Építem a padlásom

– egy amatőr barkácsoló tapasztalatai

PadlasfeljaroEgy családi házban mindig akad tennivaló. Egész egyszerűen annyi „alkatrészből” és hozzávalóból áll, hogy – már csak a nagy számok törvénye alapján is – mindig éppen elromlik benne valami.
Nálunk a nyár elején a padlásfeljáró törött ketté. (Valami olyasmire kell gondolni, mint ami a képen látható.) Most, hogy közeledik a tél, nem akartuk már tovább húzni a javítást – vettünk hát egy újat, amelynek a  beszerelését magunkra vállaltuk.
Nem gondoiltam volna, hogy egy ilyen egyszerű szerkezet beépítése ennyi tanulságot hordoz!
Ezeket a tapasztalatokat most megosztom – ígérem, hogy azok számára is lesz benne jótanács, akik még csak a háztervek készítésénél járnak!

A padlás igenis jó dolog!

Egy családi házban egy dologból garantáltan mindig kevés lesz: tárolóhelyből. (Van, aki másként gondolja?)
Ha tehát abból indulunk ki, hogy előbb-utóbb minden talpalatnyi hely tele lesz „majdnem tökéletes” műszaki cikkekkel, a gyerek által kinőtt ruházattal, a legkülönbözőbb, már nem használt biciklikkel, az örökkévalóságnak őrzött régi újságokkal és könyvekkel, egyszer valamikor még felhasználható építőanyagokkal – nos, akkor bizony rádöbbenünk arra az addig esetleg még nem kihasznált, nem lakott padlástér is remek szolgálatot tehet.
Nálunk ilyen padlástér a garázs fölött áll rendelkezésre.
A padlásra persze fel is kell tudni jutni. Ilyen alkalomszerű közlekedésre találták ki a felhajtható padlásfeljárót, amely csak akkor foglalja a helyet, amikor használjuk.

1. tanulság: Már a tervezéskor érdemes a nem lakott padlás későbbi funkcióira gondolni. Lehet, hogy később mégis lakóhelyiséget akarunk kialakítani odafent? Még ha el is vetjük ezt a lehetőséget, akkor is érdemes tárolásra lakalmassá tenni ezt a holt teret. Már a tervezéskor célszerű betervezni a feljárót (vagy lehetőségét).

Milyen padlásfeljárót válasszunk?

Ez a blog nem szeretne termékbemutató lenni – inkább a saját tapasztalataimat osztom csak meg.
Ha az ember felfedező körútra indul, akkor azt látja, hogy bizony az árak jelentős szórást mutatnak (és ezen persze nem lepődik meg!) Mi 15-50.000 Ft közötti árakkal találkoztunk.
A drágább árak egyik oka a beépített hőszigetelés (és esetleg ehhez még a légtömörség is hozzájárul). Fűtött terekből nyíló padlásfeljáró esetében ezt mindenképpen érdemes figyelembe venni (passzívházban gondolkodók valószínűleg erről az eshetőségről kénytelenek lemondani) – nálunk ez a garázs kapcsán nem volt elsődleges szempont.
És ezzel fel is soroltam az egyetlen szempontot, ami a csomagolás alapján „triviálisan” beazonosítható…
Sokkal furfangosabb tulajdonságnak bizonyulhat az összeszereltség mértéke. A drágább termékek teljesen készre szerelve vihetők haza (többnyire), a mi közepes árfekvésű darabunk esetében azonban az édesapám-feleségem-jómagam hármas nem csekély időt töltött el a három dimenziós elnagyolt műszaki rajz fölé görnyedve, mire kisilabizáltuk, melyik hozzácsomagolt alkatrész hová való…
A legnagyobb rejtélyt természetesen a stabilitás, a „strapabíró képesség” jelenti. (Elég azt felhozni példának, hogy a mi első, stabilnak tűnő feljárónk pozdorja fedőlapja három év után adta meg magát…)
Ha jól belegondolunk, ez azért is kényes kérdés, mert a padlásfeljárókat elég anyagtakarékosra kell tervezni: ha „tele lenne” anyaggal, akkor súlya miatt akár ki is szakadhatna a padlásfödémből, a felszerelés nehézségeiről nem is beszélve. (Fogalmam sincs, mi a megoldás. Esetleg találni kellene egy ismerőst, akinél hosszú évek óta funkcionál egy hasonló termék. Bár azt a referenciát jó eséllyel ma már nem gyártanák…)

A méret a lényeg?

