Ördögi csapdába sétálunk a mostani új rezsiárakkal! (Nyomozás a piaci gázárak után 5. rész)

Ördögi csapdába sétálunk a mostani új rezsiárakkal! (Nyomozás a piaci gázárak után 5. rész)

– avagy miért nem törődött senki a felújításokkal?

Szerző: Bodnár György

Az új rezsiköltségeket elemző mini-sorozatunk előző részeiben (itt, itt , itt és itt olvasható!) azt próbáltuk meg elemezni, hogy mennyire sok vagy mennyire reális a jelenlegi magyarországi energiaár – különös tekintettel az új, az „átlagfogyasztás” felett hétszeresére dráguló gázárra.
A kérdésre adandó válaszban senkit nem akarok befolyásolni, de azért néhány gondolattal mindenképpen szeretném lezárni az eddigieket!
Mi jelenlegi helyzet legsúlyosabb csapdája?

A kapkodás sosem szül jó vért

Az talán az eddigiekből is kiderült, hogy a jelenlegi világgazdasági és világpolitikai helyzetben (melyben a gázár inkább politikai kérdés…) a magyar kormánynak nem sok lehetősége maradt a gázárakat illetően. Kétségbeesetten próbálták fenntartani a rezsicsökkentés maradékát (láttuk, hogy ez így még mindig nagyon sokaknak komoly segítség), de ennek ára, hogy a terhek nagy részét „a többiekre” terhelték.

A probléma nem a jelenben keresendő, hanem az elvesztegetett múltban!
Az építő közösség egyik fő üzenete házépítőknek és házépítőknek 12 éve az, hogy a kapkodva, előkészítetlenül, vagy éppen megkésve meghozott döntések mindenképpen fájnak: jelentős költségnövekedést eredményeznek, esetenként még komoly műszaki kompromisszumokat is kell kötni.
Ugyanez történt most „nagyban”.

A családi házasokkal senki nem foglalkozott

Amikor 12 éve azon gondolkodtam, hogy a nagyvállalati vezetői lét után milyen területen próbáljak valami sajátot, valami egyedit felépíteni, mi az a fehér folt, ahol segíteni tudok, akkor hamar ráakadtam a családi házakra. Akkoriban még volt panelprogram, mindenki arra nyomult, de a panelekhez képest többszörös lakásszámot adó családi házakkal senki nem foglalkozott.
Ezért lett ez, a családi házak építéséhez és felújításához nyújtott támogatás Az építő közösség fő célterülete.

Ez a táblázat a KSH 2015-ös adatfelvételét tükrözi, de az arányok nem változtak azóta érdemlegesen.
A családi házas épületek több mint 2,5 milliót tettek ki, jóval több, mint felét a teljes lakásállománynak. (Sok érdekes infó ebben a témában ide kattintva!)

Ami látható: a családi házak döntő többsége 2005 előtt épült, tehát jócskán megérett a felújításra. (Saját példa mondatja velem, hogy egy 2015 tájt épült háznak sincs sok köze a mai energetikai elvárásokhoz!)

A felújítások hosszú évek óta mostohagyerekek

A súlyos hiba az, hogy hosszú éveken keresztül senki nem foglalkozott a családi házak (energetikai) korszerűsítésével! A panelprogram óta (ami szintén elhalt) alig volt nagyszabású, a felújításokat támogató országos program. (Pedig akkor még lett volna rá pénz, mint példák sokasága bizonyítja…)
A 0%-os hitel eleve csak a hitelképeseknek volt elérhető, az 50%-os felújítási támogatás pedig sajnos csak másfél évvel ezelőtt debütált.
Az utóbbi évek családtámogatásai (számomra kicsit érthetetlen okból) csak az új építésekre fókuszáltak, és visszatekintve az is elszalasztott lehetőség, hogy a mostani felújítási támogatást is „el lehetett fecsérelni” például konyhabútor felújításra.
De miért is hatalmas gond ez?

A csapda: nem lesz pénz, most, amikor kellene

Az emberek többsége korlátozott megtakarítással rendelkezik. (Ne feledjük, hogy a legtöbb hitelhez is kell önrész, fedezet!) Ha valaki tavaly boldogan épített új konyhát magának a megtakarított pénzéből, annak most évekig nem lesz pénze arra, hogy a hirtelen élet-halál kérdéssé váló energia-megtakarításra, valamilyen azt eredményező beruházásra pénzt varázsoljon elő!

És ami most még súlyosabb probléma: a sokakat érintő, sokak számára drasztikus energia-áremelés is pont azokat a forrásokat fogja felemészteni, amelyekből akár energiahatékonyságot javító beruházások lennének finanszírozhatók!
Ördögi kör: fizetjük a hatalmas rezsit, így nem marad pénzünk arra költeni, hogy csökkentsük a rezsit…
Az állam segítsége nélkül tehát nem nagyon fog menni – rossz hír, hogy most éppen az államnak sincs pénze…

De miért is kellene az államnak egyáltalán segíteni magánemberek magántulajdonát jobbá tenni?
Ez még meg fog érni egy részt feltétlenül!  

(A borítókép forrása: Ekrulila, pexels.hu)

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:

És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!