Gyilkos házak 2. rész

Gyilkos házak 2. rész

 – a rémisztgetés folytatódik!

remrom“A csernobili baleset után hazánk lakosságát ért átlagos sugárterhelés 0,2-0,3 mSv (millisievert) körülinek vehető. Vajon ki gondol ilyenkor arra, hogy a természetes eredetű sugárzásoktól évente ennek közel tízszeresét kapjuk, és ennek több mint a fele normál és átlagos esetben a radontól származik (Rn-222)?”*
Na de mit keres egy radioaktív anyag a nappalinkban?!! És mit tegyünk, ha nem akarjuk odaengedni?

 

Mi is az a radioaktivitás?

Félünk, rettegünk a radioaktivitástól, de tetszik, nem tetszik, a természetben nap mint nap  ki vagyunk téve ilyen sugárzásnak . A kőzetekből és a világűrből folyamatosan ér bennünket  – szerencsére általában kis dózisban.
A Földön is vannak olyan atomok, amelyek instabil állapotban vannak, s ezért – önhatalmúlag! – mindent megtesznek azért, hogy stabilabb szerkezetbe rendeződjenek (ezeket az anyagokat nevezzük radioaktív anyagoknak). A stabilabb anyagszerkezet mindig egy alacsonyabb energiaszintet is jelent – az átalakulás során az energiaszintek közötti, felszabaduló energia sugárzás formájában távozik (ezt az átalakulást nevezik bomlásnak). Meglehetősen nagy frekvenciájú, nagy energiájú sugárzásról van szó – tipikus példája az ún. gamma-sugárzás. (Ennek a sugárzásnak a frekvenciája sokszorosa a kb. 300 GHz-ig terjedő sugárzásokénak, melyeket “elektroszmog” név alatt szoktak emlegetni az épületek kapcsán.)
A gamma-sugárzás (radioaktív sugárzás) egyrészt nagy energiájából, másrészt kis hullámhosszúságából adódóan veszélyes. Anyagokon (akár testünkön is!) áthaladva szinte biztosan beleütközik az anyag semleges atomjaiba és energiája folytán képes azokat töltéssel rendelkező ionokká alakítani (ezért is nevezik ionizáló sugárzásnak). Szervezetünkben ez sejtkárosodáshoz, a sejtek abnormális működéséhez vezethet (különösen veszélyes lehet az örökítő DNS károsodása).

Nem kell atomerőműbe menni!

A (radioaktív) anyagok bomlásából származó energiát az energiatermelésben és a gyógyászatban egyaránt használják (hasonló jellegű sugárzás ér bennünket a röntgen-felvételekkor is) – ezek azonban – jó esetben –  ellenőrzött körülmények között történnek.
Az igazán veszélyes az, amikor nem is tudjuk, hogy ki vagyunk téve ilyen sugárzásnak, következésképpen annak nagyságával (dózisával) sem vagyunk tisztában.
Azzal kezdtem ezt a blogot, hogy bizony – tudtunkon kívül – folyamatosan ilyen radioaktív sugárzásban élünk. Azok az anyagok, amelyek ezt okozzák, a természetben, a szabadban “felhígulnak”, nagyon kis koncentrációban vannak jelen. (Szorítkozzunk most a természetből származó sugárzásokra, bár van esély arra, hogy ilyen anyagokat táplálékkal, gyógyszerekkel is magunkhoz veszünk.)
Más a helyzet, ha zárt térbe kerülnek radioaktív anyagok, ahol feldúsulva már sokkal veszélyesebbé válhatnak. Mi más lehetne erre “alkalmasabb” helyszín, mint egy családi ház!
És végre elérkeztünk arra a pontra, ahol megtudhatjuk, milyen veszélyek leselkednek erről az oldalról az építkezőkre!

