Autonóm házak másképp

– avagy üdvözlet Nepálból (1.rész)

nepali_blog_1._fileminimizerMinimális szakma, egy kis szubjektív élménybeszámoló, egyszerre szép, érdekes és megdöbbentő képek – valamint egy kicsit új hangvétel.
Ennyi mindent próbálok belezsúfolni a mai (és következő) blogbejegyzésbe!
Nem véletlen, hiszen jónéhány élményemet szeretném megosztani veletek az utóbbi bő két hét nepáli utazásából.
Kis ízelítő abból, hogyan is néz ki a házépítés a Himalája hegyei között!

 

Mi is az az „autonóm ház”?

Az „autonóm” szó jelentése az idegen szavak szótára szerint: önálló, mástól független.
A házépítés világában az olyan házakat nevezik (többé-kevésbé) autonóm házaknak, melyek nem szorulnak rá a külső közművekre: mind az elektromosságot, mind fűtéshez, melegvíz-készítéshez szükséges energiát maguk állítják elő. (Ebben leginkább napelemek, napkollektorok, talajvizes hőszivattyúk szolgálhatnak segítségül – fontos azonban, hogy ebben az esetben a megtermelt energia tárolásáról is gondoskodni kell a „szűkösebb időkre”, például olyankorra, amikor nem süt a Nap. Ez utóbbi nem akármilyen plusz feladat!)
A nem olcsó (és nem egyszerű) autonóm házban általában kétféle család szokott gondolkodni:
– akik olyan helyen építkeznek, ahol egész egyszerűen nincsenek közművek (egy elképzelt lovastanya esetében ez például egy reális eshetőség);
– akik nem akarnak semmitől és senkitől sem függeni (például nem szeretnék azt lesni folyamatosan, hogy melyik nagyhatalom fenyeget bennünket ilyen-olyan energiakorlátozással).

autonóm ház, családiház, építkezés, felújítás
A téma illusztrálására ezt a képet a nol.hu-ról kölcsönöztem. Látható, hogy az igazi autnóm házban – a leírtakon túl – a vízellátás  és a szennyvíz-elvezetés sincs közművekhez kötve.
Így néz ki egy autonóm ház idehaza. (A Tervcafékon is volt már több olyan építkező, aki ilyen házban gondolkodott!)
Az elmúlt két hétben azonban volt szerencsém személyesen is megtapasztalni, hogy a világ más részein egészen másként közelítenek az emberek ehhez a témához – úgy, hogy valójában nem is tudnak róla!

 

 

Ahol az autonóm ház nem luxus, hanem kényszer

Régi álmom vált valóra november elején: egy kis csoporttal együtt egy 11 napos himalájai hegymászáson vehettem részt! 🙂  (No azért nem a Mount Everestet másztuk meg, de 5600 méterig eljutottunk!)
Természetesen az eldugott hegyi falvakban is próbáltam kilesni, hogyan építkeznek a helyiek.
Nos, az itteni építkezéseket alapvetően három dolog nehezíti meg:
– az itt élőknek (többségében) alig van pénze;
– nincs vezetékes elektromosság (nemhogy gáz…);
– nincsenek utak…
Talán ebből is látható, hogy – bár fogalmuk sincs róla – a helyiek (ezen a vidéken alapvetően a sherpák) azautonómnál is autonómabb házakat kell építsenek!

Vegyük például ezt az építkezést Tengboche mellett (olyan 3900 méter magasan). Ez a „háztípus” a favázas, falemezekkel kombinált technológiát részesíti előnyben.

autonóm ház, családiház, építkezés, felújítás
Építkeznek a Himalájában, több mint 4000 méter magasan 

Talán elég jól érzékelhető, hogy a hőszigetelés nem igazán kap fő hangsúlyt – annak ellenére, hogy ezen a magasságon (így ősz vidékén) már javában mínuszok dúlnak naplemente után. (Hőszigetelés nélkül bizony a helyiségekben is – mint ezt az alábbi, szobánk ablakpárkányán belül(!) megfagyott páralecsapódást mutató kép is tanúsítja.

autonóm ház, családiház, építkezés, felújítás
Ilyen hideg lehet egy fűtetlen szobában már ősszel is ebben a magasságban! A szobában összegyűlő pára lecsapódott – és megfagyott…

 

Fűteni csak a közös helyiséget fűtik (ez esetünkben a menedékház étkezője volt) – a középen felállított vaskályhát nagyrészt szárított jaktrágyával izzítják be (ezen a magasságon már fából sincsen korlátlanul).

autonóm ház, családiház, építkezés, felújítás
Az összegyűjtött jaktrágyát (a jakok itt háziállatok) a házfalakra tapasztják amíg jó idő van, és ott szárítják. Télire remek fűtőanyag lesz belőle!

 

A kérdés már csak az, hogyan kerülnek a fel a házépítéshez használt deszkák a hegyre?
De erről majd a „tematikus” élménybeszámoló következő részében! (Előre elárulom, hogy nem a helyi TÜZÉP-en rendelik meg!)
Ugyancsak a folytatásban mutatok meg egy másik „típusházat” (aminek lesznek előnyei és hátrányai a mostanival szemben), majd egy-két szép (elkészült) házrészletet is.
És a következő blogbejegyzésben fogom elárulni azt is, milyen „újdonságot” találtam ki a blogok hangvételében. (Bár az éles szeműek már most is felfedezhették!)
Tehát folyt. köv.!

 

Picture of BodnarGyorgy

BodnarGyorgy

Hasonló cikkek

Hírlevelünk

Így nem maradsz le egyetlen új információról sem.
Ha bármi izgalmas történik az építési piacon (például megjelenik egy új támogatási lehetőség, módosul egy fontos jogszabály), értesülni fogsz róla.
Ha megjelenik egy új videónk, egy új blogbejegyzésünk, ha valamilyen izgalmas rendezvényt szervezünk – ezekről mind időben értesülsz. (Itt hirdetjük meg például a Csináld magad tanfolyamainkat és a Tervcafékat is!)

Építkezőknek, felújítóknak, építési szakembereknek

Építem a házam könyvsorozat

Minden információ és tudás egy helyen, amire egy házépítésre, házfelújításra készülő családnak szüksége lehet!

Írj nekünk itt

Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
post
Kategória szerinti szűrés
Aktualitás
Árnyékolás
Burkolatok
Egyéb
energiatakarékos ház szakértő
Energiatakarékosság
Építési hibák
Építészet
Építkezés
Építkezés előkészítése
Építkezők mesélték
Építő közösség
Építőanyagok
Épületfizika
Érdekességek
Falazatok
Felújítás
Födém
Gépészet
Hanganyagok
Házak
Háztervek
Hőszivattyú
Infrafűtés
Jogi háttér
Kivitelezés
Költségvetés
Lakberendezés
Lakóérzet
Megújuló energia
Napelem
Nyílászárók
Ökoépítészet
Padló
Padlófűtés
Passzívházak
Pénzügyek
Szellőztetés
Szigetelés
Tervcafé
Tető, tetőtér
Tippek, ötletek
Történetek
Uncategorized
Videók
Villamosság
Vízszigetelés

Blogcikkeink

Olvass többet, legyen könnyebb