Ketyeg a bomba!

Ketyeg a bomba!

 – Akkor most szigeteljünk, vagy ne?

Az elmúlt évtized közepén semmi nem indokolta, hogy egy hitelfelvevő ne devizában adósodjon el (hosszú éveken keresztül sokkal jobban járt annál, aki forintban tette mindezt). Kósza hangok próbáltak rávilágítani az ebben a folyamatban rejlő veszélyekre – de erre sem az akkori kormányzat, sem a hitelfelvevők nem figyeltek (mondhatánk úgy is, mindenki homokba dugta a fejét…) Valljuk be, történhetett volna úgy is, hogy nem szaladnak el az árfolyamok, és ma is azok járnának jól, akik nem hallgattak a vészmadarakra. De nem így lett…
Valamilyen tanulságot mindenesetre célszerű lenne levonni ebből az emberek százezreit érintő kataklizmából. Mert erre bizony szükség lenne ahhoz, hogy a következő sokk ne milliókat érintsen!
És hogy mi is ez a lehetséges sokk?

Az energiabomba

Lehet, hogy a következő években az energiahordozók ára már nem nő drasztikusan. Ha így lesz, akkor azok járnak jól, akik húzzák-halogatják családi házuk, lakásuk felújítását.
De az is lehet, hogy az energiahordozók ára drasztikus emelkedésnek indul. Ekkor a halogatók megfagynak. (Na jó, ez egy kissé szenzációhajhász kijelentés volt…). Az utóbbi években mindenesetre ezt az utóbbi forgatókönyvet hallottuk többet (és mégsem történt túl sok minden idehaza…).
Kérdés: a devizahitelek bedőlése után kinek van kedve még hazárdjátékot játszani.

Meglepő tények a földgázról (ami kicsit új megvilágításba helyezi a megtérülési számításokat)

A magyar háztartások közel 70%-a gázzal fűt.
Néhány éve még rendszeresen olvashattunk arról, hogy bár 1996 és 2010 között közel meghatszorozódott(!) a hazai gázár, de még így is olcsóknak számítunk Európában. Ez azonban ma már koránt sincs így!

Forrás: https://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/images/0/07/Half-yearly_electricity_and_gas_prices%2C_first_half_of_year%2C_2009-2011_%28EUR_per_kWh%29.png

Sokak számára az előző kijelentést árnyalja, hogy éppen most épülnek le a korábban jelentősnek számító támogatások…
A másik érdekesség, hogy az utóbbi időben a gáz ára inkább csökken a világban, minthogy nőne.
Két lényegre törő cikk erről a folyamatról, illetve hogy nálunk miért nem csökken mégsem a gázár:
https://m.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/fontos_valtozasok_gazfronton_magyarorszag_is_erintett_itt_az_imf-jelentes.509638.html
https://energiainfo.hu/cikk/a_korabbi_rossz_szabalyozas_miatt_nem_csokkenhet_magyarorszagon_aprilistol_a_gazar.18500.html

Lehetségesnek tűnik, hogy az olaj- és gáz ára hosszú távon is elszakad egymástól.
Lehet, hogy mégsem eszik olyan forrón a kását? Mégsem lesz gázár-ribbanás? (De mi van, ha mégis? Kinek mennyit ér a nyugodt élet?)

Ami a másik serpenyőben van

Könnyen lehet ugyanakkor, hogy nem közvetlenül az energiahordozók ára fogja megdrágítani a lakhatási költségeket. Hazánkban ugyan még csak gyerekcipőben jár a környezetettudatos szemlélet kialakulása, de Európa más tájain ez másként van.
Sokszor és sok helyen leírták már: az EU érvényes határozata alapján 2019-től kezdve az Unióban csak olyan épületek kaphatnak épjtési engedélyt, amelyek közel nulla energiafogyasztásúak! (Emögött a CO₂  – kibocsátás és az energiafüggőség csökkentésének igénye jelenik meg.)
Mint ahogy ma már alig valaki keres például „E” osztályú hűtőszekrényt , valószínűleg ugyanekkora értéket fognak képviselni néhány éven belül az ugyanilyen osztályú házak is… (Ne felejtsük el, hogy 2019-ig már csak 7 év van hátra – pontosan annyi, amennyi 2005 óta eltelt, ami nem is volt olyan régen…)

A magára hagyott építkező

Ember legyen a talpán, aki eligazodik ezekben a trendekben. (Ne felejtsük el, hogy milliós döntésekről van szó – mibe fektessek be, és mibe ne?) Úgy tűnik, az állam ismét csak nem szól bele az emberek döntésébe – mint ahogy (nem) tette ezt a devizahitelek felvételekor. Kérdés, hogy pár év múlva újra kezdődik-e a hátrafelé mutogatás.

A mostani felvezető után legközelebb megpróbálok néhány okos gondolatot mondani arról, mit is tehet egy építkező, egy felújító ebben a helyzetben.