– avagy szellőztető nélkül sajnos nem megy
Szerző: Tóth István
A szigorú épületenergetikai előírások miatt ma már csak olyan épület épülhet, ami eléggé „becsomagolt” ahhoz, hogy a fűtési hőenergiát bent tartsa. Ugyanez igaz a felújításokra is, amikor ablakot cserélnek. Ezekből a lakásokból nem szökik ki a hőenergia, de nem is szellőznek megfelelően. Az ablakok ötletszerű nyitogatása sajnos nem elég a jó levegőhöz. Két ablaknyitás között, zárt ablakok mellett levegő nem jut se ki, se be. Mi ennek a következménye?
Mai blogbejegyzésünkben erre keressük a választ! (És a megoldást!)
Penészesedés, gombaspórák
Megfelelő szellőzés hiányában a pára felhalmozódik a lakásban. A magas páratartalom kicsapódik a sarkokban, az ablakok mellett, vagy rosszul szellőző helyeken (pl. bútorok mögött). Az így keletkező nedvesség táptalajt nyújt a penészgombáknak. Az elszaporodó penészgombák spórája agresszív allergén, ráadásul a penész az épület szerkezetét is kikezdi.
Felhalmozódó kémiai anyagok
Több, az építéskor vagy a berendezéskor használt anyag tartalmaz káros anyagokat, ezek a lakás levegőjét folyamatosan szennyezik. Ilyen anyagok összefoglaló néven az illékony szerves vegyületek (angolul a VOC rövidítéssel jelölik).
Ha a lakás szellőzése megfelelő, akkor ez nem okoz problémát, mert nem tudnak feldúsulni a szobában. Elégtelen szellőzés esetén viszont hosszú távon komoly egészségkárosító hatásuk lehet.
CO2 (szén-dioxid)
A lakások levegőminőségét a szén-dioxid koncentrációval mérik. Ha ez alacsony (1500 ppm alatti), akkor a levegő frissnek tekinthető. Magas koncentráció esetén a szoba levegője rossz, állott, elhasznált. Ennek közvetlen egészségkárosító hatása ugyan nincs, de egy ilyen szobában lehetetlen pihentetően aludni, dolgozni, és egyáltalán jó érzéssel lakni. Egy ilyen rossz levegőjű lakás hosszú távon egészségtelen.
A szmog és a por
Vannak olyan szennyezők, amelyek nem belülről, hanem kívülről fenyegetik a lakók egészségét. Ilyen pl. az utcáról érkező por, szmog, és a pollen is. Hiába szeretnénk a szoba rossz levegőjét jó levegőre cserélni, ha a külső „jó” levegő szennyezett, pl. szmogriadó idején. A probléma hővisszanyerős gépi szellőzéssel oldható meg, ebbe ugyanis nyugodtan behelyezhető F7 finompor (pollen) szűrő, amely képes akár az egészségkárosító 2,5 µm méretű porszemcsék kiszűrésére is.
Légtisztítók
Kaphatók olyan berendezések, amik képesek a szoba levegőjének szűrésére, esetenként párásítására vagy páramentesítésére is. Amire ezek nem képesek, az a rossz levegő kijuttatása, és a külső (szűrt) friss levegő szobába juttatása. Ezek mellett ugyanúgy rendszeres ablaknyitás szükséges, aminek további káros velejárója a drága hőenergia utcára engedése. A levegő cseréjét, energiapazarlás nélkül, csak a hővisszanyerős szellőztető tudja biztosítani.
A választás: rossz levegő és meleg, vagy friss levegő és hideg
A magyar lakások többségében a téli időszak nagy dilemmája, hogy inkább takarékosan, a drága hőenergiát a lakásban tartva elviselik a rossz levegőt, vagy inkább sűrűn szellőztetnek, és kénytelen-kelletlen elviselik, hogy ezzel az utcát fűtik.
Harmadik lehetőség a hővisszanyerős szellőztető beépítése, ezzel ugyanis:
– a szobákban mindig friss és szűrt levegő áll rendelkezésre,
– nem szükséges ablakot nyitni, nem jön be az utcáról a por, a zaj,
– a szellőző levegőt a hővisszanyerő télen felmelegíti, nyáron lehűti,
– a szobákban nem dúsulnak fel a szennyező anyagok, a levegő egészséges (pára, CO2, VOC, stb.)
A mai, modern, energiatakarékos házak egyben légtömörek is.
Az ilyen házakban mindenképpen gondolni kell arra, hogy milyen módon oldjuk meg a szellőztetést!
A témának egy teljes fejezetet szentelünk az Építem a házam könyvsorozat év közepére tervezett 5. kötetében!
Ha tetszett a bejegyzés, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!
