Mit tegyünk és mit ne tegyünk a fűtési szezonig? (Ha érint bennünket a rezsinövekedés)

Mit tegyünk és mit ne tegyünk a fűtési szezonig? (Ha érint bennünket a rezsinövekedés)

– avagy kármentés és hosszú távú koncepció a “mivel fűtsünk?” kérdés kapcsán

Szerző: Bodnár György

Mivel fűtsünk ha túl drága a gáz?Július közepén robbant a bomba: bár a rezsicsökkentés még mindig valamekkora védelmet jelent, de kisvállalkozások és a családi házban lakók többsége számára idehaza is elszabadultak az energiaárak. (Ha valaki nem érezte át a helyzet súlyát, azóta ő is szembesülhetett a keserű valósággal az első számlát kézhez kapva…)
Azóta őrült kapkodás kezdődött: családok tömege próbál megoldani pár hónap alatt olyan problémákat, melyek kezeléséhez egyébként évek lennének szükségesek.
Mit tehetünk és mit ne tegyünk ebben a helyzetben?

 

Amit ne tegyünk: ne kapkodjunk!

Nemrég hallott történet. Egy férfi az egyik barkácsáruházban nézelődött. Örömmel fedezte fel, hogy az egyik kandallóbetét akciós áron kapható, ráadásul az eladó is meggyőzte arról, hogy most a szilárd tüzelés a gázfűtés egyik legbiztosabb alternatívája. Bár kicsit fájt a kétszázegynehány ezer forintos kiadás, de megnyugodva és örömmel ment haza. Öröme azonban csak pár napig tartott, amíg meg nem tudta, hogy bizony a betét köré még egy kandalló sem ártana, arról nem is beszélve, hogy új szerzeménye jó eséllyel be sem köthető a jelenlegi kéménybe…

A történet extrémnek tűnik, de naponta hallani hasonlókat. Az emberek újságcikkek (“Vegyél hőszivattyút!”), reklámok (“Napelemet minden házra!”) és a kollégák, barátok jószándékú tanácsai (“Nekünk nagyon bejött!”) alapján adnak ki súlyos százezreket, milliókat tuti tippnek gondolt megoldásokra.
A keserű realitás: egy átlagos magyar családi ház rezsiköltségeit még akkor sem lehetne néhány hónap alatt az átlagfogyasztás alá faragni, ha valakinek végtelen pénz állna rendelkezésére! (A szakemberhiány és esetenként az áruhiány itt is közbeszólna. Na jó, tudjuk, hogy végtelen pénzzel azért ezt is el lehetne intézni…)
A baj az, hogy ha most felesleges dolgokra szórjuk el a pénzünket, akkor később garantáltan nem marad majd azokra a teendőkre, melyek valódi, hosszú távú megoldásokat tudnának jelenteni.

 

Mit tehetünk ebben a helyzetben? – Áram a gáz mellé

Az idei fűtési szezonig hátra levő pár hónap reálisan kárenyhítésre elegendő. Ezt a telet valahogy ki kell húzni. Legegyszerűbb intézkedés az alacsonyabb beltéri hőfok + melegebb ruha kombó, de az is lehet, hogy néhány szobát időlegesen le érdemes zárni.
Akinél a fűtés és a melegvíz-készítés teljes egészében gázra épül, beépíthet elektromos berendezéseket (bojler, elektromos radiátor, infrapanel), így diverzifikálva az energiahordozókat. (A villamos energia drágulása ellenére is hirtelen versenyképes árú lett a sokkal jobban dráguló gázzal.) Sajnos ezt a megoldást sok esetben keresztbe húzhatja annak felismerése, hogy a ház jelenlegi betáplálása (még rosszabb esetben teljes vezetékezése) nem bírja el a plusz terhelést. (Erősen kétlem, hogy a jelenlegi helyzetben lebonyolódhatna ilyen rövid idő alatt egy hálózatbővítés.)
Ezek a berendezések szerencsére pár százezer forintért beszerezhetők, így nem jelentenek óriási elköteleződést.

 

Mit tehetünk ebben a helyzetben? – Kevesebb áram a gáz mellé

Az előbbi megoldás kicsit szofisztikáltabb (és egyszersmind drágább…) alternatívája lehet fűtésre is alkalmas klíma beépítése. (Ha valakinek van már klímája, amit eddig csak hűtésre használt, érdemes kipróbálni fűtésre is.) Sokan meglepődve veszik tudomásul, hogy a klíma is hőszivattyú (egy levegő-levegő típusú), így sokkal jobb hatásfokkal tudja az elektromos áramot hasznosítani fűtésre, mint egy „sima” elektromos fűtőtest.
Még ez is “csak” millió körüli tétel, nyilván attól függően, hogy hány helyiségbe szeretnénk. Ha nem lesz hideg a tél, akkor akár egész jó hatásfokkal (rezsivel) el lehet fűteni vele. Az egész ház átállítása erre a fűtési módra viszont olyan hosszú távú elköteleződés, ami már átgondolandó. A potenciális zaj és levegőmozgás mellett azzal is érdemes számolni, hogy az üzemeltetéshez optimális H-tarifa megigénylése sem valószínű, hogy végig fog futni a fűtési szezonig.

