A belső oldali hőszigetelés, mint abszolút slágertéma

A belső oldali hőszigetelés, mint abszolút slágertéma

 – Mi is az igazság?

Vasárnap véget ért az idei Construma (köszönet, akik meglátogattak minket :-D), és tapasztalataim alapján az egyik slágertémának a belső oldali hőszigetelés bizonyult: rengeteg kérdés hangzott el ezzel kapcsolatban a mi standunkon is. Ennek egyik oka lehet, hogy a téma nemrégen a médiában is nagy nyilvánosságot kapott, sajnos meglehetősen felületesen, akár több kárt is okozva, mint hasznot hozva. Bár a családi ház építőket kevésbé érinti, mégis érdemes összefoglalni a belső oldali hőszigetelésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a blog hagyományaihoz híven most is a közérthetőségre törekedve.

A belső oldali szigetelés szükségmegoldás

Azzal gyakorlatilag minden szakember egyetért, hogy a hőszigetelésnek a falazat külső oldalán van a legjobb helye. (Hogy miért? Ezzel a kérdéssel is bőségesen foglalkozunk az Építem a házam II. kötetében! Új családi házat építők itt akár abba is hagyhatják ennek a blognak az olvasását.)
Mégis előfordulhatnak olyan esetek, amikor a szükség törvényt bont. Ilyen lehet egy műemlék (homlokzatú) ház esete, de ilyen példával érkezett standunk első látogatója is, akinek a társasháza pályázati pénzt nyert az energetikai felújításra, ám az utolsó pillanatban a lakók 20%-a visszakozott az önrész megfizetésétől.

Mik a problémák?

Fontos észrevenni, hogy kicsit különböző problémák merülnek fel panelépületek esetében, és régi, hagyományos, rossz hőszigetelésű (többnyire téglából készült) házak esetében. (Ennek oka, hogy a paneles épületek egy szendvicsszerkezet közepén tartalmaznak valamennyi hőszigetelést!)
Közös probléma, hogy a belső oldali (utólagos) hőszigetelés, nem meglepő módon,  a belső térből vesz el helyet (hogy mennyit, az persze függ attól is, hogy hány oldalon érintkezik a lakás a külső térrel). Az ablakkáva szigetelése itt is problémát okozhat, de célszerűnek/kényszerűnek bizonyulhat az épületgépészeti és elektromos rendszerek áthelyezése a belső oldali szigetelés mögötti térből.

A szintén az Építem a házam II. kötetéből vett ábra leegyszerűsítve, de jól szemlélteti, hogy mi okozhat gondot az eredetileg szigeteletlen épületek esetében. A szigetelésben (mint mindig) egy nagy hőfokesés jön létre, így a szigetelés mögött közvetlenül már viszonylag alacsony lesz a hőmérséklet – jobb oldalon látható. (Ez a hőmérséklet alacsonyabb, mint a bal oldali ábrán illusztrált eredeti esetben, és sokkal alacsonyabb, mintha a szigetelés kívülre kerülne, középen). Nagy hidegek esetén ez még akár olyan veszéllyel is fenyeget, hogy károsodnak a falban futó vezetékek (ez azért elég extrém esetben fordulhat elő), de sokkal valósabb veszély, hogy a belső térből a falszerkezetbe jutó pára a hideg helyre érve kicsapódik, közvetlenül a hőszigetelés alatt nedvesség jelenik meg. Nem nehéz elképzelni, hogy ez a nedvesség károsíthatja a szigetelést, annak rögzítését és a belső oldali penészedés kiindulópontja lehet.

Érdekes módon kicsit más a probléma az eredetileg a vasbeton szerkezet közepén, szigeteléssel ellátott panelépületek esetében. A közbülső szigetelésnek hála (ez többnyire 8 cm körüli EPS) a belső oldalra általában „nem ér el a hideg”. (Gond akkor van, ha ez a szigetelés vékony.)
Viszont a belső oldali hőszigetelésben lejátszódó hőfokesésnek köszönhetően a belső oldali vasbeton kéregben jelentősen megnő a hőmérséklet-ingadozás.

