Mitől más egy kondenzációs kazán, mint egy hagyományos? – II. rész

Mitől más egy kondenzációs kazán, mint egy hagyományos? – II. rész

– tényleg hosszabb radiátor kell egy kondenzációs kazánhoz?

Egy kis szünet után folytatjuk „mini tanfolyamunkat” a kondenzációs kazánok témjában. Talán még emlékeznek rá, az apropót Gizella története adta, Gizellának azt mondták a szakkereskedésben, hogy a kondenzációs kazánokhoz – az általuk előállított alacsonyabb hőmérsékletű fűtőfolyadék miatt – nagyobb radiátorok szükségesek. Igazat mondtak, vagy mindez csak egy széleskörűen elterjedt hiedelem?
Rácz József sorozatának II. részéből kiderül a válasz.

A sorozat első részét ide kattinva olvashatják!

Milyen a lakás komfortja? Valóban fontos kérdés, de közelítsük meg ezt a kérdést abból az irányból, ahogy a lakáskorszerűsítésre vállalkozó teszi: csak a kazánt cserélve, mi fog történni?

Amikor a lakás fűtési rendszere valamikor elkészült, akkor a méretezést végző tervezőmérnök figyelembe vette a nyílászárókat, a falakat, azok hőtechnikai jellemzőit, és ennek megfelelően állapította meg a hőleadó felületek nagyságát. A tapasztalatok szerint a ténylegesen beépítésre kerülő felületek elegendőek, biztonsággal teljesítik a fűtési feladatokat, a lakó elvárásait.

Az adott nagyságú fűtőtest által leadott hőteljesítmény attól függ, hogy mennyit kíván a helyiség. A lakás tulajdonosa beállított a szobatermosztáton egy olyan hőmérsékletértéket, mely számára kedvező közérzetet biztosít.  A kazán mindaddig melegíti a kazánszivattyú által szállított fűtővizet, amíg a fűtőtesten keresztül hőt kell leadni. Amikor a kívánt hőmérséklet előállt, akkor a kazán működésére nincs szükség. De ezen állapot előtt a kazán már fokozatosan csökkenteni tudja teljesítményét! Tehát csökken a fogyasztás és vele csökken az emisszió is.

A fűtővíz adott, ezáltal a fajhő is adott. Az átvitt hőenergia tehát csak a fűtővíz térfogatáramától és attól a különbségtől függ, ami a fűtőtestbe belépő és a fűtőtestből kilépő fűtővíz hőmérséklete között van. A szükséges különbséget ill. a szükséges térfogatáramot (a szobatermosztát jele alapján) a korszerű kazán folyamatos szabályzással könnyen állítja elő. Másképp fogalmazva, a kazán annyi hőt fog termelni, amennyi a meglévő hőleadó felületekkel szükséges a helyiség komfortjához.

Itt jön azonban a lényeg: a hőleadó felületeknek a nagyon hideg napokon is helyt kell állniuk, erre történt a méretezés. Ezek a nagyon hideg napok pedig nincsenek sokan. Ezeken a napokon a kondenzációs kazán magasabb hőmérsékletű előremenőt kell előállítson, mint azt kondenzációs üzemben tenné. Tehát ellátja a fűtőüzemet, bár nem kondenzációs üzemben. Úgy működik, mint egy nem kondenzációs kazán: a füstgáz magasabb hőmérsékletű lesz, ezt a kondenzációs kazán füstgázelvezető rendszere elviseli. Ám a többi fűtési napon nincs szükség magas előremenő hőmérsékletre!

Vajon tényleg a legfontosabb kérdés a radiátor hossza?

Garantáltan megéri a kondenzációs technika meglévő fűtési rendszernél történő alkalmazása, de csak ha

– a kazán igazi kondenzációs kazán,

– a kazán széles szabályozhatóságú,

– a kazán fokozatmentes teljesítményállítást tud (tehát nem ki/bekapcsolós készülék, mert az energiapocsékolás!),

– a kazánhoz korszerű, tanúsítással rendelkező füstgáz/levegő rendszer csatlakozik (mert az biztonságot is ad!).