A villamos fűtés és a napelem a jövő? (Jós kerestetik 3. rész)

A villamos fűtés és a napelem a jövő? (Jós kerestetik 3. rész)

– avagy nézzük meg, melyek a gázfűtés alternatívái!

Szerző: Bodnár György

Mini-sorozatunkban azokat az égető dilemmákat veszem sorra, melyekkel egy mai építkező szembetalálkozik.  (Az előző részek ide kattintva és ide kattintva olvashatók!)
Továbbra sem vállalkozok a jós-szerepkörre, de talán segítségül szolgálhatok legalább a pro és kontra érvek átgondolásához.
Az előző részben a gázzal való fűtés vonzó jelenképét és bizonytalan jövőképét tekintettük át.
Ma a fűtési alternatívák áttekintéséhez szeretnék néhány támpontot adni, kicsit jobban kivesézve a villamos fűtést és a fafűtést.

 

Mindennek az alapja: a hőtermelés lehetséges módjai

„Mivel fűtsünk?”
Ez volt a címe mini-blogsorozatunk előző részének, és az építkezők, felújítók nagy része is valami hasonló formában fogalmazza meg magának ezt a kérdést.
Pedig ilyenkor kimarad a „dilemmázásból” a gépészet egy másik nagyon fontos ága, a melegvíz-előállítás!
Sokkal célszerűbb úgy gondolkodni, hogy házunkban igazából hőtermelésre van szükség, mely hőnek kétféle szerepet szánunk:
fűtünk vele, hogy ne fázzunk télen,
vizet melegítünk vele, hogy legyen miben mosakodni (és esetleg mosni, mosogatni).

Remélem, hogy a téma és az alternatívák áttekintését segíti majd a hőtermelés lehetőségeiről  általam készített alábbi ábra!

 

Vegyük röviden sorra az ábrán szereplő alternatívákat!

 

Fafűtés – megújuló, de nem feltétlenül környezetbarát

Jó hír, hogy a fafűtés is megújuló energiának számít (tehát jelenleg beleszámít abba a bizonyos elvárt 25%-os megújuló részarányba), rossz hír, hogy ettől még ugyanúgy, sőt lényegesen jobban szennyezi a levegőt, mint a gáz. Ennek megfelelően a fafűtés hatásfokára és károsanyag-kibocsátására vonatkozó elvárások is folyamatosan szigorodnak, ami nyilván drágítja ezeket a megoldásokat. (Ma már egy „egyszerű” cserépkályha megtervezése is komoly mérnöki tudomány!)
Ezen túl itt is fenyeget az a veszély, amiről már a gázfűtésnél esett szó: esetleg szén-dioxid kvótát kell venni a jövőben.

 

Fafűtés – előnyök és korlátok

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a tüzelő adagolása macerás feladat, a fűtés szabályozása sokkal nehezebb, mint a többi fűtésfajta esetében, és – a gázfűtéshez hasonlóan – itt is szükség van valamilyen „kéményszerűségre” az égési levegő biztosításához illetve az égéstermékek elvezetéséhez.
Különleges előnye viszont ennek a megoldásnak, hogy itt viszont tényleg nem függünk senkitől! A – kézi adagolású – fafűtéshez nincs szükség nemhogy gázra, de még elektromos energiára sem! (Persze ha el akarjuk vinni távolabbra a fűtővizet vagy melegvizet, akkor a szivattyúk miatt ez már nem igaz.)
Egy szó mint száz: ez inkább kiegészítő fűtésre alkalmas. Kérdés, hogy ez megér-e nekünk egy kéményt?

 

Villamos fűtés – ekkor éri meg

Nem kérdés, hogy üzemeltetés szempontjából árammal fűteni jelenleg a legdrágább megoldáskivéve, ha napelemekkel mi magunk megtermeljük a felhasznált energiát.
Meglepő módon sokan elfelejtik ugyanakkor, hogy azért egy napelemes rendszer kiépítése nem olcsó mulatság, ráadásul azt is számba kell venni, hogy van-e egyáltalán elég hely a szükséges darabszámú napelem elhelyezésére (a tetőn, az udvaron).
Mindezeket figyelembe véve általánosságban elmondható, hogy „villannyal” fűteni ott érdemes, ahol viszonylag alacsony a fűtési hőigény:
– a ház jól le van szigetelve, és/vagy
– viszonylag kis légtérfogatú (≈ alapterületű).

