megoldás. Minél nagyobb alapterületű házat építünk, annál nagyobb lemondásokra kényszerülünk a kert – vagyis a zöldfelület – kapcsán, pedig ez az egyik legfontosabb motivációnk, ami miatt családi házba vágyunk. A kertben hozhatjuk létre a kocsibeállót, a teraszt, az otthoni játszóteret a gyerekeknek, a virágoskertet, és ne feledkezzünk meg házi kedvencek helyigényeiről sem.
Ha józanul mérlegeljük vágyainkat, a nagyobb lakóteret és a szép nagy kertet egyszerre is megkaphatjuk, ha tervezéskor gondolunk a tetőtér kialakítására. Ugyanakkora ház alapterület mellett a lakóteret majdnem megduplázhatjuk. Azért csak majdnem, mert a ferde síkok alatt nem tudunk minden négyzetmétert „bejárni”, de bútorokkal ki tudjuk használni a 190 cm magasság alatti területeket. A földszint és a tetőtér között a különböző funkciójú helyiségeket könnyű felosztani: lent a közösségi terek, fent a privát zónák kaphatnak helyet. Példánknál maradva a 750 m2-es telken egy földszint és tetőteres ház összterülete 150-450 m2 is lehet.
Későbbi bővítés lehetősége
Hosszú távon kell gondolkozni, és már most gondolni arra, hogy évtizedek múlva megváltozhatnak a családi igények. Ha jelenleg nem is fér bele a költségvetésbe minden, érdemes az előkészítéséket megtenni és nyitva hagyni magunknak a lehetőséget a fejlesztésre.
Tetőtérnél a födém áttörésével járó előkészítést fűtésnek, víznek stb. érdemes már korán megcsinálni, mert az szinte semmilyen többletköltséggel nem jár az építkezéskor.
Ráadásul egy tetőtérrel rendelkező ingatlan még beépítetlen tetőtérrel is könnyebben értékesíthető, mert több átalakítási lehetőséget nyújt.
A ferde falak alatti tér ugyanúgy kihasználható, mint egy függőleges falak határolta tér. Tény, hogy kreatív ötletekhez kell nyúlnunk ennek érdekében, de ma már a bútoráruházak hatalmas kínálattal rendelkeznek, és a lakberendezési blogok is rengeteg ötletet nyújtanak. Ne feledkezzünk meg az egyedi igények térnyerése miatt egyre gyakrabban megbízott asztalosokról sem, akik bármilyen elképzelést megvalósítanak.
Fontos a jó alaprajz, a térérzet növelése
Fontos az is , hogy egy funkcionálisan működő alaprajzban gondolkodjunk. Kevés közlekedővel jó térkapcsolatok hozhatók létre. Kulcsfontosságú az is, hogy a lépcső jó helyre érkezzen. Mivel egy ilyen tetőtérben kis zugok alakulnak ki, fontos a térérzet növelése, tehát mindenképp kerüljük a nagy nehézkes bútorokat, mert azok zsúfoltság érzetet keltenek. A tér legyen jól áttekinthető, a világos színek használata jó trükk a tér növelésre. Ne féljünk mértékkel erősebb és vidám színeket se használni.
A világos és tágas tér elérésében segít a sok napfény beengedése, hozzunk létre nagy bevilágító felületeket. De a tetőtéri ablakok tervezésénél tartsuk szem előtt, hogy hosszú távon a tetőtér gyakran átrendezésre kerül, mert például újabb szobára, vagy önálló lakrészre van szükség.
Kilátás
A tetőteres házak mindezek mellett az egyszintes házakkal szemben számtalan egyedi élménnyel ajándékozzák meg a bentlakókat. A tetőtérből a tetőtéri ablakoknak köszönhetően csodálatos a kilátás. Ha olyan telken építkezünk, amely vagy a természet vagy az épített környezet értékeit a szomszédunkba hozza, minden bizonnyal a napi rutin részeként keresni fogjuk az alkalmat, hogy a látványt élvezhessük. Ráadásul ma már olyan speciális ablakok is kaphatók, amelyek a tetőtéri ablak meghosszabbításaként például a térdfalban futnak, így a tetőtérben padlótól mennyezetig akadálytalanná teszik a kilátást.
Köszönet a képekért és a cikkhez nyújtott segítségért a Velux Kft.-nek!
Ha tetszett a bejegyzés, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!
Kategóriák: Háztervek, Lakberendezés, Nyílászárók
Vélemény? (1) ↓
Matematikából, szakmai számításból: Egyes, fiam, leülhetsz!
Könnyű belátni, hogy egy 10*10-es ház 45 fokos nyeregtatővel max. 80 m2 pluszt jelent, ami 80 %, tehát a példában említett 225 m2-es házra, ha ilyet tennénk, max. 180 m2-t nyernénk, vagyis a tól-ig értéknél már megbukik a dolog. A nagy alapterület miatt a hajlásszög csökken, így a nyert plusz terület a 60%-ban maximalizálódik, tehát a területnövekedés 135 m2.
Egyéb szempontból: Nem föltétlen a hatalmas kert a cél, főleg a kor előrehaladtával. A 2/3 telek tökéletesen kihasználható, ha az ember gondolkodik, felméri a tényleges igényeit, stb. Az elvi bővítési lehetőség meghagyásával és betervezésével csak egyetérteni lehet.
Viszont nagy alapterület mellett a földszinten is szétválaszthatók a funkciók, és remek, jól használható alaprajzok kerülhetnek kialakításra. Sajnálatos tapasztalat, hogy sokan a lépcsőházon akarnak spórolni, és készülnek kényelmetlen, szűk lépcsők, amik megnehezítik, megkeserítik a tetőtér (emelet) használatát, hasznosítását.
A szponzorizációval egyetértek. A tetőablak sokkal gazdaságosabb, használhatóbb, mint a „kutyaól”, és látvány szempontjából is sokkal mutatósabb.
Viszont egyszerű bizonyítani, hogy a fölfelé terjeszkedés nem annyival olcsóbb, hogy ez legyen az elsődleges irány.
VMJ