Eredeti padlásfeljárónk 60 cm széles volt. A cserénél kapva kaptunk azon, hogy kicséljük egy 70 cm szélesre!
Az elmúlt három évben igen gyakran jártam meg idényholmikat tartalmazó dobozokkal ezt a bizonyos lépcsőt, és bizony be kellett látnom, hogy egy átlagos doboz éppen átfér a 60 cm széles nyíláson.
Tanulság 2.: Érdemes már első alkalommal „tartalékot képezni”, és – ha a hely engedi – akkor egy szélesebb változatra szavazni. (Általában is igaz az építkezésen, hogy egy kis(!) ráhagyás szinte mindig hasznosnak bizonyul!)
És most következik a legfőbb tanulság! A padlásfeljáró keretét hozzá kell fogatni a födémszerkezethez. Nálunk a garázs fölött egyszerű fafödém található – ennek gerendázatához kell hozzáerősíteni a feljárót.
Igenám, de esetünkben a gerendák között 80 cm távolság van – a 70 cm széles keret befogásához tehát egy külön tartószerkezetet kellett összeeszkábálni mind a négy oldalon. (Ez látható az alábbi fotón is!)
Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha annak idején úgy tervezik meg a gerendakiosztást, hogy abba éppen beleilleszkedjen a majdani padlásfeljáró!
Tanulság 3.: A padlásfeljáróra már a tervezés időszakában célszerű gondolni. Sőt, már a majdani(!) feljáró méretét is tudni kellene! Egy beton-, vagy kerámiafödém esetén ez nyilvánvaló elvárás, hiszen a nyílás helyét ugyanúgy ki kell alakítani, mint például egy lépcsőfeljáróét. De még egy ilyen egyszerű fafödém gerendakiosztását is lehet már úgy tervezni, hogy a lehető legkevesebb munkával járjon később a feljáró beépítése!

Itt lehet látni a padlásfeljáró beépítését. Mivel a pirossal jelölt gerendák távolsága nem egyezik meg a tokmérettel, ezért egy külön keretet (zölddel) kellett létrehozni az egyik oldalon. Mivel mi most egy szélesebb feljárót vettünk, így ezt a keretet is újra kell építeni…

Csattanó

Úgy tűnik, újabb jó példát találtunk arra, mi mindent gondol át egy gondos, előrelátó építkező még az építkezés megkezdése előtt!
Az építőanyag-ipar azonban néha furcsa tréfákat űz a felkészült építkezőkkel is. Bosszankodásunk valószínűleg nem ismert volna határt, ha előre szépen kitaláljuk a 70 cm-es gerendaközt, a már előre kigondolt 70 cm széles padlásfeljáróhoz. Majd jóleső érzéssel kicsomagoljuk a 120 x 70 cm-es befoglaló méretekkel megvásárolt terméket, amely lemérve 67,5 cm-esnek bizonyul…

 

Picture of BodnarGyorgy

BodnarGyorgy

Hasonló cikkek

Hírlevelünk

Így nem maradsz le egyetlen új információról sem.
Ha bármi izgalmas történik az építési piacon (például megjelenik egy új támogatási lehetőség, módosul egy fontos jogszabály), értesülni fogsz róla.
Ha megjelenik egy új videónk, egy új blogbejegyzésünk, ha valamilyen izgalmas rendezvényt szervezünk – ezekről mind időben értesülsz. (Itt hirdetjük meg például a Csináld magad tanfolyamainkat és a Tervcafékat is!)

Építkezőknek, felújítóknak, építési szakembereknek

Építem a házam könyvsorozat

Minden információ és tudás egy helyen, amire egy házépítésre, házfelújításra készülő családnak szüksége lehet!

Írj nekünk itt

Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
post
Kategória szerinti szűrés
Aktualitás
Árnyékolás
Burkolatok
Egyéb
energiatakarékos ház szakértő
Energiatakarékosság
Építési hibák
Építészet
Építkezés
Építkezés előkészítése
Építkezők mesélték
Építő közösség
Építőanyagok
Épületfizika
Érdekességek
Falazatok
Felújítás
Födém
Gépészet
Hanganyagok
Házak
Háztervek
Hőszivattyú
Infrafűtés
Jogi háttér
Kivitelezés
Költségvetés
Lakberendezés
Lakóérzet
Megújuló energia
Napelem
Nyílászárók
Ökoépítészet
Padló
Padlófűtés
Passzívházak
Pénzügyek
Szellőztetés
Szigetelés
Tervcafé
Tető, tetőtér
Tippek, ötletek
Történetek
Uncategorized
Videók
Villamosság
Vízszigetelés

Blogcikkeink

Olvass többet, legyen könnyebb