Mindenfelé olvashatjuk: egyre fogy a föld energiahordozóinak mennyisége. Márpedig ha valamiből kevés van, az egyre többe kerül. Aki ma építkezik, nem csak magának az építkezésnek a költségeit érdemes számításba vennie.
Hogyan lehet „A” energiaosztályú (vagy még jobb) házunk?
Olyan házat célszerű kialakítania, amelynek az üzemeltetési költségei hosszú távon (akár jelentős energiaár-növekedés mellett is) vállalhatók lesznek.
Különösen fontos ennek számba vétele Magyarországon, ahol bizony a telek hidegek, a nyarak pedig melegek, egyre melegebbek. A kellemes lakóklíma kialakításához tehát télen fűtenünk, nyáron pedig hűtenünk kell lakótereinket.
Kérdés: hogyan és mennyiből?
Ez a fejezet a ház energiafogyasztását járja körül.
- Mit jelent valójában a manapság oly sokszor hallott fogalom: Energiatanúsítvány?
- Hogyan számszerűsíthető és mitől függ egy ház energiafogyasztása?
- Hogyan takarékoskodhatunk? (Ezt bizony már a tervezési fázisban érdemes megkezdeni!)
- Mik az ezen a területen használt leggyakoribb fogalmak és szakkifejezések?
Azt reméljük, hogy ennek a fejezetnek a végigolvasása után minél pontosabban meg fogják tudni fogalmazni tervezőjük felé azt az elvárásukat, hogy pontosan mekkora energiafogyasztású házat szeretnének.
A fejezetből most következő részlet arra mutat példát, hogy a határoló felületek hőszigetelése hogyan befolyásolja a belső lakóklímát.
