Szubjektív élménybeszámoló az idei Construmáról

Szubjektív élménybeszámoló az idei Construmáról

– barangolás az idei nagydíjasok (és majdnem nagydíjasok) világában

Amikor ezeket a sorokat írom, még javában tart az idei Construma (amireAz építő közösség szemfüles, hírlevelet olvasó tagjai is kaphattak ingyenes belépőt), de már a záráshoz közeledve.
A mai blogbejegyzésben az idei újdonságok között böngészünk. A böngészést az idei vásári nagydíjasok között kezdjük. A mai blogban lesz szó hővisszaverő tetőcserépről, hőszivattyúval kombinált kondenzációs kazánról, hanggátló válaszfallapról és magaságyásokról. (A fényképek nagyrésze pedig külön, Az építő közösség Facebooki oldalán!)

Élhető tetőtér sötét színű tetőcserép mellett is
Na, az alábbi képből senki ki nem találná, hogy mi az újdonság a rajta látható betoncserépben – ezért kell hozzá egy kis magyarázat.

Sokak kedvencei a sötét tónusú tetőcserepek, melyek többféle vakolatszínnel is érdekes kontrasztot alkotnak.  Apró(?) probléma, hogy a sötét színű cserepek sokkal jobban elnyelik a napsugárzást, mint a világosabb színűek, így az alattuk levő padlástér vagy tetőtér is lényegesen jobban felmelegszik. (Ugyanez a felmelegedési  probléma természetesen nem csak a tetőcserepekre igaz, hanem a sötétebb vakolatokra, burkolólapokra, de még a szürke polisztirol lapokra is!)
Ezt a problémát enyhíti lényegesen a Bramac Kft. Construma Nagydíjat nyert újdonsága. A Tectura Thermo Protector tetőcserepek felülete olyan speciális pigmenteket tartalmaz, melyek lényegesen rontják a cserép hőelnyelő képességét. (Más oldalról megközelítve a kérdést: az ilyen felületről az infravörös napsugárzás lényegesen nagyobb része verődik vissza.) Hogy a téma jelentőségét könnyebb legyen felbecsülni: egy, a képen is látható sötétszürke cserép hátoldalán egy napfényes nyári délutánon könnyedén lehet 80 oC(!)  feletti is a hőmérséklet – ugyanez az új bevonattal akár 20 oC-al kevesebbre mérsékelhető. (A hatás nyilván a legsötétebb színű cserepeknél érhető tetten a leginkább.) A tetőtér kiszellőztetése tehát ennyivel kisebb gondot okoz.

Komplex gépészeti felújítás egyetlen eszköz segítségével
Ha valaki családi háza gépészeti rendszerét szeretné korszerűsíteni (jellemzően egy hagyományos gázkazán + radiátorok fűtési rendszerből kiindulva), általában azt sem tudja hová kapjon. Cserélje le a hagyományos gázkazánt egy modernebbre? (Szerencsére(?) ezen a téren az EU „megkönnyíti” a dolgát: ősztől már idehaza is gyakorlatilag csak kondenzációs kazánok lesznek felszerelhetők – bár a részletek még nem ismertek.) Csempésszen be valamilyen alternatív, megújuló energiahordozót a rendszerbe? (Napkollektor? Napelem? Hőszivattyú? Pelletkazán? Stb.?) És akkor még csak a fűtésről beszéltünk. Mi lesz nyáron? Akarjon-e mesterséges hűtést? És ha igen milyet?
Az előbb felsorolt alternatívák egy érdekes és különleges kombinációjával nyert idén Hungarotherm Nagydíjat aDaikin Hungary Kft.

