Tényleg káros lehet új otthonunk levegője? Mit mutat az IAQ és VOC mérő? 

Tényleg káros lehet új otthonunk levegője? Mit mutat az IAQ és VOC mérő? 

Tényleg káros lehet új otthonunk levegője? Mit mutat az IAQ és VOC mérő? 

– avagy mi veszélyezteti házon belül a levegőt, amit belélegzünk?

Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna

otthonunk levegőjeNehezen elképzelhető, hogy szennyezettebb lehet új vagy egy frissen felújított otthonunk levegője, mint akár a szimpla belvárosi levegő? Pedig sajnos abszolút lehetséges! (Szerencsére(?) meg is tudjuk mérni, mennyire vagyunk veszélyben.)
A mai írásunkban szereplő veszélyforrás ráadásul nem tűnik el egy-két kereszthuzattal! Akár évekig onthatják magukból az építőanyagok, burkolatok, festékek, ragasztók és lakkok az egészségre igen ártalmas ún VOC-t (Volatile organic compounds=illékony szerves vegyületeket).
Ebben a bejegyzésben megmutatjuk, mire figyeljünk új építés vagy felújítás során. Ha elkerülni nem is tudjuk a veszélyt, legalább csökkentsük minimálisra annak szervezetünkre gyakorolt hatását. 

 

Belül szennyezettebb, mint kívül?

A Levegő Munkacsoport: Belső tereink szennyezettsége címmel készített kiadványa felhívta a figyelmet otthonunk levegőjének szennyezettségére. Az Európai Bizottság is figyelmeztetett, hogy jónéhány veszélyes légszennyező anyagból sokkal több van a beltéri levegőben, mint a szennyezett városi levegőben. Ez különös aggodalomra ad okot annak fényében, hogy életünk döntő részét négy fal között, a lakásunkban, munkahelyünkön, fiatalon iskolákban, azaz beltérben töltjük, és csak elenyésző időt vagyunk a szabadban. 

 

Mitől lesz káros otthonunk levegőminősége?

A levegőminőség méréséhez ma már könnyen beszerezhető egyszerűbb mérőműszerek is vannak, de találunk olyan szervezeteket, akik elvégzik a kért méréseket. A rossz levegőminőséget legtöbb esetben a szén dioxid és a nem megfelelő páratartalom okozza.
Minél légtömörebbé válnak otthonaink (minél kevesebb levegő áramlik el/be házunk apró résein keresztül), annál többet kellene ablakot nyitni. Amíg lakásaink nem voltak ilyen jól szigeteltek, addig a levegő – kis túlzással – szabadon áramolhatott a szerkezetek rossz illesztésein és a rosszul tömített ablakokon keresztül, és ez – napi kétszeri ablaknyitással kombinálva – ellátott minket megfelelő mennyiségű friss levegővel. (Apró szépséghiba, hogy ezzel együtt télen a nagy igyekezettel megtermelt meleg egy jelentős része is elszökött..)
Légtömör házakon már nem elég az Ímmel-ámmal szellőztetés, ezért találták ki a szellőztető rendszereket, amelyek folyamatosan biztosítják a friss levegőt és még hővisszanyerőt is tartalmazhatnak, amivel csökkenthetjük a fűtésre/hűtésre fordított energiaköltségünket. 

 

Miért lehet sokkal veszélyesebb egy új vagy frissen felújított otthon levegője? Mi a VOC?

Az IAQ a beltéri levegőminőség összetett mutatója, ami figyelembe veszi a hőmérsékletet, páratartalmat, a friss levegőt és különböző alacsony koncentrációjú összetevőket (VOC).
A VOC az illékony szerves vegyületek szintjének mérésére szolgál a levegőnkben. Ezek általában mesterséges anyagokból származó veszélyes gázokat, pl. formaldehidet, ammóniát, triklóretilént és a benzolt jelentenek. Fontos alkotórészei például a laminált padlónak, farostlemez bútorainknak, festékeknek, ragasztóknak, lakkoknak, tisztítószereknek. 

A Levegő Munkacsoport másik kiadványában részletesen tudunk tájékozódni a beltéri levegőnket szennyező anyagokról (2013-ban Amerikai lakásokban mért adatok alapján):

A hazipatika.com írt arról, hogy ha nem tisztítjuk meg otthonaink levegőjét, milyen veszélyekkel nézünk szembe, milyen károsodást okozhatnak egészségünknek ezek a láthatatlan részecskék. Mivel komoly (rák, szomatikus és légzőszervi) megbetegedések írhatóak ezen anyagok számlájára, ezért az Európai Unió is szabályozza már ezen anyagok használatát, illetve azok mértékét. 

 

Néhány érdekesség lakásfelújítóknak, építkezőknek:

Linóleum
Bár a hétköznapi szóhasználatban sokan keverik, a linóleum nem azonos a PVC-padlóval. A PVC-hez hasonló tulajdonságokkal bíró anyag, ám természetes összetevőket tartalmaz. A termék magas lenolajtartalma miatt kezdetben kellemetlen szagot áraszthat, ettől eltekintve sem környezeti, sem egészségügyi szempontból nem jelent problémát.

