Fafödémek szigetelése - újonnan és utólag - Építem a Házam

Fafödémek szigetelése – újonnan és utólag

Fafödémek szigetelése – újonnan és utólag

Fafödémek szigetelése – újonnan és utólag

– és amire szinte senki nem gondol ennek kapcsán…

Szerző: Bodnár György

„Régi típusú fafödémünk van: vakolat, nád, deszka, salak, gerenda, deszka rétegrendben. 
Kőzetgyapottal szeretnénk utólagosan szigetelni, de mindenki mást mond arról, hogy kell-e ide párazáró fólia a kőzetgyapot alá.”
A mai blogbejegyzés témájának apropóját ez a hozzánk érkező felújítói kérdés adta: hogyan oldható meg szakszerűen (régi) fafödémek szigetelése?
A helyzet az, hogy a válasz sokkal kevésbé egyértelmű, mint sokan gondolják!

 

Fafödémek szigetelése – miből adódik a probléma?

Ha egy fafödémnél a szigetelés alá behelyezzük a „szokásos” párazáró fóliát, akkor felmerül az aggály, hogy az ezen lecsapódó pára eláztatja és idővel tönkreteszi az alatta levő faszerkezetet.
Könnyű lenne rávágni: hát tegyünk elég sok hőszigetelést felülre, hogy ne álljon fenn a párakicsapódás veszélye! (Ilyenkor kívülről nem tudna lehűlni a harmatpont alá a fólia.)
Az igazság azonban az, hogy felújításoknál (pláne régi, a levélben is említett fafödémeknél) nem is olyan könnyű válaszolni arra, hogy mennyi is az „elég sok” hőszigetelés!

fafödémek szigetelése

Így festene egy új építésű ház záró fafödémének egy lehetséges kialakítása. A szigetelést alulról párazáró fólia védi a lakótérből érkező párától. (Részlet az Építem a házam 3. kötetéből, fotó: Rockwool) Felújításnál azonban a már meglevőből kell kiindulni…

 

Miért is kell a párazáró fólia?

A lakótérben folyamatosan pára keletkezik (kilélegezzük, a növények párologtatnak, száradnak a ruhák, gőzölög az étel a tűzhelyen, stb.). Megnövekszik a páranyomás, a pára megpróbál a külső, többnyire kisebb páranyomású részre eljutni – de ott áll akadályként a szerkezet. Télen odakint hidegebb van, mint belül, márpedig a hideg levegő kevesebb párát képes magában tartani, mint a meleg. A „felesleges” pára nedvesség formájában kicsapódik.
Azt azonban általában érdemes elkerülni, hogy ez a kicsapódás a szerkezeten belül történjen meg. Ha például a hőszigetelésben (annak „hideg oldalán”) jön létre a kicsapódás, akkor a nedvesség eláztatja a szigetelést, ami ezzel jó eséllyel el is veszti hőszigetelő képessége tetemes részét. (De az sem jobb, ha a kicsapódó víz megfagy, és szétrepeszti mondjuk a falazatot.)
A lég- és párazáró fólia azt gátolja meg, hogy „veszélyes helyekre” eleve ne is jusson el a pára. (És így ne jöhessen létre eleve kicsapódás.)

 

Egy régi födém felépítése

Felújításoknál sajnos nem tiszta lappal indulunk, hanem meg kell próbálni ahhoz alkalmazkodni, ami már ott van. Az érdekesség kedvéért vegyünk egy, a vidéki házakban eléggé elterjedt ún. sárlécfödémes megoldást, ahol a fagerendákra vékony léceket fektetnek, ezek közét náddal, szalmával borítják (ez lesz a hőszigetelő réteg), alulra és felülre pedig agyagtapasztás kerül(t).

sárlécfödém felépítéseEgy sárlécfödém jellemző felépítése. (A kép forrása: valyog.uw.hu)

Egy ilyen födémű háznál soha nem jelentkeztek páraproblémák, mert egy páradiffúzióra nyitott szerkezet jött létre, amin gond nélkül áthatolt a pára. (Ugyanez már nem történik meg napjainkban, amikor energiatakarékosság miatt légtömör ház házakat készítenek.)
Sajnos egy ilyen födém hőszigetelési képessége fényévekre van a ma elvárttól, így egyre gyakoribb igény az utólagos hőszigetelésére. (Illetve a már meglevő hőszigetelés drasztikus javítására.)

 

Első lehetőség: visszabontás

Mint mindig, a felújítás egyik, legdrasztikusabb módja a régi szerkezet visszabontása. Ezzel itt is lehet élni, vagy a fagerendákig vagy (ha van ilyen) a belső faburkolatig visszabontani a szerkezetet. Ilyenkor már ki lehet alakítani egy ugyanolyan rétegrendet, mint új házak esetén. (Legfeljebb a gerendák állapotát, teherbíró képességét kell ellenőrizni.)

