A pokolba vezető út is jószándékkal… - Építem a Házam

A pokolba vezető út is jószándékkal…

A pokolba vezető út is jószándékkal…

A pokolba vezető út is jószándékkal…

– a példa ezúttal: hőszigetelés több lépcsőben

hőszigetelés több lépcsőbenPanaszos, segítségkérő levelet hozott nemrég a posta.
Egy építkező kért segítséget az építészével folytatott vita rendezéséhez.
Mivel az esetnek több általános tanulsága is van, ezért úgy gondoltam, megírom.
Az egész úgy kezdődött, hogy a levélíró házépítésbe fogott egy Pest megyei településen. Egy jól szigetelt házat képzelt el, de spórolni is szeretett volna, amennyire csak lehet.
Elkészültek a háztervek, az építész a takarékoskodásra is tett egy jónak tűnő javaslatot. Már éppen a terv beadására készültek, amikor nem várt dolog történt…

 

Hőszigetelés két lépcsőben

Az építész terve az volt a „költségoptimalizálásra”, hogy most, első lépésben épüljön meg a ház egy átlagosan jó hőszigetelő téglából (ebben sem fognak fázni és a fűtési költségek sem lesznek égbe kiáltóak) – aztán majd később, ha újra összegyűlik egy kis pénze az építtetőnek, akkor erre a téglafalra tegyen majd még fel utólag egy külső homlokzati hőszigetelő rendszert. (Az elképzelés egyébként nem rossz, bár optimálisnak semmiképpen nem nevezhető.)
Az építtető el is fogadta a javaslatot, elkészültek a háztervek, melyeken az építész az építési határvonalra tervezte a külső falakat.

 

Beépítettség, építési határvonalak

Azok számára, akik esetleg nem olvasták az Építem a házam 1. kötetét (van még ilyen?!) egy kis összefoglalás arról, hogy miként próbálnak a települések egységes utcaképet kialakítani.
Egy építési telken nem akárhova építkezhetünk és nem akármekkora házat építhetünk.
A helyi építési előírások többnyire pontosan megszabják azt, hogy jövendő házunk külső falsíkja milyen távolságban lehet a telekhatártól.

épjtési határvonalak
Azt, hogy az építési telken belül hová építkezhetünk, a helyi építési előírások (ezek hiányában az OTÉK) pontosan meghatározza
. (Forrás: Építem a házam 1. kötet)

Ezen túl azt is előírják, hogy a ház alapterülete a teljes telek hány százalékát foglalhatja el – kisebb telkek esetében ez a 15-30%-os beépítettségi mérték igen komoly korlát lehet. (Ilyen helyeken csak a többszintesség segíthet – sajna(?) az előírt építménymagasság azért erre nézve is tartalmaz megkötéseket…)
Szóval az építész ezekre a bizonyos építési határvonalakra tervezte a ház külső síkját – érthetően, hiszen így tudta maximálisan kihasználni a rendelkezésre álló maximális beépítettségi százalékot.
Igenám, de mi lesz akkor, ha majd pár év múlva (a javasoltaknak megfelelően) a külső falakra még szigetelés is kerül – ami akkor már túl fog „lógni” az építési határvonalon?

 

Kivételek, amelyek erősítik a szabályt

Pár évvel ezelőtt még az ilyen fajta „turpisság” nem volt megengedett. Szerencsére az energiatakarékosság iránti igény felülírta a bürokráciát, így az építkezések (egyik) Bibliájának számító OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) ma már megengedik, hogy az utólagos(!) hőszigetelés túlnyúljon az építési határvonalon – sőt, ez még a beépítettségi fokba sem számít bele. (Fontos hangsúlyozni, hogy az előző mondatban komoly hangsúly van az „utólag” szón! Új építés esetén a hőszigetelés külső síkja a mérvadó mindenféle számításnál, nem az alatta levő falazóelemé!)
Az építész ez utóbbi általános rendelkezéssel szerelte le az építkező aggályait (bár a levélből nem derül ki, hogy voltak-e egyáltalán ilyen aggályai az építkezőnek…).
Jó azonban tisztában lenni azzal, hogy a helyi építési előírások felülírhatják az OTÉK előírásait! (Legalábbis a szigorítás irányába.)
Az, hogy ez történt az adott településen, teljesen véletlenül derült ki egy beszélgetés során az építkező számára. Ezen a településen csak a 12 évnél régebben épült házaknál lehetséges az építési határvonalon túlnyúló utólagos hőszigetelés! (Nyilván az adott esethez hasonló ügyeskedéseket akarta az önkormányzat megelőzni – még akkor is, ha most éppen az építkező nem ügyeskedni akart.)
A családi ház építtetője kérte, hogy az építész ennek megfelelően javítsa ki a terveket.
A válasz először is egy megnyugtatás volt („Ezt az előírást úgyis meg fogják változtatni itt is!”), majd a további „akadékoskodásra” egy igen csak borsos árajánlat, ami az áttervezés költségeit tartalmazta. (Mivel a ház alapállapotban az építési határvonalakra épült, ezért nyilván nem lehetett egyszerűen „összenyomni”.)
No, ez volt az, amit az építkező igencsak nehezményezett…

 

Tanulságok

– Az első tanulság: nem árt ismerni a beépítettséggel, az építési határvonalakkal és az utólagos hőszigeteléssel kapcsolatos jogszabályokat – de ezt a mostani blogbejegyzés után már mindenki kipipálhatja (legalábbis addig, amíg nem változtatják meg a jogszabályokat…) 🙂
– Számtalan hasonló apró (de fontos) tudnivalót összeszedtünk az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetébe – mint látható, akár egy ezek közül is több százezer forintos kiadástól mentheti meg az építkezőket, felújítókat!
– Egész biztos, hogy a Tervcafékon egy külső (tehát az építési-tervezési folyamatban nem érintett) szakember rákérdezett volna erre a problémára – és ezzel még időben megelőzhető lett volna a baj!
(Tehát mindenképpen érdemes eljönni a háztervek készítésének időszakában egy-egy Tervcaféra és/vagy megvenni az Építem a házam könyvsorozat könyveit 🙂 )

Kategóriák: Felújítás, Háztervek, Jogi háttér, Kivitelezés, Szigetelés, Történetek

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?