Biztonság a bizonytalanságban

 – Hogyan építkezzünk bolondbiztosan?

vizszigeteles_blogbaA bizonytalanság mostanság életünk részévé vált. Nagyon kevesen vannak, akik ki merik jelenteni, hogy biztonságban élik mindennapjaikat. A házépítés azonban mindig is tipikus terepe volt a bizonytalanságnak, és az ettől való félelemnek. Kijövök-e a pénzemből? Nem vernek-e át (kihasználva tudatlanságomat) a mesteremberek és a kereskedők? Biztos, hogy mindenre gondoltunk? Biztos, hogy olyan szakembereket választottunk, akik megbízhatóak és értenek a szakmájukhoz? Nem kellett volna olcsóbb/drágább anyagokat vennünk?
Csak néhány önmarcangoló kérdés a lehetséges sok közül.
Egy tipp ahhoz, hogyan lehet nyugodtabban építkezni!

 

 

Már többször dicsekedtem azzal, hogy március 21-én megjelenik az Építem a házam könyvsorozat II. kötete. Sokat gondolkoztam azon, mit csemegézzek ki belőle, amivel kedvet csinálok hozzá, de egyben egy fontos témát is érintek ebben a blogban.
Végül úgy döntöttem, hogy a „bolondbiztosság” témáját emelem ki, ami szerintem a II. kötet egyik legfontosabb tanulsága.

Az emberi tényezőben rejlő bizonytalanság

Az Építem a házam II. kötete nagyrészt két olyan házszerkezeti elemről szól, amiknek van egy fontos jellegzetessége. Mind a ház alapjára, mind a falszerkezetre igaz az, hogy egyik sem látszik az elkészült házon, de az építésük során elkövetett hibákat utólag nehéz/lehetetlen/igen költséges javítani!

 Hogyan kerülhetjük el hát, hogy ilyen hibák beépüljenek az alapba és a falba? Három válasz:
– Tudjuk, hogy mire kell odafigyelni és odafigyelünk (ez a tudás szerezhető meg a könyvből! :-D).
– Jó anyagokat használunk (mind funkcióban, mind minőségben).
– Gondoskodunk arról, hogy ezeket az anyagokat jól építsék be.
Ha az első két feltételt, nagy nehezen – teljesítjük is, a harmadik esetében azonban biztos, hogy kiszolgáltatottá válunk. Az emberi tényezőben mindig benne van a bizonytalanság!
Nem tudhatjuk, hogy adott napon milyen emberek érkeznek az építkezésünkre. (Lehet, hogy éppen egy beugró ember fog egy kényes munkafolyamatot elvégezni.)
Nem tudhatjuk, hogy milyen lábbal keltek fel a mesterek.
Nem tudhatjuk, hogy nem kapott-e egy felzaklató telefont egy kényesebb beépítési művelet előtt a mester.
És akkor még folyamatosan azt feltételeztük, hogy a brigád egyébként szakmailag alkalmas a munka elvégzésére.

Mik lehetnek a kritikus pontok?

Amikor a ház alapozásáról szóló első fejezetet írtam, akkor többeknek meséltem arról, mivel is foglalkozok éppen. Az ezt követő beszélgetésekből kiderült, hogy családi házban lakó ismerőseim jelentős részének vanpincéje, majd azzal a megdöbbentő ténnyel is szembesültem, hogy ezen pincék több mint fele beázik!
Ennek oka elég biztosan behatárolható: a rosszul sikerült vízszigetelés.
Ma még a legtöbb családi ház vízszigetelése úgy készül, hogy vízszigetelő tekercseket ragasztanak fel (például a pincefalra). Nem nehéz elképzelni, hogy ezen lemezek közötti legkisebb(!!) illesztési hézag máris szabad utat enged a talajnedvességnek/talajvíznek! Éppen ezért a vízszigetelő tekercseket átfedésselragasztják. De itt is igaz az, hogy ha túl kicsi lesz az átfedés, ha csak egy kicsit is hibás lesz a ragasztás (és ez bizony nem látszik!), akkor már megtörtént a baj!

Ugyanez lehet igaz a homlokzati hőszigetelésre is. Ebben az esetben táblákat helyeznek fel a falazat külső oldalára szoros illesztésben. Ha ez az illesztés nem milliméter-pontos, akkor ebben az esetben a hő fog (a fizika törvényeinek engedelmeskedve) szép lassan „elszivárogni” a résen  keresztül a szabadba. (A gyárban a táblákat egyenes felülettel készítik, de a szoros felragasztásról már a szakembereknek kell gondoskodni, arról nem is beszélve, hogy néha szükség van helyszíni méretre szabásra is.)

Bolondbiztosság, mi is az?

A legtöbb épületszerkezet esetében egy kis többletköltség mellett,  igenis van lehetőség az emberi bizonytalansági faktor csökkentésére vagy kiküszöbölésére! Az ilyen módszereket neveztük el könyvünkben bolondbiztosnak.
Az előbb említett példáknál maradva:
A vízszigetelést  rakhatjuk két rétegben is, egymáshoz képest eltolt illesztésekkel (így egy illesztési hiba még nem lesz végzetes), de gondolkodhatunk akár kent vízszigetelésben is (ilyenkor nincsenek tekercsek, nincsen illesztés).
Ugyanígy a hőszigetelésnél. Adott vastagságú szigetelést rakhatunk több rétegben, egymástól eltolt illesztésekkel (ez vastagabb szigetelés esetében amúgyis célszerű lehet), de alkalmazhatunk akár nút-féderes átfedéssel kapcsolódó táblákat is.

Hasonló gondolatok, jótanácsok, műszaki megoldások az Építem a házam II. kötetében! Kapható 2012. március 21-től!  

Picture of BodnarGyorgy

BodnarGyorgy

Hasonló cikkek

Hírlevelünk

Így nem maradsz le egyetlen új információról sem.
Ha bármi izgalmas történik az építési piacon (például megjelenik egy új támogatási lehetőség, módosul egy fontos jogszabály), értesülni fogsz róla.
Ha megjelenik egy új videónk, egy új blogbejegyzésünk, ha valamilyen izgalmas rendezvényt szervezünk – ezekről mind időben értesülsz. (Itt hirdetjük meg például a Csináld magad tanfolyamainkat és a Tervcafékat is!)

Építkezőknek, felújítóknak, építési szakembereknek

Építem a házam könyvsorozat

Minden információ és tudás egy helyen, amire egy házépítésre, házfelújításra készülő családnak szüksége lehet!

Írj nekünk itt

Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
post
Kategória szerinti szűrés
Aktualitás
Árnyékolás
Burkolatok
Egyéb
energiatakarékos ház szakértő
Energiatakarékosság
Építési hibák
Építészet
Építkezés
Építkezés előkészítése
Építkezők mesélték
Építő közösség
Építőanyagok
Épületfizika
Érdekességek
Falazatok
Felújítás
Födém
Gépészet
Hanganyagok
Házak
Háztervek
Hőszivattyú
Infrafűtés
Jogi háttér
Kivitelezés
Költségvetés
Lakberendezés
Lakóérzet
Megújuló energia
Napelem
Nyílászárók
Ökoépítészet
Padló
Padlófűtés
Passzívházak
Pénzügyek
Szellőztetés
Szigetelés
Tervcafé
Tető, tetőtér
Tippek, ötletek
Történetek
Uncategorized
Videók
Villamosság
Vízszigetelés

Blogcikkeink

Olvass többet, legyen könnyebb