 

Mit tehetünk ebben a helyzetben? – Kandalló és részleges szigetelés

Mondhatnám azt is, hogy érdemes lehet beizzítani a régóta csak díszként funkcionáló kandallót, de akinek nincs otthon nagy mennyiségű tűzifája, annak ez csak napokra-hetekre szóló opció.

Ne feledkezzünk a legegyszerűbb szigetelési megoldásról se: a padlásfödém utólagos hőszigetelését akár saját kezűleg is elvégezheti bárki. (Azért itt is van néhány komoly buktató, de aki olvassa az Építem a házam könyvsorozat 3. kötetét, annak számára ez nem jelent problémát! :-)) Ez sajnos csak a beépítetlen padlástérrel rendelkezők számára alternatíva.

 

Rövid távú megoldások erre a télre

Ezekkel az intézkedésekkel kihúzhatjuk ezt a telet és talán elkerülhetjük a kifizethetetlen rezsiszámlákat – miközben nem hozunk “helyrehozhatatlan” döntéseket. (Egy elektromos radiátor például bármikor leszerelhető és eladható később, vagy akár áttehető egy másik helyiségbe.) Az is lehet, hogy ezek az „átmeneti” megoldások később is jól fognak funkcionálni a nem igazán hideg tavaszi és őszi időszakban, mintegy kiegészítve a főfűtést.  
Az igazi megoldások azonban sajnos jóval többe kerülnek és megvalósításuk jóval tovább tart.

A hosszú távú megoldás

Legolcsóbb energia az, amit el sem fogyasztunk – ez a régi szlogen talán sohasem volt még olyan aktuális, mint napjainkban.
Ha egy ház jól szigetelt, kevés a hőveszteség a határoló szerkezetein keresztül, akkor olyan kevés energiára van szükség a hőveszteség pótlására, hogy tulajdonképpen mindegy is, mivel fűtünk! (Sokszor hozzák fel példaként, hogy a passzívházakat akár gyertyával és a benne lakók hőledásával ki lehet fűteni!)
Az igazi megoldás tehát csakis házunk hőszigetelése, méghozzá a határoló szerkezetek (az ún. termikus burok) egyenértékű és folytonos hőszigetelése. (Ide tartozik a lábazat, a falak, a tető, a nyílászárók. Ide sorolható elvileg a padló is, de azt utólag már elég nehéz szigetelni.)
Aztán ha már szigeteltünk (vagy már pontosan tudjuk, hogy ezt mikor és hogyan fogjuk megtenni), akkor (és csak akkor!) érdemes dönteni a végleges gépészeti rendszerről – már az új (kisebb) hőveszteségi értékek figyelembe vételével.

 

A kihagyhatatlan tervezés

Ezek azonban már sok milliós költségek – és nem is valósíthatók meg máról holnapra.
Egyik nyilvánvaló ok a szakemberhiány, kevésbé nyilvánvaló pedig az, hogy ezt a folyamatot alaposan meg kell tervezni – és erre nem lehet elég időt szánni!
Minden ház más és más, minden felújítónak mások az igényei és lehetőségei, ezekből kell kihozni az optimumot, ráadásul úgy, hogy a szerkezet és a gépészet felújítását összhangba hozzuk!
A tervezés végterméke a felújítási koncepció, amely nélkül nem lenne szabad belefogni egyetlen komolyabb felújításba sem, elkészültéig nem lenne szabad komolyabb pénzeket kiadni.

Segítség: egy hét alatt rengeteg jótanács és tipp minderről!

Mi is pontosan a felújítási koncepció?
Mi mindent kell átgondolni egy ilyen felújítási folyamat kezdetén?
Mit érdemes tudni a legjellemzőbb felújítási területekről?
Milyen alternatívákkal számolhatunk és milyen költségekkel?
Melyek a legjellemzőbb hibák és hogyan lehet ezeket elkerülni?

Sok-sok konkrét példával erről (is) lesz szó Az építő közösség idei Építem az otthonom 2023 egy hetes online konferenciáján, melyre a regisztráció idén is ingyenes!
50+ kiváló szakember tippjeit, jótanácsait nézheted-hallgathathatod a legkülönbözőbb építkezési témában 40+ előadás keretében!
A szeptember 24.-30. között zajló online konferenciáról bővebb információ és jelentkezés ide kattintva!

Kategóriák: Egyéb, Energiatakarékosság, Építkezés előkészítése, Felújítás, Gépészet

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?