Nyomozás a piaci gázár után 1. rész

Nyomozás a piaci gázár után 1. rész

– alaptudás, hogy ne verjenek át bennünket a számokkal

Szerző: Bodnár György

A múlt héten döntött a kormány arról, hogy a rezsicsökkentett energiaárak csak bizonyos fogyasztási értékekig (210 kWh/hó és 144 m3/hó) maradnak érvényben, azon túl „piaci árat” kell fizetni értük.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy azóta mindenki azt számolgatja a gáz- és/vagy áramszámláit böngészve, hogy ő beleesik-e a továbbra is támogatott körbe.
Akik szomorú szívvel arra a megállapításra jutnak, hogy ők bizony megszívták, azok számára a következő, és talán még jelentősebb kérdés: mekkora lesz az a piaci ár, amit majd a többletért fizetni kell?
Azóta számtalan tuti tipp látott napvilágot az interneten, ezek azonban a részletek megjelenéséig mind találgatások.
Nem szeretném ezek számát (és vele együtt a hisztériát) növelni, ezért csak néhány fogódzót próbálok összegyűjteni ahhoz, mihez viszonyítva lehet majd szörnyülködni vagy valamelyest felsóhajtani.
Kezdjük az elméleti alapokkal, mert szerintem sokan még soha nem mélyedtek el (a végösszegen túl) a gázszámlájukban!

Ismerkedjünk a gázszámlával!

Egy gázszámla sokkal átláthatóbb, mint egy áramszámla, bizonyos fogyasztás felett (3500 MJ-tól) egy kicsivel magasabb gázdíjjal kell kalkulálni, de egyébként a számlán egyfajta rendszerhasználati díjként felfogható alapdíj elenyésző hányadot képvisel. (Ez sokkal nagyobb rész az áramszámlán!)

Tegyük el mélyen az emlékeink közé, mert lehet, hogy nemsokára már csak szomorú nosztalgiázásra vesszük majd elő…

Eligazodás a mértékegységek birodalmában

Hogy ne verhessenek át bennünket különböző mértékegységekhez köthető „trükkökkel”, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a földgáz kapcsán milyen mérőszámokkal találkozhatunk – és ezek hogyan függenek össze egymással!

Az elfogyasztott földgáz mennyiségét m³-ben mérjük, ezt lehet leolvasni a gázóráról is. (Ennek kapcsán érdemes tudatosítani, ha esetleg eddig még nem tettük, hogy a gázvezetékben egy légnemű anyag áramlik!)
Nekünk azonban valójában energiára van szükségünk ahhoz, hogy ezt az energiát fűtésre vagy éppen melegvíz-készítésre felhasználjuk.
Az energia két mértékegységével lehet találkozni – például a földgáz kapcsán is.
Mind a MJ (megajoule [megazsúl]), mind a kWh (kilowattóra) járatos energia-mértékegységek, bár a gáznál inkább az elsőt, a villanynál a másodikat használjuk.
A két energia-mértékegység közötti átszámítás:

1 MJ = 0,28 kWh

A vezetéken érkező földgázban adott mennyiségű energia van eltárolva (ami majd elégetéskor szabadul fel jobb-rosszabb hatásfokkal), a gáz energiatartalmát a szolgáltató megadja. Idehaza ez kb. 34,87 MJ/m³. (Ezt most éppen a fenti gázszámláról olvastam el.)

Számoljuk ki a gázárat!

Ha jól megnézzük a gázszámlát, akkor valójában nem is a gázmennyiségért fizetünk, hanem a benne érkező energiáért – ami egyébként teljesen logikus. A fenti számlán az egységárak Ft/MJ-ban vannak megadva!

Most összegezett tudásunkkal azonban már könnyedén elvégezhetjük az átszámítást!
1 MJ = 2,71 Ft
1 m³ = 34,87 Ft/MJ
1 m³ = 2,71 x 34,87 = 94,5 Ft
Ez azonban még csak nettó érték, sajnos rájön még 27% Áfa, így a jelenlegi, rezsicsökkentett hazai gázár 94,5 x 1,27 = 120 Ft/m³. Érdemes rácsodálkozni, hogy ez az ár tulajdonképpen sehol nem szerepel a gázszámlán!
(Most eleve a magasabb egységárral számoltunk, a két ár mixe valahol 110 és 120 Ft/m³ között van. Akinek kisebb a fogyasztása és belül marad a 3500 MJ-os 1. árkategórián, akár 100 Ft/m3 bruttó árral megúszhatja.)

Ezzel az elméleti háttérrel most már gyerekjáték lesz értékelni a nemzetközi statisztikákat, körbenézve, hogy mi számít ma „piaci árnak” Európában!

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:

És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!