Mi lenne, ha minden épületet leszigetelnénk Magyarországon?

Mi lenne, ha minden épületet leszigetelnénk Magyarországon?

– 150 milliárdot spórolnánk

Közeledik az ősz, ami – tapasztalatok szerint – a hőszigetelési munkák főszezonja. Nem csoda, hiszen ilyenkor már látótávolságra kerül a magyar családok (egyik) rémálma, a fűtési szezon. (Felmérések szerint idehaza a családi költségvetés 20-50%-át viszi el a rezsi (ez kiemelkedően magas Európában), ezen belül pedig közel 75% a fűtési+melegvíz költség részaránya! Akit mélyebben érdekel a téma, két érdekes cikket talál ide és ide kattintva!)
Szigetelési szakértők segítségével eljátszottunk azzal a gondolattal, hogy mi lenne, ha Magyarországon minden lakóépületet leszigetelnének.
Aztán azt a kérdést is feltettük, hogy tényleg olyan utópisztikus-e ez a felvetés.
A válaszok a mai blogbejegyzésben.
(Ha csak a házszigetelésben rejlő megtakarítások és ennek költségei érdeklik, akkor mindjárt itt folytassa az olvasást!)

Milyen előnyei lennének egy szigetelési programnak?

Bizony a kérdéssel a rezsicsökkentés után is érdemes foglalkozni, már csak azért is, mert többé-kevésbé mindenki előtt világos Magyarország energiafüggősége, miközben szemünk előtt válik napról-napra nagyobb veszéllyé egy Oroszországgal vívott hidegháború.(Tévedés ne essék: Paks elektromos áramot fog ezután is termelni.- nem hőenergiát…)

Felmérések azt mutatják, hogy idehaza európai mércével mérve meglehetősen siralmas a lakóépületekenergiahatékonysága: Magyarország energiafelhasználásának harmadát az ő fűtési és melegvíz igényük teszi ki!
A lakóépületek energiahatékonyabbá tételével tehát rengeteget tudnánk országos szinten is spórolni.
Talán meglepő, ha azt állítom, hogy idehaza mára már a panelházak átlagos energiahatékonysága jóval nagyobb, mint akár a téglaépítésű társasházaké, pláne mint a családi házaké. (Ez utóbbi már csak azért sem meglepő, mert a – többnyire – minden oldalról szabadon álló családi ház az időjárásnak legjobban kitett épületfajta.) Márpedig az itthoni 3,9 millió lakóépületből 2,85 millió a családi ház, a lakóegységek közel 60%-a ilyen lakóépületben van. Mivel a családi házak szigetelésére (és komplex felújítására) eddig alig volt elérhető lakossági támogatás, így az elmaradáés is itt a legnagyobb.
Ha egy hatékony támogatási rendszert dolgoznának ki kimondottan ennek a családi házas állománynak a felújítására, akkor éves szinten 1,3 milliárd köbméter gáz lenne országos szinten megtakarítható, ami körülbelül 150 milliárd forintnak felel meg – ezen túl ráadásul 4,375 millió tonnával kevesebb szén-dioxiddal szennyeznénk a légkörünket. (Az már csak hab a tortán, hogy egy ilyen program közel 7 millió ember számára jelentene komfortosabb, tartósan élhetőbb otthont, a felújítási program pedig nagyjából 25 000 embernek nyújthatna munkalehetőséget.)
Az adatok forrása itt található.

Jó, jó, de honnan lenne erre pénz?

Be kell látni, hogy a magyar jövedelemviszonyok mellett illuzórikus azt feltételezni, hogy a lakosság saját pénzéből fogja modernizálni otthonát – még akkor sem, ha egyébként tudatában van annak, hogy ez egy megtérülő beruházás lenne. Csak többnyire éppen az induló tőke hiányzik.
Nálunknál gazdagabb országokban is nagyrészt jelentős állami támogatással valósulnak meg az ilyen jellegű, energiahatékonyságot javító lakossági beruházások – méghozzá nagyon is átgondoltan.
Jó példa erre Németország: 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakosság ingatlanjainak komplex energiahatékonysági fejlesztéseit. E támogatás révén 340 ezer új munkahelyet hoztak létre, 5,4 milliárd euró adóbevétel többletet generáltak, ráadásul a német költségvetés 1,8 milliárd eurót spórolt a munkanélküliségi járadékokon is – vagyis bevételként több mint ötszörösét realizálta a kifizetett összegnek.

