– Hogyan építkezzünk bolondbiztosan?
A bizonytalanság mostanság életünk részévé vált. Nagyon kevesen vannak, akik ki merik jelenteni, hogy biztonságban élik mindennapjaikat. A házépítés azonban mindig is tipikus terepe volt a bizonytalanságnak, és az ettől való félelemnek. Kijövök-e a pénzemből? Nem vernek-e át (kihasználva tudatlanságomat) a mesteremberek és a kereskedők? Biztos, hogy mindenre gondoltunk? Biztos, hogy olyan szakembereket választottunk, akik megbízhatóak és értenek a szakmájukhoz? Nem kellett volna olcsóbb/drágább anyagokat vennünk?
Csak néhány önmarcangoló kérdés a lehetséges sok közül.
Egy tipp ahhoz, hogyan lehet nyugodtabban építkezni!
Már többször dicsekedtem azzal, hogy március 21-én megjelenik az Építem a házam könyvsorozat II. kötete. Sokat gondolkoztam azon, mit csemegézzek ki belőle, amivel kedvet csinálok hozzá, de egyben egy fontos témát is érintek ebben a blogban.
Végül úgy döntöttem, hogy a „bolondbiztosság” témáját emelem ki, ami szerintem a II. kötet egyik legfontosabb tanulsága.
Az emberi tényezőben rejlő bizonytalanság
Az Építem a házam II. kötete nagyrészt két olyan házszerkezeti elemről szól, amiknek van egy fontos jellegzetessége. Mind a ház alapjára, mind a falszerkezetre igaz az, hogy egyik sem látszik az elkészült házon, de az építésük során elkövetett hibákat utólag nehéz/lehetetlen/igen költséges javítani!
Hogyan kerülhetjük el hát, hogy ilyen hibák beépüljenek az alapba és a falba? Három válasz:
– Tudjuk, hogy mire kell odafigyelni és odafigyelünk (ez a tudás szerezhető meg a könyvből! :-D).
– Jó anyagokat használunk (mind funkcióban, mind minőségben).
– Gondoskodunk arról, hogy ezeket az anyagokat jól építsék be.
Ha az első két feltételt, nagy nehezen – teljesítjük is, a harmadik esetében azonban biztos, hogy kiszolgáltatottá válunk. Az emberi tényezőben mindig benne van a bizonytalanság!
Nem tudhatjuk, hogy adott napon milyen emberek érkeznek az építkezésünkre. (Lehet, hogy éppen egy beugró ember fog egy kényes munkafolyamatot elvégezni.)
Nem tudhatjuk, hogy milyen lábbal keltek fel a mesterek.
Nem tudhatjuk, hogy nem kapott-e egy felzaklató telefont egy kényesebb beépítési művelet előtt a mester.
És akkor még folyamatosan azt feltételeztük, hogy a brigád egyébként szakmailag alkalmas a munka elvégzésére.
Mik lehetnek a kritikus pontok?
Amikor a ház alapozásáról szóló első fejezetet írtam, akkor többeknek meséltem arról, mivel is foglalkozok éppen. Az ezt követő beszélgetésekből kiderült, hogy családi házban lakó ismerőseim jelentős részének vanpincéje, majd azzal a megdöbbentő ténnyel is szembesültem, hogy ezen pincék több mint fele beázik!
Ennek oka elég biztosan behatárolható: a rosszul sikerült vízszigetelés.
Ma még a legtöbb családi ház vízszigetelése úgy készül, hogy vízszigetelő tekercseket ragasztanak fel (például a pincefalra). Nem nehéz elképzelni, hogy ezen lemezek közötti legkisebb(!!) illesztési hézag máris szabad utat enged a talajnedvességnek/talajvíznek! Éppen ezért a vízszigetelő tekercseket átfedésselragasztják. De itt is igaz az, hogy ha túl kicsi lesz az átfedés, ha csak egy kicsit is hibás lesz a ragasztás (és ez bizony nem látszik!), akkor már megtörtént a baj!
Ugyanez lehet igaz a homlokzati hőszigetelésre is. Ebben az esetben táblákat helyeznek fel a falazat külső oldalára szoros illesztésben. Ha ez az illesztés nem milliméter-pontos, akkor ebben az esetben a hő fog (a fizika törvényeinek engedelmeskedve) szép lassan „elszivárogni” a résen keresztül a szabadba. (A gyárban a táblákat egyenes felülettel készítik, de a szoros felragasztásról már a szakembereknek kell gondoskodni, arról nem is beszélve, hogy néha szükség van helyszíni méretre szabásra is.)
Bolondbiztosság, mi is az?
A legtöbb épületszerkezet esetében egy kis többletköltség mellett, igenis van lehetőség az emberi bizonytalansági faktor csökkentésére vagy kiküszöbölésére! Az ilyen módszereket neveztük el könyvünkben bolondbiztosnak.
Az előbb említett példáknál maradva:
A vízszigetelést rakhatjuk két rétegben is, egymáshoz képest eltolt illesztésekkel (így egy illesztési hiba még nem lesz végzetes), de gondolkodhatunk akár kent vízszigetelésben is (ilyenkor nincsenek tekercsek, nincsen illesztés).
Ugyanígy a hőszigetelésnél. Adott vastagságú szigetelést rakhatunk több rétegben, egymástól eltolt illesztésekkel (ez vastagabb szigetelés esetében amúgyis célszerű lehet), de alkalmazhatunk akár nút-féderes átfedéssel kapcsolódó táblákat is.
Hasonló gondolatok, jótanácsok, műszaki megoldások az Építem a házam II. kötetében! Kapható 2012. március 21-től!
