A gázfűtés helyettesítése nem olyan egyszerű! (Nyomozás a piaci gázárak után 6. rész)

– avagy a valóság bonyolultabb, mint a jól hangzó újságcikkek

A minap bejelentett rezsicsökkentés csökkentése után rengetegen kapkodnak és próbálnak megoldást találni arra, hogyan tudnának azonnal(!) átállni a gázfűtésről valami másra.
Lépten-nyomon olvasni jótanácsokat, melyek leírva kétségtelenül jól hangzanak, de a valóság sajnos ennél sokkal bonyolultabb.
Mit tehet az, aki menekülne a gázfűtés fogságából?
Mini sorozatunk mai részében ezt próbálom meg összefoglalni. (A sorozat előző részei ide kattintva, ide kattintva, ide kattintva, ide kattintva és ide kattintva olvashatók!)

 

 

Gázfűtés – magyar specialitás

Magyarország földgáz tekintetében az egyik legjobban ellátott ország Európában. Mi még a szocializmus évei alatt a földgáz használatára tettük le a voksunkat, elkezdett kiépülni Európa egyik legteljesebb gázvezeték-rendszere. (A magyar települések gázellátottsága 90% feletti!)
Az állam – óriási pénzekért – elvégezte a munka legdrágább részét, a vezetéképítést. (Az akkori döntés szerintem ma is teljesen védhető: gáz volt (ráadásul egy „nagyon baráti” országból), sőt, a gáz sokkal kevésbé környezetszennyező, mint például a Németországban sokáig népszerű fűtőolaj.)
Az állami koncepció nyilván megjelent a lakóházaknál is, alapvető fűtési mód (a lakótelepi távfűtés mellett) a gázfűtés lett.
Ezt a viszonylag szilárd alapot nem lehet átépíteni egyik pillanatról a másikra!

 

Ez a diagram azt mutatja, hogy a háztartások energiaellátásában mekkora volt a földgáz részaránya az egyes európai országokban 2020-ban.
Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/t2020_rk210/default/bar?lang=de



Mire lehet kiváltani egy gázkazánt?

Mire lehet kiváltani egy gázkazánt?
– elektromos fűtésre,
– hőszivattyúra (a légkondicionáló is az!),
– szilárd tüzelésre.
Megjegyzés: ne felejtsük el, hogy akár ezek kombinációjában is gondolkodhatunk!

 

Alternatíva #1/A.: A jövő hőtermelőjének tartott hőszivattyú

A legnagyobb gond az, hogy a gázfűtés tipikusan magas hőfokú fűtővízzel üzemelő fűtési forma – a hőszivattyú azonban tipikusan nem. Az utóbbihoz nem igazán passzolnak a gázfűtésnél megszokott radiátoros hőleadók.
Ha hőtermelőt akarunk váltani, akkor jó eséllyel a hőleadókhoz is hozzá kell nyúlni!
Legalább a radiátorokat kellene nagyobb felületűre cserélni (nagyobb felületen alacsonyabb hőfokon is le lehet adni ugyanazt a hőt), ideális megoldás azonban valamilyen padló/mennyezet/falfűtés lenne hőleadóként. Utóbbi kialakítása azért már elég komoly költség – önmagában a hőszivattyú áráról nem is beszélve. (Megjegyzés: léteznek ún. fancoil-os hőleadók is!)

Következő kérdés, hogy kifűthető-e egyáltalán a lakás alacsonyabb hőfokú fűtővízzel? (Elegendő-e az ebben tárolt energia a hőveszteségek pótlására?)
Ha nem jól szigetelt a ház, akkor jó eséllyel nem!
Egy ilyen háznál a hőszivattyú kénytelen magasabb hőfokú fűtővizet termelni, és egyből (drasztikusan) leromlik a hatásfoka. (Nem erre találták ki.) És mivel a hőszivattyú is végső soron elektromos fűtés, ilyenkor egyből elkezdi zabálni az áramot.
Nem ártana tehát a hőszivattyú-csere előtt először rendbe tenni a ház szigetelését (falak, nyílászárók, födém/tető, lábazat és társai). Újabb több milliós tétel. (Ha a szigetelést hagyjuk későbbre, akkor szembe találkozhatunk azzal a keserű ténnyel, hogy egy csomó pénzt kidobtunk feleslegesen az ablakon, mert a korábban vett hőszivattyú teljesítménye a leszigetelt házba már feleslegesen nagy lesz…)

Szerencsére vannak kisegítő megoldások.
A hőszivattyú speciális H-tarifáról is üzemeltethető (a mérőpont kiépítése sem kis költség!), vagy éppen rá lehet bízni a működtetés energiaigényét/energiaigényének nagy részét egy napelemes rendszerre. (A napelemes rendszer kiépítése is több millió forintos tétel!)
Jó hír viszont, hogy a hőszivattyúval hűteni is lehet (feltéve, hogy nem hagyományos radiátorokra kötöttük rá)! A gázfűtés ezt a komfortot nem biztosította.

