– avagy bölcs dolog most építkezni vagy a legnagyobb őrültség? Szerző: Bodnár György Az építő közösség egyik fő „missziója” annak megmutatása, hogy valójában hányféle (nem csak építési!) szakember juthat szerephez egy-egy építkezésen. A múlt őszi Építem az otthonom konferencián például…
Mivel fűtsek?!?! (Jós kerestetik 2. rész)
– avagy a gázfűtés realitása
Szerző: Bodnár György
Ha valakinek az előző részből a pro-érvek voltak erőteljesebbek és belevág az építkezésbe (akár csak egy komolyabb felújításba), akkor előbb-utóbb biztosan szembetalálkozik egy olyan kérdéssel, aminek megválaszolásához megint csak jól jönne egy szakavatott jós: mivel fűtsek? Pontosabban: milyen energiahordozóra alapozzam a most kialakítandó fűtési rendszeremet?
Mélyedjünk el közösen ebben a dilemmában!
Kezdjük a Magyarországon mind a mai napig legelterjedtebbnek számító gázfűtéssel!
A jó öreg gázfűtés – első pillantásra a legjobb
Az Építem a házam könyvsorozat utolsó, Luca-székeként készülő 5.1. kötetébe csináltam egy összehasonlítást, amiből egyértelműen kiviláglik, hogy „hagyományos” energiahordozóként jelenleg egyértelműen a gáz jelenti a leggazdaságosabb megoldást. (Hagyományos alatt itt a gáz, a szilárd tüzelés és a villamos fűtés értendő.) A gázkazán ráadásul nem túl drága (egy kondenzációs gázkazán pár százezer forint), viszonylag könnyű vele melegvizet is csinálni (kombi kazán) és egy kondenzációs kazán (ma már újként csak ilyet lehet felszerelni!) jó hatásfokkal képes kiszolgálni mind a radiátoros, mind a felületi fűtéses hőleadókat.
Ez azonban csak a jelenlegi helyzet.
A gáz jövője tele van kérdőjelekkel…
Fenyegetettség a klímavédelem frontjáról – tiltás
Bár a földgáz lényegesen kevésbé szennyezi a levegőt, mint például a szilárd tüzelés, de sokak szerint még ez is sok.
Vannak, ahol igencsak drasztikus korlátozásokban gondolkodnak – nem is olyan nagy időtávlatokban.
„A Nemzetközi Energiaügynökség egyik friss tanulmányában azt a 400 lépést veszi sorra, mellyel a szervezet szerint elérhető, hogy a világ 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási értéket mutathasson. A szervezet szerint 2025-től nem lenne szabad új fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat értékesíteni. Vagyis 3 és fél év múlva se gázbojlert, se a lakásba való gázcirkót, se pedig kondenzációs kazánt nem lehetne üzembe helyezni azért, mert a gázkazán sok káros anyagot bocsát ki a működése során.” (A teljes cikk itt olvasható.)
Ez persze ma még csak egy felvetés, de a tőlünk nem távoli Bécsben például már meg is kezdték ennek gyakorlatba átültetését.
A definitív tiltás (ne feledjük, ugyanígy tiltották be néhány éve a hagyományos izzókat és a hagyományos gázkazánokat!) a legdrasztikusabb beavatkozási forma, de ez legalább csak az új beszereléseket érintené.
Vannak azonban olyan tervek is, amelyek áttételesebben jelentenének plusz terheket – viszont a már meglevő gázkazán-tulajdonosokra nézve is!
Fenyegetettség a klímavédelem frontjáról – plusz adó
„Az Európai Unió elhatározta, hogy kiterjeszti a kibocsátáskereskedelmi rendszerét (ETS) a lakossági fogyasztásra is.”
Az ipari cégek nagy része évek óta részese az ún. kvóta-kereskedelmi rendszernek, amelynek alapja a szén-dioxid (CO2) kibocsátás. (Ezt a gázt, pontosabban ennek „elszaporodását” tartja a tudósok nagy része a globális felmelegedés egyik okozójának.) Ha valaki az „elvárthoz” képest több szén-dioxidot bocsát ki, akkor a plusz mennyiségre szóló „engedélyt” (kvótát) kell vennie a „szén-dioxid piacról”, amit egyfajta részvénypiacnak lehet tekinteni. (Eladó az, akinek feleslege van, mert például beruházásokkal elérte, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint amire lehetősége lenne.)
A kvóták aktuális értéke folyamatosan változik, attól függően, hogy a piacon mennyi a vevő és az eladó.
Az elképzelések szerint szerint ebbe a rendszerbe kényszerítenék be a lakosságot, mind a fűtés, mind a közlekedés területén.
Ez azért nyilván még sok vitát fog generálni az EU-ban, de Damoklész-kardjaként mindenképpen ott lebeg már az építkezők felett. (Egyes számítások szerint csak ez 2,5-szeresére növelné az átlagos fűtési költségeket idehaza.) A teljes cikk itt olvasható.
Fenyegetettség az ellátás oldaláról – mennyiért lesz gáz a világpiacon?
Mivel Európa területén nincsenek (hozzáférhető) hatalmas gázmezők (nálunk sem…), így jelenlegi kitettségünk igen nagy. A világpiac minden rezdülése azonnal visszaköszön ezen a területen. (Mai szemmel nézve már csak „apróságnak” hat, amikor jó pár évvel ezelőtt Oroszország egy időre lezárta az Ukrajnán átmenő vezetéket, ami ezt követően évekig a függőség elrettentő példájaként jelent meg a szakmában. Hol vagyunk már ettől…)
Még sehol nem volt az orosz-ukrán háború, de Európában már elszálltak az energiaárak.
