Mennyi idő alatt térül meg egy családi ház?

Mennyi idő alatt térül meg egy családi ház?

– avagy mi napjaink egyik legdivatosabb kérdése az építkezők körében?

napkollektorTudták azt, hogy felmérések szerint a sokat tanult vezetők is a legtöbbször érzéseikre, tapasztalataikra hallgatva hoznak döntéseket majd utólag, a menedzserirodalom komoly eszköztárát felhasználva igyekeznek “tudományosan” bizonyítani a már meghozott döntés optimális voltát?
Szeretnénk hinni, hogy teljesen racionálisan döntünk, de az igazság az, hogy általában érzelmi alapon hozott döntéseinkhez keresünk utólag érveket.
Talán nem kell hosszan bizonygatni, hogy ez bizony nem a leghatékonyabb döntési módszer?

 

(Éppen ezért éreztük szükségét az Építem a házam I. kötetének végén, hogy megismertessük az olvasókat egy-két, valóban szisztematikusnak nevezhető döntési eljárással.)
Márpedig aki ma családi ház építésébe vagy családi ház felújításába fog, korábban soha nem látott mennyiségű alternatíva közül választhat lépten-nyomon, legyen szó építési technológiáról, műszaki megoldásokról, építőanyagokról, szakembereket érintő személyes döntésekről.
Mivel a döntések tétje százezer forint nagyságrendű, így mindenki igyekszik a lehető legracionálisabb módon választani, s ebben a folyamatban vált “mágikus fogalommá” a megtérülési idő.

Látszólag borzasztóan egyszerű a logika: nézzük meg, mennyibe kerül az adott beruházás, és vessük össze azzal, hogy évente mennyit lehet megspórolni az adott beruházás eredményeképpen. A két számot elosztva egymással megkapjuk azt, hogy mennyi idő, azaz hány év alatt térül meg az adott beruházás. (Van, aki még tovább megy: egy 15 éves megtérülési idő 1/15=6,7%-os éves hasznot jelenthet, amit akár össze lehet hasonlítani egy befektetés éves hozamával is. Ezen gondolkodásmódról valószínűleg jót vitatkozhatnának a pénzügyi és műszaki szakemberek?)
A megtérülési idő kérdése leggyakrabban felújításoknál (például hány centis szigetelést tegyünk a házunkra, megéri-e kondenzációs kazánt vásárolni?), illetve a megújuló energiás berendezéseknél szokott felmerülni.
“Érdemes-e napkollektort tenni a házunkra?” , “Mennyi idő alatt térül meg a beruházás?”
Tipikus kérdés és sokan ezt tekintik a beruházás alapjának. (Mondjuk az azért nem baj, ha egy berendezés már azelőtt hasznot hajt, még mielőtt újra kellene cserélni.)
Nem árt tudni azonban, hogy az igazi megtérülés-számítás elég bonyolult folyamat, igen sok változót kell figyelembe venni, arról nem is beszélve, hogy mindig maradnak bizonytalan paraméterek, mint például esetünkben a gáz jövőbeni ára.
(Aki a felvetett kérdésre szeretne tényleges választ kapni, neki ajánlok pár cikket: ide kattintva, vagy ide kattintva, vagy ide kattintva bőségesen olvashatnak a napkollektorok megtérüléséről! Akik csak az eredményre kíváncsiak: valahol 8-15 év között.)

Vegyük észre azonban a megtérülési időn alapuló gondolkodásmódunk “álszentségét”, “igazságtalanságát” is!
Hány, de hány olyan szerkezeti elem van egy házon, amelynek esetében soha nem tesszük fel a “mikor térül meg?” kérdést?
Mennyi idő alatt térül meg egy automata garázsbejáró (kézzel is kinyithatnánk a kaput), vagy éppen egy drága, de szép fürdőszobai csempe?
És mennyi idő alatt térül meg egy csap? (ugye milyen buta kérdés?).
Sőt: mennyi idő alatt térül meg egy családi ház? (a legnagyobb blődség)
Házat azért építünk, mert valahol lakni kell, mutatós csempére szépérzékünk vágyik (no meg szeretünk büszkének is lenni), és bizony sokra értékeljük, például a kapubejáró esetében – a kényelmet is.
Van, akinek az lesz fontos egy napkollektorban, hogy ezzel is csökken a kiszolgáltatottsága az energiaszolgáltatóknak, van, akinek jó érzés lesz, hogy ő is tett a globális felmelegedés ellen, és lesz, akinek ez is egy büszkélkedésre okot adó szerkezet a háztetőn.
De még az is lehet, hogy néhány év múlva már nem is lesz más választása az emberiségnek, mint legalább a melegvíz-készítés nagy részét kollektorokra bízni.
Ne álltassuk tehát magunkat a megtérülési számok mindenhatóságával.

Végezetül azért egy komoly felhasználási érv a megtérülés-elemzés mellett is.

Egy felújításon érdemes azokkal a beruházásokkal kezdeni a sort, amelyek a legjobb ár-érték aránnyal, a leggyorsabb megtérüléssel kecsegtetnek, ekkor jó eséllyel elő fogjuk tudni teremteni (például a megtakarításokból) a pénzt a további szükséges beavatkozásokhoz. (Azért egy jó tanács: előre olyan munkafolyamatok kerüljenek, amelyekhez kapcsolódni tudnak a tervezett későbbiek!)

Kategóriák: Energiatakarékosság, Gépészet, Megújuló energia

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?