– tudta Ön, hogy a garázs a háztervek készítésének egyik legneuralgikusabb pontja?
A Tervcafékon egyre inkább tudatosodik bennünk, hogy a családi ház tervezése során az egyik legtöbb fejtörést (és néha családi vitát!) a garázs kialakítása, elhelyezése okozza az építkezőknek mind az alaprajz, mind a ház külső megjelenése kapcsán.
Megkíséreltem csokorba gyűjteni azokat a szempontokat, amik szóba jöhetnek az ötletelések során.
Első döntés: kell-e egyáltalán garázs?
Minap olvastam, hogy a magyar emberek egy jelentős része csak legfeljebb 1000 Ft feletti benzinárnál tenné le az autóját. Ugyanakkor a családi házas övezetben lakók számára az autó sokszor az élet szükségszerű velejárója is (legalábbis napjaink felgyorsult életéé…). A munkába járáshoz, a gyerekek iskolába és külön foglalkozásokra juttatásához, a nagybevásárlásokhoz mind-mind jól jöhet a kocsi. Ha nem akarunk ennyire az autótól függeni, akkor bizony otthonunk helyének és fajtájának (biztos, hogy családi ház?) kiválasztását ilyen szempontból is alaposan mérlegelni kell!
Csak két rövid kérdés még ennek kapcsán:
– Van-e céges autónk, vagy éppen hajtunk-e olyan állásra, ahol ilyet kaphatunk?
– Biztos, hogy több autóra van szükség a családban? (A fenntartási költségek vetekednek a praktikummal. A környékünkön például az anyukák/apukák napjának jelentős részét az teszi ki, hogy gyerekeiket fuvarozzák a város legkülönbözőbb pontjain a legkülönbözőbb időkben zajló különórákra és sporttevékenységekre.)
Ha már eldöntöttük, hogy autó(k)ra szükségünk lesz, akkor jön a következő fontos kérdés: biztos, hogyzárt garázsban akarjuk elhelyezni a kocsi(ka)t? Számoljunk kicsit.
A gépkocsitároló-helyek kialakításával is foglalkozó 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) egy átlagos gépkocsi méretét 4,8 x 1,8 méteresnek határozza meg. (Erre a helyre elfér például egy Passat is!) Ebből különböző számítások után következik, hogy egy egyállásos garázs minimális mérete 2,7 x 5 m, míg egy kétállásosé 5,1 x 5 m.
(Erről a számításról nagyon jó rövid összefoglaló olvasható ide kattintva.)
Én mindenesetre óva intenék mindenkit attól, hogy ha már garázst épít, akkor ennyire kicentizze a méreteket. Egyrészt, ki tudja, mit hoz a jövő? Lehet, hogy hirtelen megkapjuk álmaink állását, pozícióját, és rögtön megdobnak bennünket egy remek, felső középkategóriás autóval! Vagy éppen beindul a vállalkozásunk és már nem tudjuk hová tenni a pénzt (Azért ezek az alternatívák manapság nem maguktól értetődőek, de azért ne legyünk pesszimisták…)
Ennél fontosabb azonban, hogy a garázs az autó elhelyezésén kívül még sok mindenre használható, pláne ha ezekre a funkciókra nem tervezünk külön helyisége(ke)t.
Szolgálhat tárolóhelyként. Akár ide is tehetjük a mélyhűtőt, de ettől függetlenül is tárolhatunk, teleltethetünk itt élelmiszert. Teleltethetjük itt virágainkat is (erről egy remek korábbi blog ide kattintva!). Tárolhatjuk itt szerszámainkat, kerti eszközeinket (például a fűnyírót – az sem kicsi!), a téli/nyári gumikat, a családtagok biciklijeit (esetleg kismotorját) – ezen kívül mindent, ami a házból kiszorul…
A Tervcafékon gyakran találkozunk olyan igénnyel is, hogy a garázsban kerüljön kialakításra egy kis barkácsműhely, ahol – többnyire a férj – fúrhat, faraghat.
Egy biztos, ez utóbbi funkciót nem tekintve a mi garázsunk a maga 42 m2-es alapterületével éppen hogy elegendőnek szokott bizonyulni (két nem túl nagy kocsi mellett)!
Mennyibe is kerül mindez?
Sokszor abba a tévhitbe ringatjuk magunkat, hogy a garázs megépítése sokkal olcsóbb, mint a ház többi részéé. De ha jól belegondolunk, mitől lenne így? Falak és tető ugyanúgy kell a garázsra (na jó, kevesebb szigetelés is elegendő a falakra és nem építünk ki bele komoly gépészetet), és bár a falakra alig kerül nyílászáró, de ezt bőven ellensúlyozza a böhöm nagy garázskapu. (Meg még az is lehet, hogy a garázsba érdemes egy drágább, például öntött műgyantás padlót készíteni.)
Kalkuláljunk tehát nyugodtan az Építem a házam I. kötetében meghatározott 200.000 Ft/m2 építési költséggel (erre mondtuk azt, hogy optimistáknak legyen ez bruttó, kissé pesszimistáknak nettó összeg). Eszerint csak a garázsra 3,5-8,4 millió forintos költség jut! Ugye milyen döbbenetes? Lehetne akár egy önálló lakás ára is!
A kérdés: biztos, hogy ezt a pénzt nem lehetne célszerűbben felhasználni a házépítésnél (például több és jobb gépészeti berendezés vásárlásához, még jobb csomóponti megoldások kialakításához)?
Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. A kérdéssel azonban mindenképpen foglalkozni érdemes.
Második döntés: Mi lehet az alternatíva?
A legegyszerűbb alternatíva persze az, ha nem készítünk védett helyet szegény kocsinknak, és hagyjuk a szabadban ázni-fázni.
Két dolgot azonban ilyenkor sem szabad elfelejteni.
– A már említett OTÉK (Országos Településrendezési és Építésügyi Követelmények) meghatározza, hogy lakásonként legalább egy gépkocsi tárolására alkalmas helyet kell kialakítani a telkünkön belül. (Ez azért persze a társasházaknál számít komoly megkötésnek, de azért legyünk tisztában azzal, hogy az utca nem számít „legális” tartós tárolóhelynek…);
– A kocsinak ilyen esetben is célszerű szilárd burkolaton állnia, sőt nem árt, ha a bevezető (és kivezető) útvonal is valamiképpen burkolt (ellenkező esetben egy nagyobb esőt követően könnyen dagonyává válhat a kertünk).
Ennél komolyabb alternatíva lehet az, ha fedett (de nem zárt) gépkocsi-tárolót hozunk létre.
Ez megvédi autónkat esőtől, hótól és a tűző napsütéstől, de nem nyújt minimális védelmet sem lopás ellen (ha manapság a garázs egyáltalán bármiféle védelemnek számít…), és végképp nem mentesít bennünket az őszi-téli jégkapargatás alól. (Viszont legalább a havat nem kell egy igazi téli reggelen söpörgetni a kocsiról, miközben már régen elkéstünk a munkahelyünkről…)
Legközelebb innen folytatjuk, mert bizony még rengeteg szempont felmerül akkor, amikor a garázs helyéről döntünk a családi házon belül!
(A kép forrása: www.passzivhaz-magazin.hu)