Radon sugárzás – ami csak papíron nem létezik

Az ionizáló sugárzások fő forrása környezetünkben a radongáz. Főleg a gránitos talajok tartalmaznak még ma is viszonylag nagy mennyiségű uránt (U-238). (Régen a Földön sokkal nagyobb votl a radioaktivitás, de mára a legtöbb ilyen instabil anyag már lebomlott, a “régi” kőzetekben azonban van még jócskán uránizotóp.) A stabilabb anyagszerkezetre irányuló bomlási folyamatban az uránból radium lesz (azért ez nem egy gyors folyamat:az U-238 felezési ideje 4,5 milliárd év – ezért is van még itt a Földön…), ebből pedig radon (Rn-222).  A radon egyszíntelen, szagtalan (tehát érzékelhetetlen…) radioaktív nemesgáz, melynek szerencsére már csak néhány nap a felezési ideje (tehát elég gyorsan lebomlik).
Ha azonban viszonylag kis mélységben és/vagy nagy koncentrációban található meg a talajban, akkor még elbomlása előtt felér a felszínre – és ha nem védekezünk ellene, akkor könnyedén bejut otthonunkba is (ahol pedig akár fel is dúsulhat)!
A dolog komolyságára jellemző, hogy a legtöbb európai országban szabványok, előírások léteznek a határértékekre, Ausztriában például az Interneten hozzáférhető radon-térkép áll a tervezők rendelkezésére, hogy ennek ismeretében alakítsák ki az adott helységben megrendelőjük házát. Nálunk ez a téma meglehetősen szőnyeg alá söpört. Tény, hogy nem tartozunk a legveszélyeztetettebb országok közé (a gránitos Skandinávia vagy Észak-Amerika sokkal inkább az), de azért péládul a Velencei-hegység nálunk is gránithegység, és a Mátrában illetve a Mecsekben is mértek viszonylag magas radon-sugárzást.

Hogyan védekezhetnek az új családi házat építők?

A legegyszerűbb megoldás, ha olyan telket választunk, ahol talaj összetétele okán ez a probléma nem merül fel érdemlegesen. (Mivel Magyarországon nem állnak rendelkezésre az előbb említetthez hasonló térképek, így igazából csak az egyedi mérés marad – “veszélyes hírű” területeken érdemes áldozni rá.)
Azt is érdemes tudni, hogy a különböző építőanyagok különböző mértékben árnyékolják, “blokkolják” az ilyen jellegű sugárzásokat (ez igaz a kozmikus sugárzásra is). A beton péládul nagyon jó árnyékoló, a fa ellenben kevésbé. Már csak emiatt is érdemes lehet az egész ház alá kiterjedő vasbeton lemezalapotkészíttetni, ráadásul a műanyag vízszigetelések egy része is jó “radon-elnyelő” képességgel bír.(Bővebben a Családi ház alapozása című e-könyvünkben!). Ezzel a ház teljes alsó felületét beburkolhatjuk a földsugárzások ellen (Mint minden szigetelésnél, itt is tételezzük fel a folytonosságot!)
De jöjjön most itt egy, a rémfilmek dramaturgiájába is beillő csavar!
Hiába árnyékoljuk le házunkat a földből érkező sugárzások ellen, ha éppen házunk építőanyagai jelentik a legnagyobb sugárforrást!
Márpedig ez teljesen reális lehetőség. Elég arra gondolnunk, hogy a természetes építőanyagok jó része éppen abból a talajból származik, amelyről egészen eddig beszéltünk…
Vagy ott van például a szén, amely szintén tartalmazhat radioaktív anyagokat (ez is jó régről származik!), melyek megjelenhetnek az elégetéskor keletkező salakban is.
Az Építem a házam könyvsorozatban is sokszor felemlegetett “valamit valamiért” elvnek megfelelően, az előbb például hozott, védelmi célokra alkalmatlan fa gyakorlatilag szinte biztosan nem sugároz, míg a jó sugárzáselnyelőnek számító beton, kő és tégla esetében már érdemes lehet foglalkozni a gamma-sugárzó radioizotópok koncentrációjával… (Előírás híján “természetesen” erről nincs adat a termékeken.)

És mit tehetnek a már meglevő családi házakban élők?

A rossz hír az, hogy igenis van esélye annak, hogy a régebben épült családi házak (és lakások) rendelkeznek komolyabb izotóp-koncentrációval.
Ennek fő forrása a már emlegetett salak, amelyből éveken keresztül falazóelemeket is gyártottak (salakbeton!), de előszeretettel töltötték fel ilyen salakkal a födémeket és az aljzatokat (akkoriban ez viszonylag hőszigetelőnek számított). Leginkább az 1960-80 között épült házak lehetnek “gyanúsak”.
Ilyen veszély érzete esetén érdemes lehet egy kontrollmérést elvégeztetni.
A salakbeton falazókkal sokat nem lehet kezdeni(…), a salakfeltöltéseket azonban érdemes lehet mielőbb eltávolíttatni (azért az aljzatban ez elég komoly beavatkozás). A talajból akadály nélkül áramló radon ellen – ha az aljzathoz már nem lehet érdemben hozzányúlni – megoldás lehet a ház külső oldalán kialakított szellőzőrendszer.
A szellőztetés egyébként is sokat segít, hiszen minden ilyen alkalommal kicseréljük a szoba levegőjét. (Bizonyos koncentráció felett ez  nem sokat ér.) Lám-lám, a friss levegőn és párán kívül egy újabb példa a természetes vagy mesterséges szellőztetés fontosságára.

