– avagy milyen egy „valódi” energiatanúsítás és milyen előnyökkel járhat?
Szerző: Tudlik Tamás építészmérnök, energetikai tanúsító
Az energetikai tanúsítvány elkészítését bizonyos esetekben jogszabály írja elő és – valószínűleg éppen ezért – sokan egyfajta felesleges, szükséges rossznak gondolják. Az igazság az, hogy az érdemi munka nélkül készülő energetikai tanúsítvány értéke valóban megkérdőjelezhető, az odafigyeléssel elkészített azonban számos fontos információt tartalmaz.
Melyek ezek a „fontos információk” és mitől lesz „odafigyeléssel elkészített” egy ilyen tanúsítvány?
Mikor kötelező az energetikai tanúsítvány és előírás-e hozzá a helyszíni bejárás?
Két részes mini-sorozatunk első részében ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Mi az energetikai tanúsítvány (röviden energiatanúsítvány)?
A hiteles energetikai tanúsítvány (HET) egy igazoló okirat, amely egy már megvalósult épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.
Tehát egy olyan dokumentum, amely megmutatja, hogy egy fűtött épület, vagy a benne lévő önálló rendeltetési egység négyzetméterenként évente mekkora energiát (kWh-ban megadva) használ télen fűtésre, nyáron hűtésre, használati melegvíz előállítására, illetve nem lakóépület esetén világításra.
Fontos! Az energetikai számítás nem egyenlő a hiteles energetikai tanúsítvánnyal! Hiteles energiatanúsítvány csak megvalósult épületről készülhet, míg az energetikai számítás készülhet a tervezési szakaszban is.
Épületek energetikai kategóriái
A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületeket fajlagos energiafogyasztásuk alapján 12 energetikai kategóriába sorolja, ezekről itt olvashatsz bővebben:
- AA++ Minimális energiaigényű
- AA+ Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú
- AA Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb
- BB Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő
- CC Korszerű
- DD Korszerűt megközelítő
- EE Átlagosnál jobb
- FF Átlagos
- GG Átlagost megközelítő
- HH Gyenge
- II Rossz
- JJ Kiemelkedően rossz
Kinek és miért fontos az épületek energetikai tanúsítása?
Az tanúsítás során az épületeket energetikai szempontból lehetőségünk van összehasonlítani, amely ingatlan eladás, bérbeadás, energetikai korszerűsítés és új épület használatbavételénél is fontos információkat ad. Energetikai épületkorszerűsítési pályázatoknál az épületek felújítás előtti, utáni és a ténylegesen megvalósult állapota hasonlítható össze.
- Eladás esetén a vevő tájékoztatást kap a megvásárolni kívánt ingatlan várható energiafogyasztásáról és az energetikai korszerűsítési lehetőségekről, valamint azok hatásairól;
- Bérbeadás esetén a bérlő tájékoztatást kap arról, hogy a bérleménynek várhatóan mekkora rezsi költsége lesz;
- Energetikai korszerűsítés esetén a tulajdonos a számításban szereplő korszerűsítési javaslatok felhasználásával képet kap a felújítandó épületszerkezetek (külső fal, nyílászáról, födémek, talajon fekvő padló) és épületgépészeti rendszerek szükségességéről és az így megtakarítható energiáról. Ezáltal a felújítás utáni megtérülés könnyebben tervezhető.
- Új épület használatbavétele esetén az illetékes hatóságnak a tanúsítvány összehasonlítási alapot ad a tervezett állapot energetikai számításához képest. Ellenőrizniük kell, hogy a ténylegesen megvalósult épület megfelel-e a 7/2006 TNM rendeletben foglalt energetikai követelményeknek.
A számítás alapján számszerűen összehasonlítható két épület, ellentétben például egy hőkamerás vizsgálattal, ahol két különböző épület hőveszteségének összehasonlítása nem, vagy csak nehezen megoldható.
Hogyan történik az épület energiaigényének számítása?
A számítás módját a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet határozza meg a jogszabályban rögzített standardizált adatok felhasználásával. Ilyen adat a teljesség igénye nélkül:
-
- a helyiségek belső hőmérséklete (+20 oC),
- a kinti (méretezési) hőmérséklet (-15 oC),
- légcsereszám fűtési idényben,
- használati melegvíz nettó hőenergia igénye,
- belső hőnyereség átlagos értéke.
Szükséges-e helyszíni bejárás az energetikai tanúsítvány elkészítéséhez?
A rövid összefoglaló után térjünk rá arra a jelenségre, ami ennek a posztnak a megírására késztetett!
A helyszíni bejárások során egyre gyakrabban találkozom olyan ügyféllel, aki előttem több tanúsító szakemberrel is beszélt, azonban a tanúsítvány elkészítését csak helyszíni szemle lefolytatása nélkül vállalták. Ezen beszélgetések új és nem új építésű épületek esetén egyaránt előfordulnak. Hanyagságról, felelőtlenségről van szó, vagy egy feleslegesnek tekinthető folyamat elhagyásáról?
Nézzük először, hogy mit mond a jogszabály!
A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint: „a helyszíni szemle alapján a tanúsító megállapítja, hogy az adott épület(rész) primer energiafogyasztásának csökkentésére milyen ésszerű lehetőség kínálkozik.”
A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. § (5) bek. szerint: „Az építtető, illetve a tulajdonos biztosítja a tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, számlákat, a szükség szerinti mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit és a szükséges mértékű közreműködést.”
A jogszabály tehát azt az általános esetet veszi alapul, hogy a tanúsító helyszíni szemlét tartott, méréseket és ellenőrzéseket végzett, fotódokumentációt készített, és mindezek figyelembevételével a tanúsítványt épületkorszerűsítési javaslatokkal látta el.
Új építések esetén kínálkozik azonban egy „kiskapu”:
A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bek. alapján „a tanúsítást, ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épülettechnikai berendezéseket szerelték be, az új épület építése esetén a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján kell végezni.”
Új épület építése esetén tehát gondolhatjuk, hogy a helyszíni szemle akár el is hagyható. A felelős műszaki vezető igazolta, hogy minden a tervek szerint valósult meg és a tanúsítvány a felelős műszaki vezető (FMV) nyilatkozat és a kivitelezési tervdokumentáció alapján készült. (A helyszíni szemle mellőzését a jogszabály sehol nem említi.)
Mini-sorozatunk második részében két megtörtént eset kapcsán mutatom meg, hogy milyen érdekes visszásságokra deríthet fényt, ha az energiatanúsítás helyszíni bejárással párosul!
Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:
És ajánljátok barátaitoknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!
