Tudatlan építészek és bölcs építtetők?

Tudatlan építészek és bölcs építtetők?

 – Miért gondolják a tudatlan építészek, hogy a passzívház nem térül meg, és miért építenek az okos építkezők mégis passzívházat?

Jövő héten olyan speciális Tervcafét tartunk, amelynek témája a passzívházak lesznek.
Nap mint nap tapasztalom, hogy ez az a téma, ami sokszor a hazai szakembereket is megosztja. Vannak, akik következetesen zsákutcának titulálják ezt az építészeti-gépészeti irányt, egyre többen állítják viszont, hogy ez az egyetlen vállalható javaslat egy hosszú távon gondolkodó építkező felé.
Mai vendégblogolónk írása az utóbbi véleményt képviseli.
Akár provokatívnak is nevezhető – de szívesen helyt adunk neki.
Lehet vele vitatkozni – akár a jövő heti Tervcafén is!

Szükséges-e a változás, szükséges-e az új?

Mekkora merészség kell ahhoz, hogy mindent újraértékeljünk? Mekkora elszántság kell ahhoz, hogy a szakmát újra tanuljuk? Mekkora bátorságra volt szüksége egy vitorlás hajó kapitányának a gőzhajóra? Mekkora elszántság kellett ahhoz, hogy egy világjáró a vitorlás helyett a gőzhajót válassza? És mekkora kihívás lehetett a hajóról repülőre szállni? A kérdést mindenki válaszolja meg maga. Amit biztosan tudunk, hogy hajós kapitányok és világjárók ma is vannak, csak a néhai kormányost most már pilótának hívják. Ugye nem sok ember vág neki az óceánnak egy vitorlás fedélzetén?

Ez a folyamatos változás igaz az élet minden területére. Igény van a fejlődésre, sőt, mondhatjuk azt, hogy a fejlődés követelménnyé vált. Ugyanazt az igényt már másképp kell kielégíteni. Ugyanakkor a fejlődési irány szintén változik: Amíg a múlt században és az ipari forradalom korában a „nagyobbat!”, „gyorsabbat!” vagy éppen a „magasabbra!”volt a jelszó, napjainkban a minőségi változás a követelmény, vagy éppen az, hogy ne leigázzuk a természetet, hanem az ember végre vele szimbiózisban élje az életét.

A 20. század elején haladó gondolkodók is úgy vélték: mindent kitaláltunk, mindent megoldottunk, mit akarhatunk még? Találtak megoldásokat, és abban a hitben voltak, hogy azok állandóak. Száz évvel később, az ezredfordulón a pusztuló környezet és az elfogyó energiahordozók rémétől tartva rá kellett jönni, hogy nem a megoldások az állandóak, hanem az igények. 

És ha már építésről beszélünk, nézzük az építtetők igényeit: Az otthonteremtők mindig egy kicsit komfortosabb, fenntarthatóbb és értékállóbb otthont szerettek volna – egyébként teljesen jogosan. Megállapíthatjuk, hogy ezt az igényt kell állandónak tekinteni, és mindig a kornak és a környezetnek leginkább megfelelő módon megoldani. Ezért lett a vitorlásból repülő, a postagalambból email és a barlangból modern lakóház…

Komplex megoldások kellenek

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az elmúlt korok vívmányait sutba dobjuk, ne adj’ Isten megvetjük. Az elmúlt nemzedékek minden tudományának esszenciáját használhatjuk, sőt kell, hogy használjuk! Tehát ami jó, megtartjuk, ami fejleszthető, azt fejlesztjük.
Korunk új szemlélete, hogy a részek összessége több lesz, mit egy sima összegzés, mert ha összefésüljük a tudományterületek eredményeit, azok egymást erősítve a vártnál sokkal jobb eredményt adnak.
Éppen így az otthonteremtés területén is, a különböző szakmáknak is egymásra támaszkodva kell egyre jobb megoldást adni. Ezért nem elég egy épületet agyonszigetelni, egy gépészeti berendezést a végletekig kihegyezni, hanem rendszerben kell gondolkozni. Például egy jó árnyékolással meg lehet előzni a káros felmelegedést, és ezzel el lehet kerülni a klimatizálást. Nem csak pénzt takarítunk meg, hanem Földünk energiakincsét is óvtuk. Tehát egy jó tájolással csökkenthetem az energiaigényt és az energiaveszteséget, és fokozhatom téli időszakban a napból jövő hőnyereséget.

Tehát biztosak lehetünk benne, hogy változó körülmények között kötelező változtatni a megoldásokon is. Különösen úgy, hogy az igény azonos, de mégis egyre magasabb színvonalat szeretne mindenki.

Az első királyainknak palotának tűnt volna egy mai családi ház, ma ez hétköznapi dolog bárki számára. Ma meg tudjuk oldani, hogy komfortos otthont építsünk bárkinek, bárhol. De azt megtehetjük-e, hogy tízszer annyi energiát használunk el egyetlen épület üzemeltetéséhez? Építhetünk-e olyan épületet, ami már építésekor elavult?

Azt tapasztalom, a bölcs építtetők már tudják, hogy egy passzívház néhány év után már megtakarít annyi energiát, hogy végül olcsóbb lesz, mint egy átlagos, vagy akár egy energiatakarékos épület.
És azt is tudja egy megfontolt építtető, hogy egy mai épület értékét nem az építőanyagok ára, hanem az épület teljesítménye és használati értéke adja meg.

Rezsnyák Péter