– néhány szempont a sok közül
Javában tart az őszi építési szezon. És ha ez a „szezon” össze sem hasonlítható mondjuk a tíz évvel ezelőttivel, az ősz továbbra is a házépítésekre, de főként a házfelújításokra egyik legmegfelelőbb időszak.
Éppen ezért most folytatjuk nemrég megkezdett sorozatunkat aszigetelésekről (mint egyik fő felújítási témáról).
Ezúttal olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy melyik a legalkalmasabb évszak a szigetelésre, hogyan készüljünk fel a szigetelési munkákra, hogyan készüljünk fel, hogy a befektetett pénzünk a legjobban hasznosuljon, milyen munkákkal érdemes kezdeni, ha energiahatékonyságot növelő beruházásba fogunk, mitől rendszer egy homlokzati hőszigetelő rendszer – no és hogyan spóroljunk az anyagválasztásnál?
Mikor szigeteljünk?
A homlokzati hőszigetelés elkészítésére tavasz és ősz a legmegfelelőbb időpont. Ezt a fajta szigetelést ragasztani kell, márpedig a vizet is tartalmazó ragasztók beépítésének sem a nagy meleg, sem a nagy hideg nem tesz jót. A tűző nap, a forróság túl gyorsan „kiszívja” a nedvességet az anyagból, mely így túl gyorsan szilárdul meg – ez pedig repedésekkel. a tartósság drasztikus csökkenésével járhat. Télen ezzel szemben fagyveszély jelentkezhet a víztartalommal kapcsolatban.
Általánosságban elmondható, hogy +5 oC alatt és + 30 oC felett sem vakolni, sem ragasztani nem szabad!
Az őszvégi-téli időnek van még egy alattomos csapdája, ez pedig az eső és a köd. Ilyen esetben kívülről kerül „plusz víz” a ragasztóba, vakolatba, ami ugyancsak felborítja azt a gondosan megtervezett folyamatot, melynek során a lassú, folyamatos vízvesztéssel végbemegy egy tartós struktúrát eredményező térhálósodási folyamat.
Gyors vízvesztés ugyanakkor nem csak a tűző nap miatt mehet végbe, hanem az erős szél okozta felgyorsult párolgás miatt is.
Ragasztani és vakolni tehát esős, párás, vagy éppen szeles időben sem szabad! (A felsorolt veszélyek egyike-másika ellen véd, ha a szigetelt felületet takarják. Az állvány elé szerelt hálók tehát nem csak hirdetési felületek (:D) és nem csak attól védenek, hogy ne potyogjon mindenféle törmelék a járókelőkre – hanem a frissen szigetelt/vakolt felület védelmét is szolgálják. Családi házakon is ajánlott!)
Még egy fontos dolog az időzítéssel kapcsolatban. A homlokzatra felragasztott szigetelést kívülről mihamarabb meg kell védeni a nedvességtől – ezért minél előbb el kell látni a külső oldalon (is) egy hálóval erősített ragasztó réteggel. (Ezt követően a vakolás/festés akár már át is húzódhat a következő évre.)
A padlás és a tető szigetelése az előzőekhez képest sokkal kevesebb megkötést tartalmaz – ide ugyanis nem kell ragasztó, és vakolat sem kerül rájuk. Ezek a munkák télen is végezhetők.
Az itt leírtakról sokkal részletesebben lehet olvasni az Építem a házam könyvsorozat 2. kötetében!
Hogyan készüljünk a szigetelésre?
Ha egy meglevő ház felújítását tervezzük, akkor a szigetelés tervezésekor döntő fontosságú annak felderítése, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége.
Erre a kérdésre a tervrajzok tanulmányozása csak általános választ ad (mármint ha megvannak – de ekkor sem lehet tudni, hogy végül mi és milyen minőségben épült meg…). Az igazán veszélyes helyi hőhidak felderítésének talán leghatékonyabb módja egy hőkamerás vizsgálat. Ennek költsége 40-60 ezer forint, így viszont elkerülhetjük, hogy felesleges beruházásra költsünk, ugyanakkor sokkal hatékonyabb lesz és hamarabb megtérül az, amire viszont áldozunk.
Fontos azonban tudni, hogy az ilyen vizsgálatok igazából csak a fűtési szezonban végezhetők igazán hatékonyan, amikor nagy a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség. A kamera ilyenkor – kívülről – nagyon jól fel tudja térképezni a ház határoló felületének meleg pontjait – ezeken a helyeken szökik a meleg.
Ha még nincs a kezünkben egy ilyen felmérés (de szeretnénk ilyet csináltatni), akkor az eredményeket jó eséllyel majd csak tavasszal tudjuk kamatoztatni.
Fontos még, hogy a tervrajzok tanulmányozása – helyszíni felmérés – esetleges hőkamerás vizsgálat együtteséből összeálló energetikai felmérés eredményeit hozzáértő szakember értékelje ki. Egy ilyen szakembertől azt is várjuk el, hogy megalapozott felújítási tervvel lásson el bennünket! (Az igazi nehézség a komplexitásban van: ennek a bizonyos „felkészült szakembernek” egyformán értenie kell az épületszerkezetekhez és az épületgépészethez is!)
A vastag szigeteléseknél különösen fontos a jó minőségű és megfelelően rögzített indítóprofil: ez védi alulról a szigetelést (aminek első sora ráadásul erre támaszkodik fel)
Mivel kezdjük az energetikai felújításokat?
