A családiház-építés ideális folyamata (2. rész) - Építem a Házam Építem a Házam

A családiház-építés ideális folyamata (2. rész)

A családiház-építés ideális folyamata (2. rész)

 – A bonyolultság következményei

komplexitasTipikus jelenet valamelyik Tervcafén. Az építkező kiteríti építészetileg többszörösen átdolgozott, javított tervét.
Gépész: “És hová tervezték a gépészeti berendezéseket?”
Az építkező rámutat egy helyiségre. A gépész már éppen közbeszólna, de az építkező még hozzáfűzi:
“És itt lesz a mosókonyha és a szárító is.”
Gépész: “Az a rossz hír, hogy ebben a helyiségben nemhogy a mosógép és a szárító nem fér el, de még a ma szükséges gépészeti berendezések is alig.”

 

A házat az építész tervezi?

A házat az építész tervezi.
Ez a mondat Magyarországon triviális kijelentésnek hat.
Pedig több szempontból sem az.
Napjaink egyre bonyolultabb (értsd: egyre komplexebb igényeket kielégíteni hivatott) családi házai esetében a fenti mondat előremutató változata valahogy így hangozna:
A jövendő ház terveit az építész vezetésével/koordinálásával építési szakemberekből álló csapat alkotja meg.

 

Egyre komplexebb elvárások, egyre komplexebb házak

Napjaink házainak sokkal többféle (és sokkal szigorúbb) követelménynek kell megfelelnie, mint elődeink esetében. Csak egyetlen példa (minap hallottam).
A ma embere elvárja a háztól, hogy például a nappaliban folyamatosan 21 oC hőmérséklet uralkodjon (éjjel-nappal, télen-nyáron). Ez régebben nem volt így; a bentlakók elfogadták a nagyobb hőmérséklet-ingadozást és ezt például a ruházkodással ellensúlyozták. (Mondják, hogy ez a nálunknál jóval gazdagabb Angliában (a kőházakban) ma is általános: télire gyapjúpulóver a szobában is)
Talán mondani sem kell, hogy ez nagyobb terhet ró mind a szerkezeti-, mind a gépészeti elemekre. És akkor még nem beszéltünk olyan, egyre kényszerítőbb külső körülményekről, mint az energiaárak, a környezetszennyezés, a szén-dioxid-kibocsátás.
Ha felsorolást készítenénk arról, mi mindent is várunk el egy ma épülő családi háztól, akkor bizony igen terjedelmes lenne a lista.
A mennyiségből következik az első probléma:  egyetlen szakember már egyre kevésbé érthet (elmélyülten, részletekbe menően) mindenhez – ráadásul a technika szélvészgyors fejlődése is egyre nehezebben követhető.
Ami azonban még ennél is rossza hír: már egy családi házon is szinte minden mindennel összefügg.Bármihez nyúlunk, annak szinte biztosan hatása lesz legalább egy másik alkotóelemre is.

 

Egy elgondolkodtató példa a felújítás világából

Egy meglevő családi házon a legbiztosabb energiatakarékossági megoldás többnyire a szigetelés javítása. Mivel a hat oldalból négyen a falak vesznek körül bennünket, így nyilvánvalónak látszik, hogy ezek szigetelése jelentheti a leghatékonyabb beavatkozást.
Mára már az is nyilvánvalóvá kezd válni a felújítók körében, hogy a falak szigetelése önmagában csak félmegoldás, ha azt nem követi a régi nyílászárók cseréje. (Ennek hiányában a hő most az ablakokon illanna el, nem a falakon).
Tegyük fel, hogy valaki kiszámolja: egy falszigetelés+nyílászáró-csere kombinációval 30-40% energiamegtakarítást érhet el. (Ez egy átlagos magyar családi házon reálisnak mondható.)
Belevág a felújításba, majd izgatottan várja az első gázszámlát. Csalódása mérhetetlen, amikor a várt 30-40% helyett “csak” 20-25% megtakarítás köszön vissza a papírról. Átkozza magát, átkozza a mesterembereket pedig lehet, hogy valami egészen másról van szó.
Tegyük fel, hogy annak idején korrektül megtervezték a ház fűtési rendszerét. Olyan kazánt építettek be, amely képes volt pótolni a ház hőveszteségeit. Ezen a (névleges) teljesítményszinten a kazán akár 90% körüli hatásfokot is produkált.
Igenám, de a szigetelés hatására jelentősen lecsökkentek a hőveszteségek, a kazán tartósan a névleges teljesítmény alatt üzemel (többre már nincs szükség), miáltal drasztikusan romlott a hatásfoka: ugyanannyi hőt fajlagosan lényegesen több tüzelőanyagból állít elő. Ez tükröződik a gázszámlában is.

 

A tanulság

Egy mai házon minden szakterület minden szakterülettel összefügg, miközben minden szakterület egyre speciálisabb szaktudást igényel.
A megoldás csak egyféle lehet: a házterveknek több terület szakemberének közös munkájával kell készülnie.
Egyre kevésbé működik az a ma még idehaza általánosnak mondható módszer, hogy az építész által elkészített (kész) tervek kerülnek a gépész-tervezőhöz (ha egyáltalán készül ilyen terv, elvégre nem kötelező), majd legvégül (a legritkább esetben) az épületvillamossági szakemberhez: na, ezt vezetékezd be.

Legközelebb ott folytatjuk, hogyan találhatunk rá ilyen közösen-tervező-csapatokra!

 

 

Kategóriák: Felújítás, Gépészet, Háztervek, Szigetelés, Tippek, ötletek

Vélemény? (1) ↓

1 Comment

Vélemény?