Mi a különbség a családi ház és a cigaretta között?

Mi a különbség a családi ház és a cigaretta között?

 – azaz van, ahol sikertörténet a házfelújítás!

dohanyzas1Az utolsó utáni pillanatban mégis emelik a cigaretták jövedéki adóját! A Kormány javaslata szerint a jövőre így befolyó több mint 20 milliárd forint többletbevételt a hazai lakásállomány enegiahatékonyságának javítására fordítják. Nincs mit tenni, az építőipari lobbi erősebb volt – mondta sóhajtva az új javaslatot is beterjesztő Balsai István.
Ez persze csak egy álhír, bár logikusságát illetően lehetne akár igaz is. Miért is?
(A látszat ellenére ez továbbra sem egy politikai blog!)

 

Hogy is van a cigivel?
A kiindulópont: a Kormány az utolsó pillanatban (egy meglehetősen homályos indoklás mentén) visszalépett a dohánytermékek jövedéki adójának emelésétől. (A hír és háttere ide kattintva olvasható.)
Bár a szövegezésből nem ez olvasható ki, de gyanítható az attól való félelem, hogy több forgalmi adót veszít az állam egy ilyen szigorítással (a visszaeső kereslet miatt), mint amennyit nyer a növelt jövedéki adóból. Arra persze nagy pénzekkel lehetne fogadni, hogy a dohánylobbi komoly számításokkal támogatta meg az ezirányú gondolatokat?

Mit is kalkulált egykor a miniszter?
De vajon miért nem érvényesül ugyanez a gondolkodásmód az építőipar esetében?
Matolcsy György (igen, a mai nemzetgazdasági miniszter!) egy 2003-as tanulmányban levezette, hogy
-10.000 új lakás építése 181 milliárd forinttal járul hozzá a GDP értékéhez (kb. 1%),
– miközben ebből az államnak 37 milliárd forint kompenzációs előnye származik a visszaáramló jövedelmek és az elmaradt kiadások révén,
– továbbá ez az építési volumen 30.000 embernek ad munkát.
Azaz: ha ebből a várható “nyereségből” egy részt a folyamat beindítására szánna, akkor ez az állam szemszögéből egy igen nyereségesnek várható üzlet lenne. (A tanulmány ma is letölthető ide kattintva.)

És van ahol a felújítás mindenkinek jó üzlet!
Bármilyen meglepő(?), van ahol ezt a modellt alkalmazzák is. A minap egy konferencián mutatta be egy osztrák hölgy, Dr. Margarete Czerny, azt a modellt, amellyel Ausztriában szerették volna felpörgetni  a világválság miatt nehéz helyzetbe került gazdaságot.
Az állam évente 100 millió Euro-t ad az építőiparnak egy speciális projekt keretében konjunktúra-ösztönzésre (“Konjunkturpaket”). Ennek kb. 70%-ához juthatnak hozzá magánszemélyek, akik ennek a támogatásnak segítségével újíthatják meg energiatakarékosan az otthonaikat. (Az elérhető maximális támogatás 20%, maximum 6.500 Euro, a támogatás mértéke függ attól, hogy ki mekkora energiamegtakarítást ér el a minimálisan elvárt 30%-hoz képest.)
A program idén lépett a harmadik évébe, és a tapasztalatok alapján az állam legjövedelmezőbb befektetésének bizonyult! A 100 millió eurós “befektetés” mára már 1100 milliárd (!!) Euro beruházást indukált (az 1.000 milliárdot a támogatott családok tették hozzá!), az 1:11 multiplikátor-hatás még a döntéshozókat is meglepte. A beruházásokból idén várhatóan több mint 300 milliárd Euro folyik vissza az államkasszába (háromszoros haszon!). Az már “csak” hab a tortán, hogy a program 15.000 háztartást érint, 4 millió tonna CO2-kibocsátást spórol meg és körülbelül 10.000 munkahelyet teremt.
Ugyanez a háztartások szempontjából: a programban részt vevő lakások átlagos energiafogyasztása 180-ról 60 kWh/m2/év-re csökkent és a beruházások megtérülési ideje 12-ről 8 évre zsugorodott.

Tanulság?
És a végére néhány provokatív szám:
A cigaretták jövedéki adóemelésének elengedése egyes becslések szerint évente 22 milliárd forinttal rövidíti meg a költségvetést.
3 millió Ft/lakás felújítási összeggel számolva ekkora összegből közel 7.500 lakás újulhatna meg (30% támogatási arány mellett tehát majd 23.000.)
Ezt a pénzt a lakáspiacba “fektetve” a káros anyag nem kibocsátódna, hanem nem bocsátódna ki. (:D)
Ezt a pénzt a lakáspiacba “fektetve” mindenki jól járna.
És a nagyságrendről:
Egyes pletykák szerint mégis lesz a közeljövőben állami támogatás az energiatakarékos felújításokra (magánembereknek is). Erre a célra 1,5-3 milliárd forint állhatna rendelkezésre?
Lehet, hogy mégis az építőipari lobbiban keresendő a hiba?

Kategóriák: Egyéb

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?