 

Villamos fűtés – előnyök és korlátok

A villamos fűtés a legkönnyebben (és leggyorsabban) szabályozható fűtés, nagyon könnyű (és viszonylag olcsó) vele egyedi (egyben egyedileg szabályozható!) helyiségfűtést kialakítani, felületfűtés ugyanúgy kialakítható vele, mint radiátoros fűtés.
Azt azonban mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy elektromos fűtéshez (pláne melegvíz-termeléshez) kellő nagyságú teljesítmény (konkrétan áramerősség) megléte szükséges. Új építésnél már eleve nagyobb (és így drágább) vételezési igény adódhat a villamos hálózatból, felújításnál a komoly anyagi megterheléssel járó hálózatbővítésen túl még azt is meg kell vizsgálni, hogy a falban futó régi vezetékek bírják-e a nagyobb terhelést.
És persze ne feledjük: ha nincs áram (akár egy hosszabb áramszünet esetén!), akkor nincs fűtés és nincs melegvíz…

 

Villamos fűtés – jövőkép

A villamos fűtések jövőképével kapcsolatos legnagyobb bizonytalanság szerintem az, miként alakul az elektromos energia tárolhatósága. (Gondoljunk itt „kicsiben” arra, hogy az akkumulátorok „végessége” és drágasága az elektromos autók legnagyobb rákfenéje is.)
Egy autonóm háznak (amely nem igényel semmilyen közműhálózatot) leggyengébb pontja ma az akkumulátor, ami drága, élettartama viszont jócskán alulmúlja a rendszer többi eleméjét.
Nagyon nagy kérdés, hogy sikerül-e a villamos energia tárolhatóságára olyan tömegmegoldásokat találni, melyek megfizethetők és olyan ásványi kincsekre alapoznak, melyek nem csak korlátozottan hozzáférhetők a világban. Ha igen, akkor napelemekkel teljesen függetlenedni lehet az országos hálózattól, ha nem, akkor az éves szaldóelszámolás kivezetésével számolni kell azzal, hogy a hálózatba táplált energiáért nem fogunk annyi pénzt kapni, mint amennyibe a fogyasztott kerül. (És persze marad a hálózatfüggőség.)

 

Az energiatermelés jövőképének általános bizonytalansága

Persze akár egy lépéssel tovább is mehetünk a jövő találgatásában!
Megint csak az autók piacát nézve: még az sem biztos, hogy tényleg ez a fajta (villamos) energiatermelési mód lesz végül a befutó! (Gondoljunk itt például a hidrogénre alapozott energiatermelésről szóló kutatásokra!)
Valójában fogalmunk sincs arról, hogy a mai felgyorsult világban hogyan alakul majd a jövő energiatermelése – akár 20-30 éven belül. (Ami egy ház életében nem akkora idő!)
Ennek kapcsán talán egy jótanács fogalmazható meg: próbáljuk meg minél „rugalmasabban” kialakítani a ház gépészeti rendszerét! (Kicsit hasonló módon előre gondolkodva, mint ahogy a házunkat megpróbáljuk felkészíteni arra az élethelyzetre, amikor a most még kicsit gyerekeink egyszer csak kirepülnek majd belőle!)
A központi fűtés (központi hőtermelés) egyik nagy előnye például, hogy a központi kazán bármikor lecserélhető egy olyan energiahordozóval működőre, ami éppen a leggazdaságosabb. (Miközben a hőleadókhoz nem kell hozzányúlni. Ennek ára persze az, hogy a központi hőtermelőktől hosszabb vezetékeken keresztül kell eljuttatni a fűtőfolyadékot a felhasználási helyekre…)
A villamos fűtéseket ennél sokkal, de sokkal részletesebben kitárgyaljuk az Építem a házam 5.2. kötetében, akinek megfordul a fejében ez az alternatíva, annak mindenképpen ajánlom a könyvet (ide kattintva!), vagy legalábbis a fejezetből készült e-könyvet (ide kattintva)!            

Legközelebb a maradék két hőtermelési módra is sort kerítünk!  

 

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:


És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!

Kategóriák: Egyéb, Gépészet, Napelem

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?