Sok vagy sokk? – Nyomozás a piaci gázár után 4. rész

– avagy próbáljuk meg objektíven értékelni az új gázárakat

Szerző: Bodnár György

Nem tévedek nagyot, ha a csütörtökön megjelent, a rezsicsökkentés csökkentéséről szóló végleges rendelet nagy vesztesei a gázzal fűtő családi házasok (kivéve, ha nagyon kicsi a ház alapterülete), az előzetes várakozásokhoz képest pedig nagy nyertesei a H-tarifát használó hőszivattyúsok.
De mit lehet még elmondani az új gázárakról – az első érzelmeket félretéve?
Ismét egy kis együtt gondolkodásra hívlak benneteket!

Akkor most mennyi is az átlagos gázár?

Helyezzük el a mostani gázárat a korábbi posztunk nemzetközi grafikonján!
Ez azért nem is annyira könnyű, mert az „eredő” gázár mostantól két, egymástól nagyon különböző gázárból (102 Ft/m³ illetve 747 Ft/m³) tevődik össze, és ezek súlyozása tulajdonképpen mindenkinél más és más.
Vegyük először példaként az előző blogbejegyzésből azt a négytagú családot, amely egy CC osztályba sorolt, mondjuk úgy, átlagosan jó házban lakik.
Legutóbb kiszámoltuk, hogy ők innentől
(1 729 x 102) + ((1 950-1 729) x 747 = 176 358 + 165 087 = 341 445 Ft-ot
fognak évente fizetni.
Ha visszaosztjuk, akkor ők éves szinten 341 445/1 950 = 175 Ft/m3 áron kapják a gázt, ami (maradjunk a 400 Ft-os eurónál) 0,043 EUR/kWh, azaz 4,3 eurocent/kWh.

Ugyanez egy FF („átlagos”) kategóriájú házban élő „mintacsaládnak” már jóval többe kerül:
 (1 729 x 102) + ((3 750-1 729) x 747 = 176 358 + 1 509 687 = 1 686 045 Ft-ot fizetnek évente.
Ebből az ő éves gáz-átlagáruk:
1 686 045/3 750 = 44,96 Ft/kWh – 0,11 EUR/kWh, 11 eurocent/kWh.
 

Sok ez vagy kevés Európában?

Jelöljük be a korábbi posztban bemutatott grafikonon ezeket az értékeket!

Objektíven el kell ismerni, hogy pusztán az árakat nézve a rezsicsökkentés még mindig eléggé véd – az „átlag(nak nevezett)” fogyasztás felett is!

Sok ez vagy kevés – a pénztárcánkhoz képest?

Szép-szép ez az európai összevetés, de a „sok vagy kevés” kérdés megválaszolása sokkal realisztikusabb, ha a vásárlóerőt is figyelembe vesszük!
Akár hiszitek, akár nem, egy ilyen összevetés is megtalálható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján (www.mekh.hu)! (Ez országonként mutatja az energiaárakat a helyi árszint fényében.)
Hogy valamit én is hozzátegyek ehhez, készítettem egy olyan táblázatot, amelyik a nettó jövedelmekhez viszonyítja az árakat! (Ebben a saját táblázatban Mo. 1. mutatja a rezsicsökkentett árat, Mo. 2. a „CC-s mintacsalád” árát, Mo.3. pedig az „FF-es mintacsalád” árát.

Hány kWh gázt lehet vásárolni Európa egyes országaiban egy havi nettó átlagjövedelemből?
Ez természetesen nem egy reprezentatív statisztikai elemzés, de azért „rácsodálkozásra” jó lehet.
^* Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, ezt a grafikont idéztem be az előbb is.
^** Forrás: https://www.numbeo.com/cost-of-living/region_prices_by_city?itemId=105&region=150

Első következtetés

Látható, hogy a rezsicsökkentett gázár még vásárlóerő paritáson is irreálisan olcsó idehaza. (Ha szubjektív érzelmektől eltekint, akkor ezzel szerintem majd mindenki egyetérthet.)
A most bejelentett gázárak (rezsicsökkentéssel együtt!) viszont annál inkább Európa legdrágábbjai közé sorolják relatíve a hazai gázárat, minél kevésbé korszerű és/vagy minél nagyobb otthonban lakik valaki.
Ez így azonban a teljes képnek igen kis szelete.
Úgyhogy még folytatni szeretném!   
Ha valamit elrontottam, vagy rosszul gondoltam, javítsatok ki most is! És kommenteljetek! 🙂

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:

És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!