Laminált padló
A laminált padló fő összetevője a műgyantával préselt faőrlemény. Ez a padlótípus a farostlemezből, furnérból készült bútorokhoz hasonlóan formaldehidet bocsát a levegőbe.

PVC-padló
Talán a közintézményekben elterjedt PVC-padló környezeti, egészségügyi kockázatai a legnagyobbak. A műanyagpadlós szobában élő gyermekek szervezetében a lágyítóanyagként használt ftalátokból nagyobb mennyiséget találtak; náluk másfélszer gyakoribb a légzőszervi megbetegedések kialakulásának esélye is. A PVC-termékekben lágyítóként alkalmazott ftalátok egy része bizonyítottan hormonális hatású, ezért egyes változatainak felhasználását korlátozták.

Bár vannak már ftalátmentes – így ebből a szempontból biztonságosabb – termékek is, a PVC környezeti szempontból még így is a legrosszabb anyagok egyike: gyártása, felhasználása, ártalmatlanítása során is erősen mérgező anyagok kerülhetnek a környezetbe. Fő összetevője a vinilklorid, melyből égetés során olyan súlyosan mérgező, nehezen lebomló vegyületek is képződhetnek mint a dioxin. Kerüljük a PVC-ből készült termékeket, hiszen ezeknek az újrahasznosítása sem megoldott!

Padlószőnyeg
A padlószőnyeg nehezen tisztítható, így élőhelyet biztosíthat az olyan kellemetlen társbérlőknek, mint a poratkák vagy a penészgombák. Ha szerves oldószert tartalmazó ragasztókkal rögzítik, akkor azok is szennyezni fogják a lakás levegőjét.

Fapadló
A parketta és a hajópadló megítélésénél fontos szempont a kezelésre használt anyag. Magas oldószertartalmú lakkal kezelve elszennyezhetjük a lakásunk levegőjét, de alacsony oldószertartalmú kezelőanyagot választva és intenzív szellőztetés mellett megfelelően hosszú időt hagyva a beköltözésig, a parketta és a hajópadló jó választásnak tekinthető. A piacon elérhetőek készre lakkozott termékek is: ezeket nem kell kezelni, és belőlük minimális mennyiségű káros vegyület távozhat csak.

Festékek, lakkok, pácok, ragasztók
Általában nagy mennyiségben tartalmaznak VOC-ket mint a legtöbb ilyen termék oldószere. Emellett sok falfesték tartalmaz gombaölő szereket a penészedés megakadályozása érdekében. Ezen irtószerek jelentős része az emberi egészségre is káros. Sajnos egyes festékekben megtalálható a rákkeltő formaldehid vagy olyan vegyület, amelyből formaldehid szabadulhat fel. Sok festékben előfordulnak a hormonrendszert károsító alkilfenol-etoxilátok (APE-k), mint például noni-fenol-etoxilát. Egyes festékek, színezékek tartalmaznak ftalátokat vagy vízlepergető anyagként perfluorozott vegyületeket (PFC-k), régebben PFOS-t, ennek tiltása óta pedig PFAS-t, PFOA-t, valamint PFCA-t.
A sok bonyolult nevet és betűjelzést persze nem kell fejben tartani. Az uniós ökocímkével jelölt termékekben például tilos a PFC-k, az APE-k, az izotiazolinon, valamint három ftalát, a DNOP, a DINP és a DIDP használata.

A műanyagfestékek közel kétszeresére növelik a gyermekek légzőszervi megbetegedésének esélyét, az allergia kialakulásának lehetősége pedig még ennél is magasabb mértékben növekszik. Tovább növeli a kockázatot, ha a falakat frissen festették. Minden esetben használjunk vízbázisú festékeket és ragasztókat. A hagyományos termékeknél e téren jobbak az alacsony VOC-tartalmú készítmények, viszont sajnos az alacsony VOC jelölés ellenére még mindig sok oldószer kerülhet a lakás levegőjébe.

 

Jó, de mi a megoldás?

Sokszor nem tudjuk elkerülni ezen anyagok jelenlétét lakásunkban és igazából minden, aminek “új” illatát érezzük, valószínűleg káros az egészségünkre. Szellőztessünk, és ha megengedhetjük magunknak, mindenképpen fontoljuk meg valamilyen gépi szellőztetés beépítését, mert manapság sajnos(?) ez az egyetlen hatékony szellőztetési módszer, ami folyamatosan tisztán tartja a levegőnket, sőt még energiát is takaríthatunk meg vele. A gépi szellőztető rendszerekben ma már nagyon gyakran beépített VOC mérő is van, és a szellőztető rendszer kiszűri az ártalmas anyagokat. 
Aki ódzkodik az ilyen “mesterséges” megoldásoktól, azok számára egy következő blogbejegyzésünkben azt is körbejárjuk, hogyan tudnak szobanövényeink segíteni a levegőminőségünk javításában!

Ha többet szeretne megtudni otthona levegőminőségének javításáról és napjaink szellőztetési megoldásairól, akkor ajánljuk figyelmébe nemrég megjelent e-könyvünket, amiben összefoglaltunk minden fontos tudnivalót erről a fontos témáról! Kattintson ide!

Ha tetszett a bejegyzés, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!

 

Kategóriák: Gépészet, Szellőztetés

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?