Ez az ábra Dr. Kakasy László és Bakonyi Dániel nagyon tanulságos cikkéből származik („Belső oldali hőszigetelések, lehetőségek és korlátok”), amely a Magyar Építéstechnika 2012/2-3. számában olvasható. Piros vonal jelzi a szerkezetben előforduló maximális, kék a minimális hőmérsékletet. A szaggatott vonal az eredeti állapot, a folytonos a belső oldali hőszigetelés esete. (Az egyes rétegek balról jobbra: külső vasbeton kéreg-köztes magszigetelés-belső vasbeton kéreg-belső oldali hőszigetelés.)
A nagyobb hőingadozás feszültségeket okozhat a szerkezetben, ami akár statikai problémákhoz is vezethet! (Téglafalak esetén az elemes szerkezet habarcskapcsolatai miatt ez a veszély kisebb.)

Mi lehet a megoldás?

A legfontosabb tanulság, hogy ellentétben a bevezetőben említett reklámokban sugalltakkal a belső oldali hőszigetelés komoly mérnöki feladat; egyaránt igényli a meglevő szerkezet alapos felmérését, majd részletes statikai, pára- és hőtechnikai számításokat!
Ragadjuk ki most a leggyakoribb problémának tekintett páralecsapódási veszélyt. Ez ellen többé-kevésbé háromféle módon lehet védekezni.
1. Meggátoljuk, hogy a pára szerkezetbe jusson. Ehhez a belső oldalra valamilyen párazáró anyagot kell szerelni. (Fontos, hogy ennek folytonosnak kell lennie, ami nem egyszerű szakmunkási feladat!)
Ezzel párhuzamosan természetesen gondoskodni kell a most már menthetetlenül belső csapdába került pára kijuttatásáról a szabadba azaz valamilyen szellőztetési megoldást kell alkalmazni (az ablaknyitogatás általában nem lesz elegendő).
2. Alkalmazhatunk olyan szigetelést, ami „immunis” a nedvességre. Ilyen például a habüveg vagy a zárt cellás polisztirol (XPS), melyek jó hatásfokkal gátolják meg a pára szerkezetbe jutását. Jó tudni, hogy ezek a szigetelések drágábbak „hagyományos” társaiknál.
3. Segít a problémán, ha a belső oldalra olyan (porózus) anyagot szerelünk, ami képes bizonyos mértékű pára befogadására és eltárolására (a belső páranyomás csökkenésével ez az eltárolt pára aztán visszakerül a belső térbe, erről is esik szó bőségesen az Építem a házam II. kötetében!), így a pára nem okvetlenül jut be a szerkezetbe. A gipsz, a porózus tégla, a pórusbeton mind ilyen anyagok – de ezek nem kimondottan szigetelőanyagok. Speciális megoldást  jelenthet viszont, hogy pórusbetonból ma már készül egyedi összetételű változat is, ami  ásványi szigetelésnek tekinthető – ezzel egyszerre oldható meg a szigetelés és a páragazdálkodás problémája. (Erről is lehet olvasni az Építem a házam II. kötetében!) Természetesen az ilyen porózus anyagok páratároló-képességének is van határa, így egy vizes helyiség esetében nem oldják meg a problémát. (Az ebbe a pontba sorolt megoldások többségében tűzvédelmi problémákat sem vetnek fel – amire egyébként szintén nem árt odafigyelni a belső oldali hőszigetelések esetében.)

A tanulság

Egy ilyen hosszú iromány végére mindenképpen kívánkozik valamiféle tanulság, amit azonban tulajdonképpen már megfogalmaztam: a belső oldali hőszigetelés megtervezése még a külső oldali hőszigetelésnél is komolyabb szakmai munkát igényel, s ehhez hozzáértő szakemberre van szükség! Ne higgyünk tehát a mostanában hallható reklámoknak, amelyek azt sugallják, hogy ennek a problémának a megoldása immáron gyerekjáték…