 

Második lehetőség: „rászigetelés”

Második lehetőség, hogy megtartjuk a már meglevő szerkezetet (a maga minimális hőszigetelő képességével együtt), és rápakoljuk az új hőszigetelő anyagot. A belülről érkező pára gond nélkül elindul a szerkezetben kifelé, hiszen ez a fajta födémszerkezet egyáltalán nem párazáró. (Egy vasbeton födém például már közel annak számítana!)
A kétrétegű szerkezetben a hőfokesés nagy része az új, „erősebb” szigetelésre esik, hiszen ennek belső oldalát alig szigeteli el a gyengébb régi szigetelés a belső, meleg tértől. A padlástér felőli hideg és a belső tér felőli meleg levegő közötti hőmérséklet-különbség tehát nagyrészt az új hőszigetelésben hidalódik át, jó eséllyel valahol itt lesz az a harmatponti hőmérséklet, ahol a pára kicsapódik. Ha ez így lenne, akkor a szigetelés elkezdene vizesedni, ami a hőszigetelő-képesség rohamos elvesztésével járna.
Ezt megelőzendő az új hőszigetelést most is meg kell védeni ettől a veszélytől, egy alá elhelyezett lég-, és párazáró fólia tehát jó megoldásnak tűnik.

Igen ám, de a fólia most nem a belső meleg oldalra került, hanem „kintebbre” a szerkezetben, egy többrétegű szerkezet közepére!
A kérdés az, hogy nem lesz-e ezáltal túl hideg ez a fólia ahhoz, hogy rajta kicsapódjon a víz? (Ha így lenne, akkor a nedvesség tényleg elkezdené áztatni az alsó fa szerkezeteket.)
A dolog annyival bonyolultabb, mint az imént az új építés esetén, hogy most a fólia alatt is van egy hőszigetelő réteg, ami a meleg oldal felől is szigeteli a fóliát, így annak hőmérséklete alacsonyabb lesz, mintha akadály nélkül a helyiség meleg levegőjével érintkezne!
Egy irányszám: ha egy helyiség 20 oC-os, 50% relatív páratartalmú levegőjéből indulunk ki, akkor a fóliának legalább 12,6 oC-osnak kellene lennie, hogy ne emelkedjen meg a közvetlen környezetében a relatív páratartalom 80% fölé, mert akkor ott megjelenik a penész, ha pedig a fólia hőmérséklete az előbbi beltéri állapotból kiindulva valamivel 9 oC alá csökken, akkor ki is csapódik (kondenzálódik) rajta a pára.
Akkor mi a megoldás?

 

Minden eset más és más!

A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a belső (meleg oldali) és a külső (hideg oldali) hőszigetelés aránya legalább 1:5 (azaz kívülre 5-ször erősebb szigetelés kerül, mint belülre), akkor a fólián nem lesz párakicsapódási veszély.
A gond csak az, hogy általában fogalmunk sincs arról, hogy mekkora hőszigetelő képességgel bír a korábbi, „beépített” hőszigetelés – márpedig ehhez képest kellene 5-ször erősebb szigetelést választani a külső oldalra! (A nehézséget tehát a rendszerben elhelyezett hőszigetelések inhomogén volta jelenti. Ha ugyanolyan szigetelés lenne alul és felül, akkor az 1:5 arányú ökölszabály könnyebben használható lenne.)

 

A tanulság

Fafödémek szigetelése esetén is kell a párazáró fólia, amint a hőszigetelés megerősítésével egy párafékező szerkezetet hozunk létre. Ahhoz, hogy a fólián ne jöjjön létre (a belső oldalon) a fa szerkezeti elemeket károsító páralecsapódás, a külső oldali hőszigetelés hőszigetelő képességét (anyagból és vastagságból adódik) méretezni kell – méghozzá a korábbi, a párazáró réteg belső oldalára került hőszigetelés ismeretében.
Bizony nem árthat szakembert hívni.

A bejegyzés Farkas Imrével, a Dörken Kft. ügyvezetőjével készült beszélgetés alapján készült.
Érdemes meghallgatni a teljes beszélgetést, mert ott mindez részletesebben is kifejtésre kerül, ráadásul még arról is volt szó, hogy általában miért kell mindig a ház egészét szem előtt tartva megtervezni egy régi ház felújítását! A beszélgetés ide kattintva hallgatható meg!    

 

Ha hasznosnak találtátok a cikket, ajánljátok barátaitoknak, ismerőseiteknek is! Ha továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:

Kategóriák: Felújítás, Födém, Kivitelezés, Szigetelés

Vélemény? (1) ↓

1 Comment

  1. Csík Mihály november 24, 2020

    T. Szerző!
    Éppen egy fafödémes új épület építésének közepén állok, így még semmi sem késő.
    Lényegében minden lépésnél alaposan igyekszem tájékozódni a neten a kivitelezés szakszerűségét illetően. Így természetesen olyan megoldás lesz, amire számtalan forrás felhívja a figyelmet – nevezetesen, a fafödém és a szigetelés (illetőleg a szigetelés alatti párazáró fólia) közé párnafák elhelyezésével a fafödém fölé elkerülhetetlenül feljutó párás levegő távozásához légréteget biztosítunk. Ám egyetlen kérdésre egyetlen szakmai oldal sem ad megnyugtató választ: hová távoztassuk és hogyan a légrétegbe feljutó párás levegőt??!! Mert valahová biztosan távoznia kell, különben nem csináltunk semmit!! Hogy lehet, hogy erre az alapvető kérdésre egyik szakértő sem tartja fontosnak a korrekt megoldás közlését…!
    Ebben kérem nagyon a szíves segítségét! Tisztelettel, Csík Mihály

    reply

Vélemény?