Mi van, ha az építész durván aluláraz? (1. rész)

– avagy nagyobbat bukhat rajta, mint egy pilótajátékon

Szerző: Bodnár György

Tervezési szerződés

Az egyik Tervcafén az egyik építkező leült egyik kivitelező partnerünkkel egyeztetni. A beszélgetés közben előkerült a már kész kiviteli terv is, amiért az építkező már ki is fizette az (1 milliónál nagyobb) tervezési díjat az építésznek. Valahogy szóba került a ház tervezett költsége is – és néhány perc múlva szegény építkezővel forogni kezdett a világ…
Nagyon tanulságos, de sajnos egyáltalán nem egyedi történet következik.

 

Mennyibe is fog kerülni a ház?

Valahogy úgy esett, hogy a házépítés előtt álló úr megemlítette jövendő háza 50 milliós költségét.
Ez volt az a pont, amikor a kivitelező hitetlenkedve kérdezett vissza:
– Mennyi?
– Kábé 50 millió – erősítette meg az úr.
– Ez a ház az életben nem fog kijönni 50 millióból. Ránézésre legalább 70 millió.
Na ekkor fordult szegény építkezővel egyet a világ. (De azért még hősiesen bizakodott. A következő napokban több konkrét árajánlatot is bekért – a legolcsóbb 75 milliós összeget tartalmazott.)
– De hát nekem nincs 70 millióm! Világosan megmondtam az építésznek, hogy maximum 50 millió forintot tudok előteremteni!

Ön mit tenne, ha hirtelen kiderülne, hogy jövendő építkezése a korábban megszabott keretekhez képest majd 40%-al többe kerül? Honnan lehet egy, az előbbihez hasonló helyzetben csak úgy ripsz-ropsz 20-25 milliót leakasztani? (Legtöbbünknek valószínűleg sehogy.)
De vajon kinek a hibája, hogy a dolgok idáig fajultak?

 

A kulcs a tervezési szerződés

Az úr elmondása szerint ő világosan a tervező értésére adta, hogy 50 millió forint a jövendő otthona értékhatára. Ő ennek tudatában tervezett valamit, ami a megbízó elvárásai közül az egyiket biztosan nem elégítette ki. (Tévedés ne essék, a mai „árelszállós” világban senkitől nem várható el, hogy 15-20%-os pontosságon belül „megjósolja” egy családi ház kivitelezési költségeit. De azért 40-50%…)
A kulcskérdés az, hogy mindez rögzítésre került-e a tervezési szerződésben?

Tervezési szerződést ma már kötelező kötni családi ház építése esetén is, nem mindegy azonban, hogy ez mennyire szakszerűen íródik meg.
Vannak kötelező elemei, ezek közé tartozik a bekerülési költség rögzítése is. (Ettől még persze „ki tud maradni” belőle.)
Nyilván célszerű a bekerülési költségre nézve egy tűrési határt megadni, nem ördögtől való például az iménti 20%, pláne a jelenlegi viszonyok közepette.

A tervezési szerződés tétje (láttuk!) nem kicsi, ezért érdemes lehet ügyvédet bevonni a végleges megszövegezésébe. (Ha ebben segítségre van szüksége, akkor írjon nekem a bodnargy@epitemahazam.hu címre!)
Ha valaki kicsit többet is szeretne tudni a tervezési szerződésről, akkor például ide kattintva vagy ide kattintva bővebb infóhoz juthat.

 

Mit lehet tenni, ha megvan a baj?

A bevezetőben bemutatott úr esetében a 75 kontra 50 millió forint bőven túl van a 20%-os tűrésen is, így jelen esetben a tervező szerződésszegést követett el. (Egy ház tervezése jogi szempontból olyan, mint bármilyen más szolgáltatás. Ha nem azt kapjuk, mint amire leszerződtünk, akkor joggal követelhetünk valami ellentételezést.)

Mit tehet az építtető?
Először is visszamehet a tervezőhöz, és a kapott árajánlatokat lobogtatva udvariasan (vagy kevésbé udvariasan) kérheti tőle, hogy korrigálja a tervet.
Ha ezt nem teszi meg, akkor sajnos csak a jogi út marad. Először Békéltető Testület, majd per, ami mindenképpen elhúzódhat. (Annak eldöntésére például nagy valószínűséggel szakértőt fognak felkérni, hogy mennyire reálisak a”lobogtatott” árajánlatok.)

Az is érdekes kérdés, hogy milyen kártérítési igénnyel él az építtető?
Nyilván lehetne akár azt is érzelmi kárként szerepeltetni, hogy valaki néhány hónapig beleélte magát abba, hogy lesz egy klassz 150 m2-es háza, aztán később kiderült, hogy ebből kapásból le kell faragni legalább 30 m2-t. Realitásnak azonban inkább a kifizetett tervezési díj teljes vagy részbeni visszaigénylése számít, esetleg az újratervezés okozta időbeli csúszásból eredő bizonyítható anyagi veszteség.
Erre az útra azonban eleve csak akkor van értelme lépni, ha írásos, az elvárt bekerülési költségre is kitérő tervezési szerződés van a birtokunkban!

Legközelebb onnan folytatom, hogy mégis honnan lesz háztervünk, ha a tervező nem vállalja a módosítást? (Vagy esetleg már nem is akarjuk rábízni ezt a munkát…)

Köszönet a bejegyzés elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségért dr. Jámbor Attilának!

 

Ha tetszett a bejegyzés és hasznosnak találta, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!

 

Picture of BodnarGyorgy

BodnarGyorgy

Hasonló cikkek

Hírlevelünk

Így nem maradsz le egyetlen új információról sem.
Ha bármi izgalmas történik az építési piacon (például megjelenik egy új támogatási lehetőség, módosul egy fontos jogszabály), értesülni fogsz róla.
Ha megjelenik egy új videónk, egy új blogbejegyzésünk, ha valamilyen izgalmas rendezvényt szervezünk – ezekről mind időben értesülsz. (Itt hirdetjük meg például a Csináld magad tanfolyamainkat és a Tervcafékat is!)

Építkezőknek, felújítóknak, építési szakembereknek

Építem a házam könyvsorozat

Minden információ és tudás egy helyen, amire egy házépítésre, házfelújításra készülő családnak szüksége lehet!

Írj nekünk itt

Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
post
Kategória szerinti szűrés
Aktualitás
Árnyékolás
Burkolatok
Egyéb
energiatakarékos ház szakértő
Energiatakarékosság
Építési hibák
Építészet
Építkezés
Építkezés előkészítése
Építkezők mesélték
Építő közösség
Építőanyagok
Épületfizika
Érdekességek
Falazatok
Felújítás
Födém
Gépészet
Hanganyagok
Házak
Háztervek
Hőszivattyú
Infrafűtés
Jogi háttér
Kivitelezés
Költségvetés
Lakberendezés
Lakóérzet
Megújuló energia
Napelem
Nyílászárók
Ökoépítészet
Padló
Padlófűtés
Passzívházak
Pénzügyek
Szellőztetés
Szigetelés
Tervcafé
Tető, tetőtér
Tippek, ötletek
Történetek
Uncategorized
Videók
Villamosság
Vízszigetelés

Blogcikkeink

Olvass többet, legyen könnyebb