Idehaza – érdekes módon -. nem az állam, hanem az építőanyag-ipari szakma jelentkezik újabb és újabb ötletekkel arra nézve, milyen programokkal lehetne – az állam pénztárcájának minimális megterhelésével – lakossági energiahatékonysági programokat indítani.
A múlt év végén látott napvilágot a Hazai Hatékonyság Program  (a javaslatról itt lehet részletesen olvasni), most pedig a Knauf Insulation szakértői vázoltak fel egy koncepciót, mely a már működő panelprogram mintájára kerülne kidolgozásra. A költségeket egyharmad rész állami támogatás, egyharmad rész kedvezményes lakossági hitel és egyharmad önrész fedezné. A hosszú távú, 25 éves programhoz az állam hozzájárulása Paks II árának mindössze fele, 1,6 ezer milliárd forint lenne, ez évente csupán 64 milliárd forint ráfordítást jelentene, ráadásul a második év után folyamatosan és várhatóan többszörösen megtérülne.
Egy ilyen program segítségével a teljes, felújításra szoruló, mintegy 2,5 millió, jellemzően „F” és „G” besorolású családi ház állományt „A” besorolásúvá lehetne fejleszteni, azaz gázfogyasztásukat akár 50%-kal lehetne csökkenteni. Ha évente 4%-ukat, azaz 100 ezer házat látnának el korszerű szigeteléssel, a teljes rekonstrukció akkor is 25 évig tartana! (Az erről szóló hírt – még a részletek bemutatása nélkül – ide kattintva olvashatja.)

                               Kőzetgyapot homlokzati hőszigetelő lemez ragasztása

Mennyibe is kerül a szigetelés?

Már többször beszámoltunk mi is Az építő közösség Facebook-oldalán a Nálam szigetelnek projektről, melynek keretében két, szinte egyforma házból az egyiket leszigetelték, a másikat nem – majd azóta is folyamatosan mérik és hasonlítják össze  a két ház energifogyasztását (és – amennyire lehet – a komfortbeli különbségeket).
A projekt konkrét tapasztalatai alapján 20 cm vastag kőzetgyapotot tartalmazó homlokzati szigetelési rendszer és a tetőtérben alkalmazott 25 cm üveggyapot árát alapul véve, egy átlagos családi házra az anyagköltség 1,3 millió forint, a szigetelés munkaköltsége 700 ezer forint, az ÁFA 540 ezer forint lenne – vagyis egy házteljes szigetelési költsége 2,54 millió forint. (A Knauf Insulatiion szervezte szigetelési projetekben ráadásul drágább ásványgyapot szigetelést használtak.)
Az előbb vázolt osztott finanszírozású rendszert alapul véve így egy átlagos családi ingatlan szigetelésének önrésze (a teljes költség harmada) 838 ezer forintra jönne ki. (A kedvezményes hitel tőkéjét és kamatait a tulajdonos az energiafogyasztás csökkenéséből adódó megtakarításból tudná fedezni. Amikor pedig lejár a hitel futamideje, azt követően már csak az alacsony rezsiköltség maradna.) A Nálam szigetelnek program konkrét számai azt mutatják, hogy egy átlagos házon – még egy, a legutóbbihoz hasonló enyhe telet is feltételezve) kb. 180.000 Ft/év fűtési költség megtakarítás érhető el – így a teljes szigetelési költség 13-14 év alatt térülne meg, ha pedig levonjuk a programban javasolt 1/3-nyi állami támogatást, akkor a saját befektetést alapul a véve a megtérülési idő kb. 9 évre rövidülne. (Persze arról se feledkezzünk meg, hogy a szigetelés kapcsán a lakóérzet is javulna – mégpedig azonnal. Kevésbé húznának például a falak.)

A Nálam szigetelnek program két mintaházának összehasonlító megtakarítási adatait ide kattintvatanulmányozhatja!