Soha vissza nem térő alkalom a családi házak felújítására?

Soha vissza nem térő alkalom a családi házak felújítására?

Soha vissza nem térő alkalom a családi házak felújítására?

de ne Hűbele Balázs módjára!

palyazatMivel ez a blog elsősorban a családi ház építését, felújítását tervezőknek szól (és azoknak, akik már meglevő családi házuk gazdaságos üzemeltetéséhez várnak tanácsokat), így semmiképpen nem lehet blogbejegyzés nélkül elmenni egy múlt heti bejelentés mellett: reális jövőképnek tűnik, hogy a következő években végre a családi házban élők felújítási elképzeléseihez is lesz (újra) támogatás – sőt, akár még jóval szélesebb körben is, mint eddig valaha. (De legalábbis már jó régen.)
Mit érdemes tudni erről a lehetőségről? Hogyan érdemes felkészülni rá? Hol lehetnek a lehetséges buktatók?
Ma ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A rendelkezésre álló információk

Jövő tavasszal indul a korszerűtlen családi házak felújítását célzó pályázat, a 150 milliárd forintos támogatásból 2020-ig akár 3 millió ilyen ház is megújulhat – mondta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára.” – olvasható a Kormány augusztus eleji közleményében. (A teljes hivatalos bejelentés ide kattintva olvasható el.)

Röviden összefoglalva, amit mostanáig lehet tudni:

– A támogatás feltételeiről vajmi keveset lehet tudni. Nem tudható, hogy mi számít például „korszerűtlennek”. (A közlemény címében még „régi” családi házak szerepelnek.) Azaz nem lehet tudni, kinek a háza lehet egyáltalán érintve.

– A közleményben a hőszigetelést és a nyílászáró-cserét jelölik meg támogatandó területnek (megspékelve a villamos hálózat felújításával). Kérdés, hogy tényleg kimaradnak-e most a gépészeti beruházások és a megújuló energiák bevonására irányuló beruházások? (Tény, hogy minap zajlott már egy kis volumenű kazáncsere-pályázat ezen a területen.)

– A közleményben szereplő, erre a célra elkülönített 150 milliárd forintos összeg bődületesen nagy – legalábbis az elmúlt évek támogatásainak tükrében. (Az elmúlt években pár milliárd forint volt évente az ilyen célra jutó összeg évente, a 10 milliárd forintos pályázat már kuriózumnak számított. Amikor azonban még a 2000-es évek elején komoly kamattámogatás létezett, akkor az állam ezeken keresztül évente költött majd ennyit az otthonteremtés támogatására. Más kérdés, hogy ez egy idő után már fenntarthatatlanul sok volt, ráadásul az így felvett hitelek jelentős része még így is fizethetetlenné vált azóta.) A tisztán látáshoz hozzátartozik azonban, hogy mindez több évre elosztva értendő 2020-ig.

– Az szinte biztosnak látszik, hogy körülbelül 50%-os önerő elő lesz írva – de az ehhez kapható 50%-os támogatás mindenképpen vonzó lehet! (A bejelentéskor 45%-os vissza nem térítendő támogatásról és 15%-os kedvezményes (kamatmentes?) visszatérítendő támogatásról esik szó.)

– A cikkben említett 3 millió családi ház eléggé barokkos túlzás – de ez persze az egyes családi ház tulajdonosakat nem kell érdekelje. (Nekik elég, ha az ő házuk támogatást kap 🙂 )
Egy cikkben (ide kattintva olvasható) megpróbálták kiszámolni, mit is jelenthet egy ilyen támogatott felújítás államnak és felújítónak.
Ebben ilyen tételek szerepelnek, mint:
Felmérés: 50 -100 ezer forint
Tervezés:100-150 ezer forint
Külső hőszigetelés, 15 centiméteres: 840 ezer forint
Külső nyílászárók redőnnyel: 860 ezer forint (háromrétegű, korszerű, de nem a legdrágább ablakot figyelembe véve)
Padlás (mennyezet) hőszigetelése: 420 ezer forint
Villanyszerelés az alumínium vezeték rézre cserélése, elosztó tábla, kapcsolók nélkül: 440 ezer forint.
Összesen 2,7 millió forint. (Forrás: napi.hu)
A bejelentésben szereplő (mondjuk 50%-os) önrész esetén egy ilyen felújításhoz kb. 1,4 millió forint saját tőke kellene (akár hitelfelvétel révén).
Ha az állam házanként a maradék 1,3 millió forintot tenné hozzá, akkor a 150 milliárd forintból 115.000 ház újulhatna meg. (Ami elég messze van a 3 milliótól.)

– Persze a házanként adott támogatás csökkenthető is, de az már korábban kiderült (ha jól emlékszem egy évekkel ezelőtti „napkollektoros” pályázat kapcsán), hogy ha a támogatási mérték 20% alá esik, akkor az emberek inkább az Áfa-nélküli „feketemunkát” választják az adminisztráció helyett.

 

Mit érdemes tennie, ha családi háza felújítását tervezgeti?

A válasz egyszerű: érdemes felkészülnie. (Ezzel igazából semmit nem veszít. Ha végül önerőből fogja megvalósítani az elképzeléseit, akkor erre még inkább szüksége lesz!)

