Mennyi az annyi?

Mennyi az annyi?

– Hogyan függ össze a tojás ára az építőanyagokkal?

Nemrégen látott napvilágot a hír, hogy ezen túl a tojások árát nem csakdarabra, hanem kilóra is meg kell adni.
Bár a józan ész eddig is azt diktálta volna, hogy kis és nagy tojás között igenis van különbség, de az emberek igen nagy része mégis elcsábult (pláne a mostani tojásárak mellett) a kis tojásokhoz tartozó alacsonyabb áraktól, aztán odahaza megdöbbenve tapasztalta, hogy feleannyira lakott jól az elkészített tojásrántottával, mint korábban, amikor normál méretű tojásokból készítette.
Ugyanez a jelenség bizony nem ritka a házépítés világában sem, csak ott sokkal többet kell fizetni a tanulságok levonásáért!
Két példa a mai blogban.

Triviális, de mégsem az

Sok-sok évvel ezelőtt még vevőszolgálati szaktanácsadóként jártam az országot. Akkoriban vezette be cégünk azt a téglafajtát Magyarországon, ami jóval nagyobb méretű volt, mint az akkor hagyományos falazóelemek.
Máig előttem van abból az időből a jelenet, ami egy Balaton-parti építőanyag-kereskedésben zajlott a szemem előtt.
– Ne akarjon már lyukat beszélni a hasamba! -háborgott egy idősebb úr- Ez a tégla majd háromszor annyiba kerül, mint ez a másik!
– Igen, de ebből 16 darab kell egy négyzetméterre, abból meg 36 darab, ráadásul sokkal jobb hőszigetelő és sokkal kevesebb habarcs is kell hozzá. – próbálta meggyőzni az eladó (látszólag teljesen logikus érvekkel).
– Ne nézzen már baleknak, ne akarja rám sózni a sokkal drágább anyagot!
És ez így ment fél órán keresztül. (Végül a vevő csakazértis megvette az olcsóbb, kisebb falazót)

Ma már azért az építkezők többsége tudja, hogy
– a házához adott felületű (adott négyzetméternyi) falat kell felhúzni, így ebből a megközelítésből a Ft/m² ár sokkal fontosabb, mint a darabár;
– a fal nem csak falazóelemekből áll, hanem az azokat összekötő habarcsból, ragasztóból is. Egyáltalán nem mindegy hát, hogy mennyi a négyzetméterre vetített habarcs- vagy ragasztóigény (pl kg/m², liter/m²), és az sem, hogy mennyi az adott kötőanyag egységára (Ft/kg, Ft/l);
– végezetül persze az sem mellékes, hogy az így kiszámolt áron megvalósítható fal „mit tud”, milyen műszaki paraméterekkel rendelkezik. Azaz almát hasonlítsunk össze almával.
(Az ilyen és hasonló összehasonlításokhoz igyekszünk nagyon sok segítséget adni az Építem a házam könyvsorozat II. kötetében!)
Túl nyilvánvalónak találta a most leírtakat? A következő példa már kicsit bonyolultabb lesz!

Hogyan járhatunk rosszabbul, ha jobb áron vásárolunk?

Bevezetőként egy kis magyarázat azoknak, akik nem olvasták (még) az Építem a házam II. kötetét.
A polisztirol (EPS, népszerű nevén „hungarocell”) szigeteléseket nyomószilárdság szerint sorolják osztályokba. A nagyobb nyomószilárdságú táblák nagyobb terhelhetőséggel bírnak, jobb hőszigetelők és értelemszerűen drágábbak. Magyarországon az előírások szerint homlokzatra legalább 80 kPa nyomószilárdságú polisztirol hőszigetelést kell beépíteni.

És akkor következzen a történet.
Az egyik polisztirol-gyártó cég munkatársai bosszankodva vették észre, hogy nem messze a cég irodájától nem az ő anyagukat használják egy homlokzat szigeteléséhez.
Mivel nem kis mennyiségről volt szó, odaküldték az egyik mérnököt megkérdezni, mi az oka, hogy ezúttal egy ismeretlen import terméket építenek be.
– Ez olcsóbb volt – hangzott az előre borítékolható válasz.
Ahhoz azért hozzájárultak, hogy néhány táblát elvigyenek a laborba megmérni.
És lássanak csodát, a táblák 80 kPa helyett valójában csak 60 kPa nyomószilárdsággal bírtak (valamint ebből következően, az előbb leírtak szerint sok minden másban is gyengébb tulajdonságokkal).
Visszamentek hát a kivitelezésre.
– Jól becsaptátok magatokat. Ezt az anyagot nálunk olcsóbban megkaphattátok volna!
És valóban így volt. A cég 60-as terméke olcsóbb volt, mint amennyiért a kivitelező megvásárolta a 80-asnak hitt anyagot. (Való igaz, a 80-as termékük drágább lett volna.)
(Attól a nem lényegtelen tényezőtől most tekintsünk el, hogy 60-as termék nem kerülhet homlokzatra)

Mindig jobban szerettem az olyan filmeket, ahol nem rágják a számba a tanulságot az utolsó tíz percben.
Így ez a blog úgy ér véget, hogy mindenki maga döntheti el, van-e összefüggés a tojás új ára és az építőanyagok között.