„A januári adatok alapján kiugró arányú, 133 százalékos áremelkedést mutatnak a német főváros földgázárai. Bukarestben 45 százalékos, Bécsben negyvenszázalékos volt az év eleji drágulás. Az áramért decemberhez képest Bukarestben 46 százalékkal, Berlinben 38 százalékkal kellett többet fizetni.” (A teljes cikk itt olvasható.)
A hazai rezsicsökkentés egyelőre mindezt elrejti a magánfogyasztók elől. (A vállalatok elől nem! Ennek is köszönhető például az építőanyagok idei drágulása.)
Azt azért mindenki sejti, hogy ez a végtelenségig nem mehet így. (A valós és a fizetett költségek közti különbséget ma is megfizetjük az államháztartáson keresztül. Kicsit demagóg módon akár még azt is lehetne mondani, hogy a keveset fogyasztók fizetnek a sokat fogyasztók helyett is…)
Elrémisztésül egy grafikon – kommentár nélkül. (Forrás: MEKH – http://www.mekh.hu/download/4/e0/11000/HEPI%202022_februar.pdf )
Fenyegetettség az ellátás oldaláról – lesz gáz? És honnan?
Hogy a dolog még sokkolóbb legyen, ezek az adatok még a háború előttről származnak, és nem tartalmazzák a legújabb politikai vonatkozásokat.
Éppen mai hír, hogy az Európai Unió mielőbb függetlenedni akar az orosz gáztól – ami ezért nem lesz annyira könnyű… (Erről is egy cikk. Azt már csak csendesen jegyzem meg, mekkora anakronizmus, hogy amíg a klímavédelem jegyében drasztikus lépéseket teszünk egyik oldalon, addig a gázt más kontinensekről kezdjük el mindennél környezetkárosítóbb hatalmas hajókkal fuvarozni…)
„Az Európai Bizottság azt indítványozza, hogy az EU még 2030 előtt teljesen függetlenedjen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, tehát a földgáztól és az olajtól, az orosz gáz iránti európai keresletet még idén kétharmadával visszavágnák.” (A teljes cikk itt olvasható.)
Ehhez csak annyi adalék, hogy jelenleg az uniós földgáz 40%-a, a magyarnak pedig több mint 80%-a származik orosz forrásból…
Az alábbi, az orosz gázfüggőséget mutató grafikon forrása: https://g7.hu/penz/20220301/az-orosz-gaz-hianya-kozep-europat-kozte-magyarorszagot-sujthatja-leginkabb/
Tanulság – gázfűtés új házat építőknek?
Bár eddig erről nem volt szó, de ne felejtsétek el, hogy az idén év közepétől életbe lépő „közel nulla” energetikai elvárásrendszer szerint új épületeknél az energiaigény (praktikusan fűtés + melegvíz) legalább 25%-át megújuló energiából kell biztosítani – ennek alapján pedig a kombi gázkazánok eleve kiesnek.
A fűtést (vagy éppen a melegvíz-készítést) ettől még lehet gázra alapozni, de az iménti viharfelhők azért ott tornyosulnak. (Persze a jövő kiszámíthatatlan. Néhány éve még a földgáz kifogyásával és az ebből eredő elszálló árakkal riogattak, aztán jött az amerikai palagáz, és az árak mégsem szálltak el. Aztán kiderült, hogy a palagáz nem akkora üzlet, mint elsőre tűnt. Stb., stb.)
Egy javaslat, amit talán vállalhatóan le merek írni.
Központi fűtés akár gázkazánnal is kiépíthető, feltéve, ha a hőleadó rendszer alacsony hőfokúra van kialakítva (ez alapvetően valamilyen felületfűtést, sugárzó fűtést jelent). Ezzel most még akár elég is lehet indulni egy „olcsóbb” gázkazánnal, aztán ha már nagyon vállalhatatlan, akkor (és csak akkor) lecserélni például egy hőszivattyúra. (Amihez viszont már passzolni fog a kiépített hőleadó-rendszer.)
Tanulság – gázfűtés felújítóknak?
A felújítókat nem köti a 25%-os megújuló részarány, így akár kombi gázkazánban is tudnak gondolkodni.
De csak kondenzációsban! Ez sajnos azzal is jár, hogy egy régi gázkazán cseréjénél magán a kazán árán túl egy csomó járulékos költség felmerül(het). (Gondolok itt akár a kémény bélelésére vagy éppen a kondenzvíz-elvezetés kiépítésére.) Ez így együtt akár már milliós költség is lehet, amin azért már érdemes elgondolkodni.
Alternatív megoldásnál azt is figyelembe kell venni, hogy ha a régi gázkazánhoz még régi radiátorok csatlakoztak, akkor egy huszáros hőszivattyú-váltáskor jó eséllyel a teljes hőleadó-rendszert is le kellene cserélni, mert hőszivattyúval nem igazán gazdaságos a (régebbi) radiátorokhoz szükséges magasabb hőmérsékletű fűtővíz előállítása. (Itt majd a villamos fűtés lehet esetleg egy életképes alternatíva, de erről majd egy későbbi részben!)
És persze azért arról se feledkezzünk meg, hogy felújításnál először a hőveszteséget érdemes csökkenteni (szigetelés!), és utána a már lecsökkent fűtési hőigényhez fűtési rendszert választani!
Legközelebb azt nézzük meg, hogy mi lehet alternatívája a gázfűtésnek – és ezekben az esetekben milyen (újabb!) dilemmák merülnek fel!
Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:
És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!
Kategóriák: Egyéb, Energiatakarékosság, Építkezés előkészítése, Gépészet
Vélemény? (0) ↓