Juhász Róbert, villamosmérnök. „Minősített passzívház tervezőként tervezek alacsony energia felhasználású lakóépületeket. Cégünk évek óta foglalkozik tervezéssel, tanácsadással és társtervezéssel. Igény szerint passzívház minősítés teljes körű lebonyolításában is tudunk segíteni.”
Mi fán terem a minősített passzívház? (VIDEÓval!)
– avagy csak egy papír?
„Minősített passzívházat szeretnénk. Hogyan kell belefogni?” Egyre többen teszik fel ezt a kérdést Az építő közösség különböző fórumain is.
De mit is jelent a „minősített passzívház” fogalom? Mit kapunk ennek keretében és miért éri ez meg bárkinek is? Mik az elvárások és mitől különbözik egy ilyen házépítés a „hagyományostól”?
Megkérdeztük az egyik legrégebbi magyar passzívház-tervezőt!
De előtte még felelevenítjük, mitől is passzívház a passzívház, és a passzívházak egyik legnagyobb dilemmájára is fény derül!
A passzívház eredete
Az Építem a házam 2. kötetében részletesen elmeséljük, hogy maga a passzívház fogalma és definíciója egy német fizikustól, Wolfgang Feisttől származik.
Ha egy régi háznak szeretnénk lecsökkenteni az energiafogyasztását, akkor az ennek érdekében tett intézkedések (hőszigetelés, nyílászáró-csere, gépészeti rendszer megújítása, stb.) eleinte látványos eredménnyel járnak: a befektetett pénzünk gyorsan megtérül.
Aztán ha az energiafogyasztást még tovább és tovább akarjuk csökkenteni, akkor ez már egyre nyögvenyelősebb lesz. Mondhatjuk, hogy minden egyes megspórolt kWh energiáért egyre nagyobb árat kell fizetni ( a szó szoros értelmében). A megtérülési görbe kezd ellaposodni.
Feist azt az optimumot kereste, ahol a költségek és hozamok a legjobb arányt mutatják.
Arra jutott, hogy ehhez a ponthoz akkor érhetünk el, ha a ház fűtési energiaigényét sikerül annyira lecsökkenteni, hogy a házból teljes mértékben kispórolható a drága fűtési rendszer, mert a fűtést már a bentlakók életvitele is biztosítja. (A benttartózkodók testének melege és a háztartási berendezések által termelt (veszteség)hő révén.)
Számításai szerint ez a pont 15 kWh/m2/év fűtési energiaigénynél jön létre, egy ilyen házba már nem lenne szükséges külön fűtési rendszert kiépíteni. Ez lett a passzívházak legfőbb számszerű kritériuma.
A beruházási és fűtési költségek összefüggése különböző energiafogyasztású házaknál. Látható (nem meglepő módon…), hogy a minél többet akarunk spórolni a fűtésen, annál mélyebben kell az ehhez szükséges beruházásoknál a pénztárcánkba nyúlni. Az inflexiós pont ott jön el, amikor egy ponton a fűtési rendszer elhagyásával jókorát spórolhatunk a beruházási költségeken. (Részlet az Építem a házam 2. kötetéből.)
A passzívházak két „csapdája”
Ha valaki (nagyon) alacsony energiafogyasztású ház építésében gondolkodik (ez azért manapság szerencsére egyre több építkező), akkor két veszélyre mindenképpen felhívnám a figyelmét.
1. Az iménti ábrából is látszik, hogy a legdrágább megoldás a majdnem-passzívház építése!
Ide eljutni már nagyon komoly plusz költséggel jár, de ha nem sikerül kispórolni az aktív fűtést a házból, akkor az előnyök élvezéséig épp nem sikerül eljutni. (Valami „vészfűtés” a leghidegebb napokra azért a passzívházakba is be szokott kerülni, de ez többnyire olyan, ami nem igényli egy teljes rendszer kiépítését: például egy kandalló, egy-két villamos fűtőtest.)
2. Egy passzívház esetén felnagyítódik a részletek jelentősége.
Egy-egy apró hiba (legyen ez tervezési vagy kivitelezési) lokálisan, arányait tekintve jóval nagyobb jelentőségre fog szert tenni, mint egy átlagos épület esetén.
Hirtelen nem jut eszembe jobb analógia, mint például egy tornászversenyé. Egy közepes bajnokságban még néhány apróbb, szemmel alig látható hibát elkövetve is lehet akár bajnoknak lenni, de egy olimpiai döntőben minden egyes apróság jelentősége felnagyítódik, ezeken múlhat a legjobb helyek sorsa.
Emlékszem, egyszer bemutattak egy bizottságban egy számítási eredménysort, amelynek a megdöbbentő lényege valahogy így foglalható össze.
Van két kb. nagyságrendileg egyforma ház, A és B. Az A házat átlagos minőségben tervezték meg és átlagos minőségben kivitelezték. A B házat átlag feletti minőségűre tervezték, és ugyanilyen átlagos kivitelezést kapott. Az utólagos vizsgálatok során az A ház jobb eredményeket produkált mint a B! (A B-nél minden egyes apró hiba jelentősége megnőtt. Ez most egy felületes, részletek nélküli visszaemlékezés volt, senkinek nem tudom elmondani a részleteket!)
Egy lehetséges megoldás: minősített passzívház
Jogos kérdés, hogy ha már valaki átlagon felüli pénzmennyiséget szán egy passzívház építésére, akkor hogyan kaphat biztosítékot arra, hogy jövendő otthona tényleg átlagon felüli minőségben kerül megtervezésre és kivitelezésre.
Bár elárulom (szerintem senki nem lepődik meg rajta…), hogy 100%-os garancia nincs, de azért egy minősítési eljárás komoly segítség lehet. (Azon túl, hogy eleve célszerű olyan tervezőt és kivitelezőt választani, aki otthon van az ilyen házak építésében.)
Hogy mi is az a minősített passzívház, mit takar és mennyibe kerül maga a minősítési folyamat, erről beszélgettem az egyik legismertebb magyar passzívház-tervezővel, Hegedűs Attilával. (Attila az Építem a házad Klub tagja is!)
Ha szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:
Ha hasznosnak találtátok a cikket, akkor osszátok meg barátaitokkal, ismerőseitekkel is!