– avagy a valóság bonyolultabb, mint a jól hangzó újságcikkek
A minap bejelentett rezsicsökkentés csökkentése után rengetegen kapkodnak és próbálnak megoldást találni arra, hogyan tudnának azonnal(!) átállni a gázfűtésről valami másra.
Lépten-nyomon olvasni jótanácsokat, melyek leírva kétségtelenül jól hangzanak, de a valóság sajnos ennél sokkal bonyolultabb.
Mit tehet az, aki menekülne a gázfűtés fogságából?
Mini sorozatunk mai részében ezt próbálom meg összefoglalni. (A sorozat előző részei ide kattintva, ide kattintva, ide kattintva, ide kattintva és ide kattintva olvashatók!)
Gázfűtés – magyar specialitás
Magyarország földgáz tekintetében az egyik legjobban ellátott ország Európában. Mi még a szocializmus évei alatt a földgáz használatára tettük le a voksunkat, elkezdett kiépülni Európa egyik legteljesebb gázvezeték-rendszere. (A magyar települések gázellátottsága 90% feletti!)
Az állam – óriási pénzekért – elvégezte a munka legdrágább részét, a vezetéképítést. (Az akkori döntés szerintem ma is teljesen védhető: gáz volt (ráadásul egy „nagyon baráti” országból), sőt, a gáz sokkal kevésbé környezetszennyező, mint például a Németországban sokáig népszerű fűtőolaj.)
Az állami koncepció nyilván megjelent a lakóházaknál is, alapvető fűtési mód (a lakótelepi távfűtés mellett) a gázfűtés lett.
Ezt a viszonylag szilárd alapot nem lehet átépíteni egyik pillanatról a másikra!
Ez a diagram azt mutatja, hogy a háztartások energiaellátásában mekkora volt a földgáz részaránya az egyes európai országokban 2020-ban.
Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/t2020_rk210/default/bar?lang=de
Mire lehet kiváltani egy gázkazánt?
Mire lehet kiváltani egy gázkazánt?
– elektromos fűtésre,
– hőszivattyúra (a légkondicionáló is az!),
– szilárd tüzelésre.
Megjegyzés: ne felejtsük el, hogy akár ezek kombinációjában is gondolkodhatunk!
Alternatíva #1/A.: A jövő hőtermelőjének tartott hőszivattyú
A legnagyobb gond az, hogy a gázfűtés tipikusan magas hőfokú fűtővízzel üzemelő fűtési forma – a hőszivattyú azonban tipikusan nem. Az utóbbihoz nem igazán passzolnak a gázfűtésnél megszokott radiátoros hőleadók.
Ha hőtermelőt akarunk váltani, akkor jó eséllyel a hőleadókhoz is hozzá kell nyúlni!
Legalább a radiátorokat kellene nagyobb felületűre cserélni (nagyobb felületen alacsonyabb hőfokon is le lehet adni ugyanazt a hőt), ideális megoldás azonban valamilyen padló/mennyezet/falfűtés lenne hőleadóként. Utóbbi kialakítása azért már elég komoly költség – önmagában a hőszivattyú áráról nem is beszélve. (Megjegyzés: léteznek ún. fancoil-os hőleadók is!)
Következő kérdés, hogy kifűthető-e egyáltalán a lakás alacsonyabb hőfokú fűtővízzel? (Elegendő-e az ebben tárolt energia a hőveszteségek pótlására?)
Ha nem jól szigetelt a ház, akkor jó eséllyel nem!
Egy ilyen háznál a hőszivattyú kénytelen magasabb hőfokú fűtővizet termelni, és egyből (drasztikusan) leromlik a hatásfoka. (Nem erre találták ki.) És mivel a hőszivattyú is végső soron elektromos fűtés, ilyenkor egyből elkezdi zabálni az áramot.
Nem ártana tehát a hőszivattyú-csere előtt először rendbe tenni a ház szigetelését (falak, nyílászárók, födém/tető, lábazat és társai). Újabb több milliós tétel. (Ha a szigetelést hagyjuk későbbre, akkor szembe találkozhatunk azzal a keserű ténnyel, hogy egy csomó pénzt kidobtunk feleslegesen az ablakon, mert a korábban vett hőszivattyú teljesítménye a leszigetelt házba már feleslegesen nagy lesz…)
Szerencsére vannak kisegítő megoldások.
A hőszivattyú speciális H-tarifáról is üzemeltethető (a mérőpont kiépítése sem kis költség!), vagy éppen rá lehet bízni a működtetés energiaigényét/energiaigényének nagy részét egy napelemes rendszerre. (A napelemes rendszer kiépítése is több millió forintos tétel!)
Jó hír viszont, hogy a hőszivattyúval hűteni is lehet (feltéve, hogy nem hagyományos radiátorokra kötöttük rá)! A gázfűtés ezt a komfortot nem biztosította.
Ha többet szeretnél megtudni a hőszivattyús fűtésről, működéséről, a benne rejlő lehetőségekről és korlátokról, akkor ajánlom neked az Építem a házam könyvsorozat 5.2. kötetét, illetve a 2022. szeptember végén megrendezésre kerülő Építem az otthonom egy hetes online konferenciánkat, melyen a „hogyan váltsuk ki a gázfűtést?” témáról is bőségesen lesz szó. (Ingyenes regisztráció ide kattintva!)
Alternatíva #1/B.: Légkondicionálók
Éveken keresztül a légkondicionálókat energetikai szempontból kiátkozták: a legnagyobb energiafalóknak tartották nyaranta.
Ezek után bizonyára sokaknak meglepő, hogy tulajdonképpen a légkondicionálók is hőszivattyúk, és mint ilyenek, mint megújulónak számító energiaforrások, az abszolút támogatott kategóriába tartoznak. (A „hagyományos” hőszivattyúk fűtővizet melegítenek, a légkondicionálók közvetlenül a szoba levegőjét.)
Sőt, a mai légkondicionálókkal már gazdaságosan lehet fűteni is – feltéve, ha egy jól szigetelt házról beszélünk! (Ennek költségeiről lásd az előző fejezetet…)
A légkondicionálók kiépítése nem túl bonyolult (itt nem kell például egy alacsony hőfokú hőleadó-rendszert kiépíteni), és előnyük, hogy nagyon könnyű akár helyiségenként szabályozni a működésüket.
Aki azonban érzékeny a működésükkel járó zajra (nem meglepő módon a halk légkondik drágábbak…) és/vagy óhatatlan légmozgásra (nevezhetjük akár kisebb huzatnak is), azoknak megfontolandó ezen alternatíva választása.
Ha többet szeretnél megtudni a légkondicionálós fűtésről, a működés finomságairól, az ebben a megoldásban rejlő lehetőségekről és korlátokról, akkor ajánlom neked az Építem a házam könyvsorozat 5.2. kötetét, illetve a 2022. szeptember végén megrendezésre kerülő Építem az otthonom egy hetes online konferenciánkat, melyen a „hogyan váltsuk ki a gázfűtést?” témáról is bőségesen lesz szó. (Ingyenes regisztráció ide kattintva!)
Legközelebb a villamos fűtés és a szilárd tüzelés alternatívájával folytatom!
Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:
És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!