– Néhány évvel ezelőtt az önkormányzatok számára leginkább olyan EU-s pályázatok voltak hozzáférhetőek, melyekből a települések külcsínén lehetett javítani. Falvak és kisvárosok tucatjaiban épültek gyönyörű szökőkutak, sorban térkövezték le a főtereket – csakhogy ettől a települések „csak” szebbek lettek – élhetőbbek nem. (Aztán utóbb még az is kiderült, hogy az önrészhez felvett kölcsönöket vissza is kell fizetni…)
Ön semmiképpen ne járjon így! Egy pályázaton elnyert pénz mindig „talált pénz” – de ettől még úgy kell felhasználni, hogy annak tényleg értelme legyen. (Mindig jusson eszébe, hogy a beruházás egy részét attól még Ön állja – valamint az is, hogy Ön fog a felújított házban lakni!)

– Ha még nem tette meg, mindenképpen készíttessen egy teljes körű állapotfelmérést egy szakemberrel!
Ennek legegyszerűbb formája egy jól körülírt energiatanúsítás – azonban nagyon fontos, hogy ne a kézhez kapott energetikai osztálybasorolás legyen a lényeg (amiből megtudható, hogy C, D, E vagy éppen F kategóriába tartozik az épület), hanem a szakembertől kapott javaslatcsomag: mihez és milyen sorrendben érdemes hozzányúlni a házon, hogy az a legjobb ár-értékű beruházást jelentse.
Ne a „mit csinált a szomszéd?”, ne a „mit szajkóznak a reklámok?”, ne a „mi a divat mostanság?” legyen a fő szempont az elvégzendő munkák kiválasztásánál, hanem az adott ház jelenkori jellemzői!

– A praktikus jótanács: Az energiatanúsítás „csak” számításokat tartalmaz. Ennél is konkrétabban tudja megmutatni házunk – szigetelésileg – gyenge pontjait egy hőkamerás vizsgálat. Ez azonban csak a tág értelemben vett téli időszakban bonyolítható le – érdemes tehát kihasználni a most még csak közeledő téli hónapokat – és megrendelni akár egy ilyen vizsgálatot is a tisztánlátás érdekében.

– Az első lépés tehát a jelenlegi állapot felmérése –  ezt kell kövesse a célok kitűzése (azaz az elérni kívánt állapot definiálása).
Ehhez „mindössze” annyit kell tudni, hogy mi számít ma korszerűnek, mitől lesz a házam a következő 10-20 évben is jó eséllyel értékállónak mondható. (Egy ehhez tartozó tipikus kérdés: hány centi szigetelés kerüljön a házra?)
Ez a lépés azért is fontos, mert szinte biztos, hogy csak a XXI. századnak megfelelő végeredményt produkáló felújítások számíthatnak támogatásra!
Természetesen ez az a pont, ahol – akár több lépéses közelítéssel – összhangba kell hozni az álmainkat és a pénzügyi lehetőségeinket.

– Mindenképpen érdemes már most, előre érdeklődni az esetleges hitellehetőségekről –akár több banknál is. (Bár természetesen bő fél év alatt is nagyon sok minden változhat ezen a téren.) Leginkább arra érdemes rákérdezni, hogy milyen hitelfelvevő-kategóriába kerülhetünk.
Szinte minden komolyabb pályázat utófinanszírozású – amiről rendszeresen elfeledkeznek a pályázók! Azaz a teljes összeget ki kell pengetni saját forrásból, aztán ha teljesítettük a vállalásainkat, akkor (valamikor)utólag megkapjuk a pályázatban elnyert összeget. A munkákhoz tehát nagy valószínűséggel most is a teljes kivitelezési költségre szükség lesz – amihez akár egy áthidaló kölcsön is szükséges lehet!

– Az is szinte biztos, hogy a „honnan hova jutottunk?” kérdésre adott választ bizonyítani kell majd a pályázat során. Ennek várható módja: egy energiatanúsítás a beruházás előtt, egy pedig utána. (Még az is lehet, hogy bizonyos mértékű energetikai osztály javulást el fognak várni.) Az előbbi pontban említett előzetes energiatanúsítás tehát nem csak célszerű, hanem jó eséllyel elvárt is.
A kérdés az, hogy mikor érdemes elkészíttetni? Nem tudni ugyanis, hogy nem lesznek-e a pályázatban speciális kitételek, vagy például nem szerepel-e majd az x napnál nem régebbi tanúsítás elvárása. A felkészüléshez viszont minél hamarabb jó lenne a jelenlegi állapot elemzése… Okosat nem tudok mondani. Célszerű lehet egyenergiatanúsító kiválasztása, annak alapján is, hogy miként tudja kezelni ezt a problémát. (Például elkészíti most a felmérést, és ha kell, ezt tavasszal formailag aktualizálja.)
Miben segítünk mi a felújításra készülőknek?

– Arról, hogy mi számít korszerűnek a hőszigetelés és a nyílászáró-csere területén, mire kell odafigyelni egy ezzel kapcsolatos beruházáson, minden lényeges infó megtalálható az Építem a házam könyvsorozat  2. és 3. kötetében. (A két kötet együttes vásárlása esetén ráadásul egy olyan DVD is ajándék, amiben éppen a mai kornak megfelelő felújításokról esik rengeteg szó!)
Bővebb infó ide kattintva!

– Az őszi (ingyenes!) Tervcafékon végig kiemelt szerepet szánunk a felújításoknak – remek alkalom, hogy elképzeléseiket megbeszélje a jelen levő szakemberekkel!
Az őszi első Tervcaféra (szeptember 9.) még lehet jelentkezni ide kattintva! (+ Bővebb infó is ugyanitt!)

– Szeptemberre elkészül az a videósorozatunk, amelynek már a címe is sokatmondó: „Szigetelés – ne Hűbele Balázs módjára!” Hírlevelünkben küldöm majd a tájékoztatót!

Jó készülődést – és sikeres reménykedést kívánok!

Kategóriák: Energiatakarékosság, Felújítás, Szigetelés, Tippek, ötletek

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?