– Kezdjük a mocskos anyagiakkal! Egy új év eleje mindig jó alkalmat kínál arra, hogy áttekintsük, milyen újdonságok várnak ránk. Mivel mostanában Magyarországon néha csak kapkodjuk a fejünket a különböző intézkedések kapcsán, elég nyilvánvalónak tűnik, hogy egy olyan sokrétű és összetett…
A szakember választás nehézségei a házépítők, házfelújítók szemszögéből (1. rész)
– szakember-keresés régi nehézségei
Az utóbbi hetekben egy konferencia-sorozat révén sok helyre eljutottam az országban és meglehetősen sok tervezővel, kivitelezővel volt szerencsém beszélgetni. Ezen beszélgetésekből egy olyan, a házépítőkre, házfelújítókra leselkedő új veszély rajzolódott ki, amit, úgy gondoltam, gyorsan meg is osztok Az építő közösség tagjaival!
Aztán rájöttem arra, hogy nem ártana előbb összefoglalni ennek a témakörnek a régi veszélyeit is…
Figyelem! Az építkezők nyugalmának megzavarására alkalmas blog következik!
A jó szakember ritka
Amikor – leginkább a Tervcafékon – személyesen is tudok beszélgetni építkezőkkel, az egyik leggyakoribb kérés-kérdés valahogy így hangzik: „Elolvastuk az Építem a házam könyveket, eljöttünk már több Tervcaféra is, nagyon sok segítséget kaptunk – de abban is tudtok segíteni, hogy kivel építtessük meg a házunkat?” (Közbevetés: tudunk – ha még nem is merjük ezt országosan meghirdetni :-))
A jó, megbízható, tisztességes szakember(ek) megtalálása ma Magyarországon az egyik legnagyobb kihívás minden építkező, felújító számára. (Ezzel szerintem senkinek nem mondtam újat…)
De miért is?
Mert irreálisan nagy a választék
Néhány éve Magyarországon még közel 100.000(!!) olyan vállalkozás létezett, melynek nevében valamilyen formában benne szerepelt az „építőipar” szó. A néhány évvel ezelőtti regisztrációs kényszer és a válság hatására mára ez a szám pár tízezerre csökkent – de valljuk be, ez is nagyon sok. (A nálunk jóval fejlettebb Ausztriában ez a szám pár ezer.) Rossz nyelvek szerint akkoriban(?) a legtöbb cégtulajdonosnak mindjárt három cége volt: egy működő (ami nemsokára csődbe megy majd), egy csődeljárás alatt álló, és egy, ami a mostani helyére lép majd, ha ez is csődbe megy.
A helyzet mára tényleg javult, de azért még messze van az ideálistól. (Éppen ezért itt Az építő közösségben a cégek „átvilágításában” is segítünk – az Építkezők Országos Egyesületével együttműködve.)
Mert nincs hozzá külső segítség
A legtöbb európai országban ha egy építkező felüt egy kamarai névjegyzéket, akkor szinte biztos lehet abban, hogy bárkire rábökhet, az illető jó – mert ha nem lenne jó, akkor nem lenne ott!
Pár éve mesélte egy ismerősöm, aki hosszabb ideig dolgozott egy német kisvárosban, így volt lehetősége mélyebben betekinteni a kinti életbe, hogy az ottani (építő)iparosok rendszeresen összejártak, jókat söröztek, miközben kedélyesen megbeszélték a (szakmai) élet aktuális dolgait.
Azonban ez a nagy barátság addig tartott csak, amíg valaki ellen panasz nem érkezett. Ekkor az ipartestület illetékes szakértői (még messze nem a bírósági szakértők!) kiszálltak a helyszínre, megvizsgálták a panaszt, és ha a bejelentőnek volt igaza, akkor adtak pár napot az illető vállalkozónak, hogy javítsa ki a hibát, egyben közölték, hogy ez volt az utolsó dobása – legközelebb már kizárják az ipartestületből (és akkor felkopik az álla, mert senki nem fogja megbízni). A legfontosabb ugyanis a szakma becsülete volt számukra – hiszen csak ez biztosítja, hogy a gyerekük is megéljen ebből (amikor majd tovább viszi a céget), valamint hogy tisztességes árat tudjanak elkérni a munkájukért.
Bár biztosan sokan megsértődnek ezen a kijelentésen, de idehaza a kamarák – ilyen szempontból – gyakorlatilag nem működnek. Az tag. aki befizeti a tagdíjat (néhány helyen ez ráadásul kötelező is…), a minőség megítélését szinte senki nem vállalja. Így idehaza – tetszik, nem tetszik – a szakember-választásban az építkező magára marad. (Éppen ezért szeretne ebben segíteni Az építő közösség 🙂 )
Mert nehéz megítélni, ki is a jó szakember
Az építkezők többsége igazából tapasztalatlanul vág bele az építkezésbe, a kontárok nagy részére pedig nincs ráírva a hozzá nem értés/tisztességtelenség.
A szakember-választáshoz nem árt tehát egy kis szaktudás már az építkezés elején – ehhez nyújtanak komoly segítséget az Építem a házam könyvsorozat kötetei.
Ezen túl az 1. kötetben jó néhány konkrét tippet is adunk ebben a témában, álljon itt most ezek közül egy, amit mindössze a józan paraszti ész diktál: Ha nem értjük meg többszöri próbálkozásra sem, hogy mit is akarnak javasolni nekünk a szakemberek, akkor ne fogadjuk el a javaslatot! Vagy az illető maga sem érti igazából, mire is akar rábeszélni minket, vagy valami olyanra akar rábeszélni minket, ami inkább az ő érdeke, mint a miénk. (Persze ez a jótanács csak akkor használható, ha valami minimális tudásunk van abban a témában, amiről szó van – tehát megvan a lehetősége annak, hogy megértsük a javaslatot…)
Mert a helyzet állandóan változik
Ez talán a legnagyobb nehézség, és ez az oka annak, hogy a legtöbb cég óvakodik felvállalni a szakember-ajánlást.
Egyrészt az építőiparban nagyon kevés helyen vannak részletes, írásba adott és ellenőrzött munkaleírások (azaz mit hogyan kell csinálni). Ez magával vonja azt, hogy irreálisan megnő annak a jelentősége, hogy éppen ki végzi az adott munkát. Az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében egy nagyon személetes történet olvasható arról, hogy mit okozhat, ha ugyanannak a cégnek egy másik brigádja száll ki az építkezésre.
Másrészt az építőiparban nagyon nagy a fluktuáció. Így az is lehet, hogy a brigád ugyanaz, de a brigádból éppen kivált egy kulcstag – és ettől drasztikusan leromlik a munka minősége.
Nem utolsó sorban (mivel a magyar cégek általában igen kis tőketartalékkal rendelkeznek és igen bizonytalan fizetési morál mellett kénytelenek dolgozni) maguknak a cégeknek a pénzügyi helyzete is „napról-napra” változik. Gondoljanak bele, Önök előleget adnak a kivitelezőnek (például az anyagbeszerzésre), aztán hirtelen a NAV zárolja/inkasszózza az illető cég számláját… Igazi csapdahelyzet az építkezésre nézve. (Mint már írtam, az Építkezők Országos Egyesületével együttműködve igyekszünk segíteni Önöknek – amennyire lehet – a cégek likviditásának megítélésében 🙂 )
Az eddig felsorolt veszélyek eddig is fennálltak. De ez a helyzet még ehhez képest is tovább „fokozódik” napjainkban!
Erről lesz szó a blog következő részében!
Kategóriák: Építkezés, Építő közösség
Vélemény? (0) ↓