Mi van, ha örököljük vagy ajándékba kapjuk a házat, a telket?

Mi van, ha örököljük vagy ajándékba kapjuk a házat, a telket?

Házépítőket, házfelújítókat érintő új szabályok az új évben (2. rész)

Január 1-től ismét változott az illetéktörvény, és ennek egyes passzusai érinthetik a házépítőket, házvásárlókat is. (Erről szólt már az előző blogbejegyzés is!)
Mini sorozatunk második részében arról lesz szó, hogy mi változik akkor, akkor ha nem vásároljuk a kiszemelt ingatlant, hanem örököljük, esetleg  ajándékba kapjuk. (Ezekkel a szabályokkal egyébként valószínűleg nem csak az építkezőknek érdemes tisztában lenni.)
Ez a bejegyzés most szinte kizárólag jó híreket tartalmazl 🙂

Öröklési illeték – egyeneságon és lakásszerzésre kedvezményes

Január 1-től lényegesen egyszerűsödött az öröklésre, ajándékozásra vonatkozó illetékek kiszámítási módja.
Korábban megszámlálhatatlan variációból kellett kikeresni a ránk vonatkozó illeték-mértéket (az érték, a rokonsági fok mind jelentőséggel bírt).
Mostantól
– az egyenes ági rokonok esetében a vagyonszerzés minden formája mentes az illeték alól (ez egyébként eddig is így volt);
– az özvegyek is az egyenesági rokonokkal megegyező mentességet kapnak (ez újdonság),
– csak két illetékmérték marad: az öröklési és ajándékozási illeték általánosan 18%, a lakásszerzések esetében azonban egy kedvezményes, 9%-os mérték érvényes. (Ez is új!) (Fontos „apróság” ugyanakkor, hogy lakástulajdonnak jogi értelemben csak az számít, amit a tulajdoni lapon „lakásként” vagy ”lakóházként” tüntetnek fel.)

Fogalmak és példák

Bevallom, nagyon jókat szoktam néha derülni a jogi dokumentumokban fellelhető „nagyon szabatos” megfogalmazásokon. (Valószínűleg a jogászok ugyanígy vannak ezzel a műszaki szövegek kapcsán…)
Az egyenesági rokonra például a következő definíciót találtam:
„Egyenesági rokonok: Akik közül az egyik a másiktól származik.”
Kissé bővebben megfogalmazva, egyenesági rokonnak a felmenők és a leszármazottak számítanak: gyermekek, unokák, dédunokák, szülők, nagyszülők – és így tovább. Érdekes lehet, hogy az örökbefogadás ugyanilyen jogokat ad. A nevelt gyerek és a mostohaszülő – értelemszerűen – már nem számít bele az egyeneságba – ám a teljes hagyaték 20 millió forint összegnek megfelelő értékéig ők szintén mentesek az illeték alól.

Ha tehát például valamelyik nagyszülőnktől öröklünk egy házat, lakást, telket, akkor erre a vagyonszerzésre nem kell illetéket fizetnünk.
Ha ugyanezeket az ingatlanokat például a nagybácsi hagyja ránk örökül, akkor már felmerülhet az örökösödési iletékfizetési kötelezettség.
Amennyiben az örökhagyó nem egyenesági rokon, akkor lakástulajdon esetében a kedvezményes, 9%-os kulcsot kell alkalmazni. Ha viszont a nagybácsi egy lakóház építésére alkalmas telket hagy ránk, akkor a hagyatékátadó végzéstől számítva ugyanúgy létezik a négy éves türelmi idő a használatba vételi engedély megszerzéséig, mint a visszterhesen szerzett telek esetében (lásd előző blog).
(Figyelem, megint egy „apróság”, ami sokaknak szokott problémát okozni: mindez akkor igaz, ha a település rendezési terve szerint az adott helyre lakóház építhető, a beépíthetőség legalább 10%-os, és a terület már művelési ág alól kivett státusban van. Építési telek tehát nem az, amit mi annak gondolunk…)

Ugyanezek az elvek vonatkoznak ránk, ha a házat, lakást, telket az érintettektől nem örökül, hanem ajándékbakapjuk.

Ki állapítja meg az ingatlan értékét?

Joggal merül fel persze a kérdés, hogy minek a 9%-áról van szó, azaz ki állapítja meg az illeték alapját, az ingatlan értékét?
Öröklés esetén a hagyatéki eljárás során felbecsülésre kerül az ingatlan értéke (ehhez igazítják magát a közjegyzői eljárás díját is…), az értéket a helyi önkormányzat szakemberei állapítják meg.
Az ajándékozási szerződésben a felek maguk határozzák meg az ingatlan értékét, ugyanúgy, mint az adásvételi szerződésben, nem szabad elfelejteni azonban, hogy az illeték kiszabására jogosult NAV ebben az esetben is felülbírálhatja a szerződésben foglaltakat.

Fontos lehet még tudni, hogy az illeték alapja az ún. „tiszta érték”, azaz az ingatlan forgalmi értékéből levonják az ingatlant még esetleg terhelő tartozásokat, például egy haszonélvezeti jogot (mely jellemzően örökléskor fordul elő, mint a túlélő házastárs ún. özvegyi joga), illetve az esetleges jelzálogjogot.

Tudtam valakinek segíteni? 🙂