Természetes kontra műanyag
– avagy mindenki természetes anyagokból szeretne házat – de lehetséges ez?
Egy kis kulisszatitokkal kezdem ezt a mai blogbejegyzést. AzÉpítem a házam II. kötetében a cementről, mint az egyik legfontosabb építőipari alapanyagról is szerepel egy bővebb ismertetés.
Ebbe beleírtam azt is, hogy a cementgyárakat azért nem kedvelik az átlagemberek, mert mellettük „elbányásszák a hegyet” (Naszály, Bélapátfalva, stb.) Amikor ezt meglátták az adott téma szakmai lektorai, igencsak felháborodtak. Meghallgattam az érveiket, elgondolkoztam rajtuk – és rájöttem, hogy ismét egyépítőipari ellentmondásra/féligazságra bukkantam, amit mindenképpen érdemes megosztanom másokkal is.
A mai téma: egy újabb terület, ahol könnyen becsaphatják magukat az építkezők!
Posted in: Egyéb
Vélemény? (0) →
Mostantól időről-időre szeretnénk színesíteni Az építő közösség blogjait – érdekességekkel a nagyvilágból.
Egy építkező számára ma már természetes kell legyen, hogy adott munkára, adott anyagra több helyről is árajánlatotkér. Érdemes azonban belegondolni abba, mi zajlik ezt követően a „másik oldal” fejében.
Tudta azt, hogy nem csak koncepcióautók léteznek, hanemkoncepcióházak is?
Ezt a blogot már régóta szerettem volna megírni, de valahogy mindig attól féltem, hogy túl sok indulatot gerjeszthetne a benne felvetett dilemma.
Miért van az, hogy az Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesületéhez benyújtott panaszok 2/3 része a nyílászárókhoz köthető?
Ilyen nincs! –tátottam el a számat, amikor egyik ismerősünk elmesélte jogász barátja építési történetét. (Pedig mini-sorozatunk előző két részéből is látható, hogy hallottam már cifra eseteket.)
Döbbenetes, de amikor valakinek elmesélem, hogy mostanában a családiház-építőknek és felújítóknak próbálok segíteni a sikeres építkezésben, szinte mindenkiből előtör valami régi sérelem. Kit hogyan vágott át egy-egy mesterember, hogyan lett felújított lakása, háza még rosszabb a felújítás után, mint előtte, kit hogyan néztek hülyének az anyagbeszerzésnél. A sor – sajnos – hosszan sorolható lenne.
Döbbenetes, de amikor valakinek elmesélem, hogy mostanában a családiház-építőknek és felújítóknak próbálok segíteni a sikeres építkezésben, szinte mindenkiből előtör valami régi sérelem. Kit hogyan vágott át egy-egy mesterember, hogyan lett felújított lakása, háza még rosszabb a felújítás után, mint előtte, kit hogyan néztek hülyének az anyagbeszerzésnél. A sor – sajnos – hosszan sorolható lenne.
Feleségem éppen a fodrásznál ült minap, amikor egy feldúlt idősebb hölgy rontott be a boltba és felháborodottan mesélte, hogy egy úr jelent meg a háza előtt, vödörrel a kezében, és elkezdte módszeresen leszüretelni egész évben odaadással gondozott gyümölcsfájáról a gyümölcsöket. A szomszédokat is odacsődítve igyekezett „elfenyegetni” az illetőt, de az csak gúnyosan mosolygott (miközben tovább szedte a vödrébe a gyümölcsöt), és kijelentette, hogy az utcán termő gyümölcs mindenkié – így az övé is…