– egy pofonegyszerű(nek tűnő) megoldás
Fogalmam sincs, hogy igaza van-e a mesterünknek, amikor ilyen-olyan plusz alapanyagokat akar még megvetetni velünk. Nem szeretném, ha a házunk később beázna, vagy süllyedne, de sajnos nem tudok szelektálni a sok információ közül, mert nem értek hozzá. Így aztán úgy fizetek, hogy azt sem tudom, szükséges volt-e egyáltalán minden. Ez bosszantó.(Egy építkező véleménye az Építem a házam könyvsorozat megjelenésekor)
De akkor mi a megoldás?
A fenti helyzet nem csak az építkezők, hanem a szakemberek számára is komoly fejtörést okozhat.
Az építész, a gépész, a különböző kivitelező szakemberek javasolnak egy műszaki megoldást, ami esetlegesen eltér a mi korábbi elképzelésünktől. Azt állítják, hogy ez az anyag, ez a szerkezeti megoldás, ez a berendezés jobb/tartósabb/megbízhatóbb/időtállóbb/egyszerűbben karbantarható/gyorsabban, egyszerűbben beépíthető és még sorolhatnánk.
A konfliktus általában abból adódik, hogy az előbb felsorolt, középfokban szereplő jelzők általában (=szinte mindig) drágább árat takarnak, mint az eredetileg a megrendelő fejében és büdzséjében szereplő.
És ilyenkor a vevő agyában elkezdenek kavarogni a gondolatok: „Persze, biztos én vagyok a balek, akire rásózzák a legdrágább dolgokat, amiből a legtöbb haszna van az ajánlatadónak!”
És ez még akkor is így lehet, ha az adott szakember tényleg legjobb tudása szerint, a vevőnek legjobb megoldást ajánlja. De mi segíthet eldönteni azt, hogy valóban így van-e?
Továbbadok egy lehetséges módszert, amelyet egyszer valakitől hallottam és nagyon frappánsnak, nagyon praktikusnak találtam:
Ha nem értjük meg azt, hogy a szakember mit és miért javasol nekünk, akkor ne fogadjuk el a tanácsot!
A mondatban a kulcsszó a „megértjük”. Ne a meggyőzés ereje, ne a „logikusnak hangzik”, ne a „mások is így csinálják”, ne az „uram, évek óta így csináljuk, és még semmi gond nem volt vele” legyen a mérce hanem az, hogy tényleg megértettük a javaslat lényegét, okait és következményeit!
Ha ugyanis az illető szakember nem tudja közérthetően elmagyarázni az általa javasoltakat, az azt jelentheti, hogy
– ő maga sem érti igazából, miről is van szó, csak valahol látta, hallotta, hogy ezt így érdemes csinálni (Apró kitérő: ugye már Önök is hallották, hogy a tanulás, a megértés egyik legjobb módja az, ha másoknak is megtanítjuk azt, amit mi tanultunk ekkor mélyül el igazán a tudásunk!);
– a megoldás túlontúl bonyolult, márpedig az építkezésen is igaz az, hogy a világos, egyszerű, átlátható megoldások a legjobbak;
– valamilyen önös érdekből kifolyólag tényleg „meg akar vezetni bennünket”. (Ilyen persze elő sem fordulhat, ha az Építem a házam I. kötetében javasoltakat megfogadva választottunk szakembereket :D)
A dolognak persze van egy szépséghibája, éppen ezért írtuk az alcímben: „pofonegyszerűnek tűnő megoldás”.
Ahhoz, hogy megértsük a szakemberek szavait, valamilyen minimális felkészültséggel rendelkeznünk kell az építés világából. (Nincs ez másképp az adott szakterület kapcsán, ha autószerelőhöz, gumishoz, vagy éppen számítástechnikai szakemberhez készülünk.) Nem árt ismerni a legfontosabb szakkifejezéseket, és jó tisztában lenni az építkezés folyamatával.
Most ha akarom sem maradhat el egy kis önpropaganda a végéről: az Építem a házam könyvsorozatot éppen azért kezdtük el írni, hogy olvasmányos, közérthető formában tegyük közzé azt az alaptudást, amellyel például a most említett megrendelő-szakember kommunikációs probléma is megoldható!