Ha többet szeretnél megtudni a hőszivattyús fűtésről, működéséről, a benne rejlő lehetőségekről és korlátokról, akkor ajánlom neked az Építem a házam könyvsorozat 5.2. kötetét, illetve a 2022. szeptember végén megrendezésre kerülő Építem az otthonom egy hetes online konferenciánkat, melyen a „hogyan váltsuk ki a gázfűtést?” témáról is bőségesen lesz szó. (Ingyenes regisztráció ide kattintva!)

 

Alternatíva #1/B.: Légkondicionálók

Éveken keresztül a légkondicionálókat energetikai szempontból kiátkozták: a legnagyobb energiafalóknak tartották nyaranta.
Ezek után bizonyára sokaknak meglepő, hogy tulajdonképpen a légkondicionálók is hőszivattyúk, és mint ilyenek, mint megújulónak számító energiaforrások, az abszolút támogatott kategóriába tartoznak. (A „hagyományos” hőszivattyúk fűtővizet melegítenek, a légkondicionálók közvetlenül a szoba levegőjét.)
Sőt, a mai légkondicionálókkal már gazdaságosan lehet fűteni isfeltéve, ha egy jól szigetelt házról beszélünk! (Ennek költségeiről lásd az előző fejezetet…)
A légkondicionálók kiépítése nem túl bonyolult (itt nem kell például egy alacsony hőfokú hőleadó-rendszert kiépíteni), és előnyük, hogy nagyon könnyű akár helyiségenként szabályozni a működésüket.
Aki azonban érzékeny a működésükkel járó zajra (nem meglepő módon a halk légkondik drágábbak…) és/vagy óhatatlan légmozgásra (nevezhetjük akár kisebb huzatnak is), azoknak megfontolandó ezen alternatíva választása.      

Ha többet szeretnél megtudni a légkondicionálós fűtésről, a működés finomságairól, az ebben a megoldásban rejlő lehetőségekről és korlátokról, akkor ajánlom neked az Építem a házam könyvsorozat 5.2. kötetét, illetve a 2022. szeptember végén megrendezésre kerülő Építem az otthonom egy hetes online konferenciánkat, melyen a „hogyan váltsuk ki a gázfűtést?” témáról is bőségesen lesz szó. (Ingyenes regisztráció ide kattintva!)

Legközelebb a villamos fűtés és a szilárd tüzelés alternatívájával folytatom!

 

 

 

 

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:


És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!

Picture of BodnarGyorgy

BodnarGyorgy

Hasonló cikkek

Hírlevelünk

Így nem maradsz le egyetlen új információról sem.
Ha bármi izgalmas történik az építési piacon (például megjelenik egy új támogatási lehetőség, módosul egy fontos jogszabály), értesülni fogsz róla.
Ha megjelenik egy új videónk, egy új blogbejegyzésünk, ha valamilyen izgalmas rendezvényt szervezünk – ezekről mind időben értesülsz. (Itt hirdetjük meg például a Csináld magad tanfolyamainkat és a Tervcafékat is!)

Építkezőknek, felújítóknak, építési szakembereknek

Építem a házam könyvsorozat

Minden információ és tudás egy helyen, amire egy házépítésre, házfelújításra készülő családnak szüksége lehet!

Írj nekünk itt

Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
post
Kategória szerinti szűrés
Aktualitás
Árnyékolás
Burkolatok
Egyéb
energiatakarékos ház szakértő
Energiatakarékosság
Építési hibák
Építészet
Építkezés
Építkezés előkészítése
Építkezők mesélték
Építő közösség
Építőanyagok
Épületfizika
Érdekességek
Falazatok
Felújítás
Födém
Gépészet
Hanganyagok
Házak
Háztervek
Hőszivattyú
Infrafűtés
Jogi háttér
Kivitelezés
Költségvetés
Lakberendezés
Lakóérzet
Megújuló energia
Napelem
Nyílászárók
Ökoépítészet
Padló
Padlófűtés
Passzívházak
Pénzügyek
Szellőztetés
Szigetelés
Tervcafé
Tető, tetőtér
Tippek, ötletek
Történetek
Uncategorized
Videók
Villamosság
Vízszigetelés

Blogcikkeink

Olvass többet, legyen könnyebb