Kicsit hosszú lett ez a mai blog. Gondolatébresztőnek szántam, nem rémisztgetésnek (A radon sugárzások  egészségügyi hatásairól sincsenek teljesen egzakt adatok – annyi ismeretlen szerepel az egyenletben – például az egyéni hajlam, az öröklött veszélyek -, hogy ez szinte reménytelen is lenne.)  A problémával azonban annál mindenképpen többet lenne érdemes foglalkozni, mint azt idehaza tesszük.

Bővebb információ az általam fellelt egyetlen hazai szakirodalomban található: *Zettisch Ferenc: Lakóépületek elektroszmog, radon gázok, ártó sugárzások elleni védelme.
A blog mellé tett kép egy aranyos animációs filmből, a Rém rom-ból való.

 

Kategóriák: Árnyékolás, Egyéb, Háztervek, Szigetelés

Vélemény? (7) ↓

7 Hozzászólások

  1. Antal Gáborné augusztus 14, 2016

    Tisztelt Uram!
    Olvastam írását és nem is kételkedem a gázbeton hátrányaiban mert saját magam tapasztalom a borzalmas hátrányáról.A falazatunk a házunkon ilyen betonból készült régen.Mára már alig kapok levegőt mert légcsőszűkületem van és a tüdőm is alig működik,így oxigén hiányos a szervezetem.Az a kérdésem,hogy a beltéri levegőt mivel lehetne beméretni? Előre is köszönöm válaszát és köszönöm értékes sorait,,üdvözlettel Éva

    reply
  2. Mina április 17, 2017

    Igazságügyi építészeknél szokott lenni gammaméter amivel az épületeket vizsgálják. Viszont nem olcsó egy ilyen vizsgálat, kb 110 e Ft.

    reply
  3. Fónagy Attiláné június 21, 2017

    Kérdezném, hogy 1972.-ben épült házak az ózdi kohósalakból, ennek milyen mérgező hatásai vannak. Mivel édesanyám 80 éves kis nyugdíjból és problémái vannak a házban lévő levegő szenyezettségével, de a bevizsgálás elég költséges.

    reply
  4. Trnovszky Magdolna szeptember 14, 2021

    Tisztelt Cím!

    Pàr hónapja vettem egy lakást Sopronban. 7 éve épült.
    3.szint, felettem tetőterasz van. Szinte azonnal ,1-2 nap utàn jelentkeztek a tüneteim.Erős szivdobogàs, aludni itt alig tudok, felriadok szivdobogásra, nem ritka ilyenkor a 110-140 pulzus.
    Az még a szörnyü, hogy màsnap nagyon rosszul vagyok, föleg, ha kimegyek a napra. Olyan, mintha megfőznének. Fulladok ilyenkor.
    3 hónappal ezelőtt semmi ilyen gondom nem volt. Akkor költöztem ide.
    Sajnos màshova kell elmennem aludni.
    Mi a véleménye, mi lehet ez.
    Senki nem hisz nekem. Sajnos.
    J
    Köszönöm szépen vàlaszàt.
    Tisztelettel! T. Magdolna

    reply
    • Bodnár György szeptember 19, 2021

      Kedves Magdolna!

      Mivel sem orvos, sem épületbiológus nem vagyok, így végképp nem tudok semmi okosat mondani – pláne Budapestről. Ha úgy érzi, hogy a költözés és a rosszullétek között összefüggés van, akkor az előbb említett két szakember egyikét tudom csak javasolni. Remélem megoldódik a problémája. Üdvözlettel Bodnár György

      reply
    • Éva november 16, 2021

      Az eszedbe jutott, hogy az alattad lévő két szinten lakókat, meg általában a többieket megkérdezed, hogy nekik is vannak-e tüneteik? Valamint az sem jutott eszedbe, hogy véletlenül 3 hónapja lett valamilyen betegséged? Ne fantáziálj egy cikk miatt, menj orvoshoz, és nézesd meg, mi a valódi ok. Mondjuk, a szíveddel lett vmi gond, vagy pánikbeteg lettél, pont e képzelődés miatt, stb… Menj gyorsan kivizsgálásra – úgy gyorsabb javulásra számíthatsz, amit én őszintén kívánok is neked. Azon se lepődj meg, ha az orvos elmosolyodik a sugárfertőzés-gondolaton. Minden jót neked: szintén Éva.

      reply
      • Éva november 16, 2021

        Bocsánat, a válaszomat T. Magdolnának írtam, úgyhogy a “szintén Éva” aláírást elrontottam….

        reply

Vélemény?