Bár nem lehet egyértelmű sorrendet szabni, általában igaz, hogy először a hőveszteséget és ezzel kapcsolatosan fűtési igényt érdemes csökkenteni az épület szigetelésével és a nyílászárók cseréjével.(Ha először a gépészeti berendezések és a fűtési rendszer hatásfokát javítjuk, akkor akár azt is mondhatjuk (na jó, egy kis túlzással 😀 ), hogy ezt követően nagyobb hatékonysággal fogjuk fűteni az utcát…)
Ha – például anyagi megfontolásból – nem egyszerre végezzük hőszigetelést és az ablakok cseréjét, akkor is nagyon fontos összehangolni a két műveletet.
Gondolni kell arra, hogy a kávák is a fal külső síkjával – legalább közel – azonos mértékű szigetelést kapjanak – lehet, hogy a korlátozottabban rendelkezésre álló hely miatt ide egy jobb hőszigetelő-képességű szigetelőanyag kell?
Másik (talán még célszerűbb) lehetőség, hogy a nyílászárók beépítési síkját minél inkább kívülre kell hozni – még akár a szigetelés síkjába is! (Az is lehet, hogy toktoldás kell majd!)
Erről a témáról (megint csak sokkal részletesebben) az Építem a házam 3. kötetében írunk.
A lényeg az, hogy a szigetelés vastagságát és a nyílászárók falszerkezeten belüli beépítési síkját át kell gondolni és össze kell hangolni!
Anyagvastagság, anyagminőség
Vizsgálatok szerint az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4%-os energiamegtakarítást eredményez. (Ennek a kijelentésnek igazságtartalma természetesen attól is függ, milyen falazatra kerül a szigetelés.)
Érdemes egyfajta optimum-számítást is végezni: a szigetelési vastagság növelése milyen energiamegtakarítást jelent – és mekkora a vastagság-növelésből eredő járulékos költség?
Két dolgot azonban mindenképpen érdemes figyelembe venni.
Egy homlokzat hőszigetelésénél (ami az épületszerkezetek közül a legköltségesebb, de a legtöbb hasznot is hozza) az anyagköltség és a munkadíj aránya körülbelül 50-50%. 1 cm-el vastagabb hőszigetelés tehát valójában elenyésző plusz költséggel jár. Viszont ha csak néhány év múlva jövünk rá, hogy mégis jobb lett volna egy vastagabb szigetelés, akkor – a sok macera mellett – csak az újra-állványozás költségei felülmúlhatják az egykor megspórolt anyagköltséget.
Másrészt a vastagabb hőszigetelés nem csak a téli hőszigetelés miatt jó. Ha korlátozottabb mértékben is, de javítja a nyári hővédelmet és páratechnikai szempontból is kedvező: jó eséllyel nem kritikus helyen (például a szigetelésben) fog kicsapódni a házból kifelé igyekvő pára.
Az anyagvásárlásnál szintén fontos szempont az is, hogy mindenképpen rendszerben gondolkodjunk, hiszen a gyártók úgy fejlesztik ki termékeiket, hogy azok tökéletesen kiegészítsék egymást.
Homlokzati hőszigetelés esetében ez a bizonyos rendszer ragasztóból, hőszigetelő anyagból és külső vékonyvakolatból/festékből áll, fontos elemét képezi ezen kívül a jó minőségű háló, dűbel és az élvédők, indítóprofilok.
Ha valaki nem rendszert vásárol, akkor az kicsit hasonlít ahhoz a rulettezőhöz, aki a pirosra (vagy feketére) teszi fel az összes pénzét: vagy bejön, vagy nem. Nem nehéz elképzelni, hogy az egymásra kerülő ragasztó és vékonyvakolat „össze kell passzoljon”, együtt kell dolgozzon. Rendszerek estében a rendszer gyártója az optimális együttdolgozást kísérletek sokaságán keresztül teszteli, fejleszti. Ha az építkező vagy a kereskedő válogatja össze innen-onnan ezeket az elemeket, akkor lehet, hogy tesztelés első helyszíne az Ön háza lesz. Vagy sikerül a teszt, vagy nem…
Födém- és tetőszigeteléseknél is érdemes rendszerben gondolkodni, noha itt nemigen léteznek termékszintű rendszerek. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a szigetelési rétegrendnek különös fontosságú elemei a különbözőfóliák. (És tapasztalatok szerint a magyar épületeken az egyik leggyakoribb hibaforrások is!) Erről rengeteget lehetne írni – meg is tettem (már megint :D) az Építem a házam 2. és 3. kötetében. Akit pedig ezen túl is érdekel a téma, íme egy nagyon hasznos előadás a páráról itt és itt!
Spóroljunk ahol tudunk!
És persze érdemes figyelni az árakat – de még véletlenül sem azért, hogy mechanikusan a legolcsóbb terméket keressük! Arra figyeljünk, hogy a minőségi termékeket hol és mikor kapjuk meg a lehető legtöbb plusz szolgáltatás mellett! (Ilyen járulékos szolgáltatás lehet például a szaktanácsadás, az anyagkigyűjtés, a kedvező kiszállítás – de az udvarias kiszolgálás is!)
Érdemes tehát figyelemmel követni az akciókat, hogy ahol lehet, spóroljunk úgy, hogy az ne menjen a minőség rovására. Most például – a már korábban általunk is bemutatott szigetelési projekt keretében – akár Ön is visszanyerheti a megvásárolt ásványgyapot hőszigetelő anyag árának egy részét: www.nalamszigetelnek.hu
Még egy krtikus pont kiragadva: a falsíkon futó szigetelés befordítása