Az Altherma Hibrid névre hallgató berendezés gyakorlatilag egy egybeépített kondenzációs kazán és levegő-víz hőszivattyú, ami egy az egyben beépíthető egy lecserélésre ítélt hagyományos gázkazán helyére. (Ehhez a mondathoz azért majd lesz egy kiegészítés a bekezdés végén!) A rendszer úgy szabályozza önmagát, hogy ha a külső hőmérsékleti viszonyok ezt lehetővé teszik, akkor a hőszivattyút működteti, amint nem, akkor átkapcsol a kazán-üzemmódra. Azaz mindig az olcsóbb fűtési megoldást választja. (A hőszivattyúhoz természetesen tartozik egy kültéri egység is.)
Az ígért megjegyzés: Aki már kicsit elmélyedt ebben a témában, tudja, hogy a helyzet azért nem ennyire egyszerű. Mind a hőszivattyús, mind a kondenzációs kazános fűtési mód egyik nagy előnye (és az energiatakarékosság egyik forrása), hogy a fűtőfolyadék lényegesen alacsonyabb hőfokú (lehet) – ezt azonban akkor lehet igazán kihasználni, ha maguk a hőleadók is illeszkednek ehhez. Ha alacsonyabb a fűtőfolyadék hőmérséklete, akkor ugyanazt a hőmennyiséget nagyobb felületen lehet/kell átadni. Az ilyen modern fűtőberendezések igazi kiegészítői a felületi fűtések (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés), vagy éppenséggel a hagyományos radiátorok méretét kell megnövelni. (Cserébe viszont kellemesebb „hőélményt” kapunk a kevésbé koncentrált, a felületi fűtések esetében a hősugárzást jobban kihasználó fűtőtestektől.)
A rendszerbe integrált hőszivattyú ráadásul nem csak télen tehet jó szolgálatot, hanem nyáron is: megfelelő rendszerkiegészítőkkel egyszersmind a hűtés is megoldható a segítségével!

Zajcsillapító válaszfal – hogy ennek a lányaim hogy örülnének!
Már az Építem a házam könyvekben is többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy a ház építése során a legtöbbször méltatlanul kevés figyelem jut a zajvédelemnek, de még ezen a témakörön belül is kevés a belsőzajvédelemnek. Ebből aztán a későbbiekben kínos (és zajos :-)) családi veszekedések adódhatnak („Ne bömböltesd már a tévét, dolgozni szeretnék!”, „Ne üvölts már a telefonba, tanulni szeretnék!”, stb.).  A szobákat elválasztó (nem teherhordó, ebből következően vékony, jellemzően 10 cm vastag) válaszfalaknál ráadásul nem is nagyon volt lehetőség jelentősebb zajcsökkentés elérésére.

Ezen a problémán segít egy kis, családi vállalkozásként működő hazai téglagyártó cég, a Pápateszéri Téglaipari Kft. saját(!) fejlesztése – ami (téglás múltamból származóan is) legnagyobb bánatomra hajszállal maradt le a Construma Nagydíjról.  A Bakonytherm 10/50   NF „ZajStopp” hanggátló tégla üregei speciális (természetes) adalékkal kevert homokkal vannak gyárilag kitöltve, így a falazóelem olyan (54 dB-es) hanggátló képességgel bír, mint amihez korábban legalább 20cm vastag (abban az esetben is speciális, nagy súlyú) téglára volt szükség. A „zajhidak” elkerülésére a falazáshoz speciális habarcs és vakolat tartozik, melyek a rendszer részét képezik.
(Megjegyzés: Az újabb tégla falazóblokkok esetében amúgy is „divatba jött” a korábban levegővel „töltött” belső üregek kitöltése – csak ez egyes új blokktéglák esetén a hőszigetelő-képesség javítását szolgálja. Ennek megfelelően ott a kitöltő anyag kőzetgyapot vagy grafitos polisztirol szigetelés.)

Az idei vásári nagydíjas termékek teljes listáját ide kattintva olvashatja el!

És valami egészen más: magaságyás a kertbe
Az idei Construma egyik újdonsága volt a rengeteg kiegészítő kiállítás, így a Constuma Kert is. Az itt elkészített gyönyörű kertekből lehet látni néhányat a blog végén ajánlott fényképalbumban is – én erről a területről egy véletlenül felfedezett kis-kedvencemet hoztam bemutatásra.
Az építőiparnak egyébként egészen más területén tevékenykedő Leier Kft. Durisol faforgács-beton falazóelemeinek egy érdekes új, kertészeti felhasználást jelenthetik a magaságyások. (Természetesen a falazóelemek csak megépítést könnyítik meg, maga a magaságyás tetszőleges anyagból elkészíthető.)

A magaságyásnak praktikus előnye, hogy kertészkedés közben nem kell hajolgatni (zene a derékfájósok füleinek!), de ebben az esetben a virágföld sem egyszerűen az, mint aminek ránézésre gondolnánk. (Még jó, mert egy ekkora térfogat megtöltése jó minőségű földdel aranyárba kerülne…) A magaságyásba – javaslat szerint – öt réteg kerül egymásra. Legalulra korhadó nagyobb faágak, efölé gyorsabban korhadó apró ágak és gazok, efölé például lenyírt fű, majd a negyedik rétegbe komposzt – végül pedig legfölülre kerti termőtalaj.
A Construmára még valószínűleg visszatérünk későbbi blogjainkban is – addig is egy – szintén szubjektív! – képgalériát lehet megtekinteni Az építő közösség Facebook-oldalán ide kattintva!