– nagyívű és bölcs gondolatok év elején családi házban élőknek :-) Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy miről is szóljon az év első blogja -elvégre ilyenkor nagyívű, magasztos, filozófikus gondolatokkal jelentkezik szinte mindenki. Végül úgy döntöttem, hogy az év első blogja…
Segítség, fű!
– újabb példa arra, hogy egy családi házban semmi nem az, aminek látszik
Ajánlom ezt a blogot vitaébresztőnek mindenki számára, aki most tervezgeti családi háza kertjét!
Amikor évekkel ezelőtt telket kerestünk, azt az elvárást
fogalmaztam meg, hogy legalább 900 m2-es építési telekre van szükségünk, elvégre a családi ház lényege (mint azt már ezen a fórumon is többször megírtam):a kert.
Mi „kertészi segédlettel” bokrokat és tujákat telepítettünk a kerítések mellé, öntözőrendszert fektettünk, végül jöhetett az üresen maradó rész füvesítése! Óriási öröm volt látni, hogy nem kevés locsolás áldásos hatására – még tél előtt kibújtak az első zöld hajtások! A következő évben aztán gyönyörű zöldbe borult az egész kert.
Most, öt évvel később, azon gondolkodunk, hogyan lehetne minél több fűmentes területet kialakítani a kertünkben.
?
Amikor ezt elmesélem, először mindenki arra gyanakszik, hogy elegem lett az állandó fűnyírásból.
Hát, egyáltalán nem erről van szó!
De azt javaslom, menjünk szépen sorjában!
A fű szép, a fű jó
Szerintem sok ember számára (aki életét egy nagyvárosi lakásban éli) a vágyott kert egyik szinonimája a fű. A ház elkészülte után nekünk is első dolgunk volt a füvesítés (és a hozzá tartozó öntözőrendszer elkészítése – napjaink száraz nyarai mellett egy kézi locsolásra szoruló kert ugyanolyan nyaralásgyilkosnak bizonyulhat, mint egy kutya…)
Ahol nincs fű, ott a mi kis agyagos beütésű talajunk pillanatok alatt repedezettre szárad, amikor viszont esik, pillanatok alatt áll a sár.
Más növényekhez hasonlóan a fű is elnyeli a szén-dioxidot és cserébe éltető oxigént állít elő. Egy 60 m2-es gyep annyi oxigént termel, mint amennyi egy ember napi oxigén-szükséglete.
A fű hűt is! Egy meleg nyári napon felületi hőmérséklete közel 8 oC-al lehet alacsonyabb, mint a csupasz földé, és akár 16 oC-al, mint egy sötétebb térburkolaté. (Ezek az érdekességek a www.gyepszonyegpark.hu honlapról valók!).
No és persze a szépen gondozott gyep önmagában is szemet gyönyörködtető látvány.
Az a bizonyos másik oldal
A fű az egyik legvízigényesebb növény. Vízigénye 15 oC-ban 1-2 liter/m2, de a nyári melegben ez felmehet 6-7 liter/m2-re. (Adatok: www.parksystem.hu.)
Ez azt jelenti, hogy egy nem is igazán nagy, 400 m2-es füves terület öntözése kb. 3 m3 vizet igényel naponta a nyári hónapokban, ez pedig 300 Ft/m3-es vízdíjjal számolva napi 900 Ft költség (ha nincs külön vízóránk a locsolásra, akkor kétszer ennyi). Havonta akár 27.000 Ft.
Mivel a fű gyorsan nő, ráadásul egyszerre csak a szálak max. 30%-át javasolják levágni, így elég gyakran kell elővenni a fűnyírót. (A talajlazításról, szellőztetésről ne is beszéljünk. Egyszer kipróbáltunk egy kölcsönkért elektromos talajszellőztető gépet, elég hamar feladta az agyagos talajon. Közel 100.000 Ft-tól indulva nem gondolkoztunk el egy benzines változatán.)
De ami talán a legfontosabb és ide szerettem volna kilyukadni: a fű nem haszonnövény!
Veteményes a kertünkben
Lássuk be, fejlett világunk az utóbbi években eljutott oda, hogy pénzünk nagy részét teljesen felesleges dolgokra költöttük. Létszükségletünktől (a maslow-i piramison) eljutottunk a szép, kényelmes, trendi termékekig. Múltkor hallottam a rádióban, hogy egy faluban(!) az önkormányzat a frissen betelepülők nyomására megtiltotta, hogy a helység belterületén állatokat tenyésszenek (az ugyanis zavarta a családi házas övezet lakóit).
Lássuk be, a fű helyén mi is termeszthetnénk saját zöldségeket, fűszernövényeket. (A díszfák helyett pedig ültethetnénk akár gyümölcsfákat is.) Mekkora előny egy kerttulajdonos számára (a jogos büszkeségről nem is beszélve!), hogy nem csak a piacról szerezheti be a hétvégi menü hozzávalóinak egy részét!
„Egy személyre körülbelül 50 m2 nagyságú veteményeskertet kell számolni, valamint további 25 m2-t kell hagyni a krumplinak. Így egész évben lesz zöldségünk a kertünkből.” (Fieke Hoogvelt: A kert)
Függetlenedjünk!
Érdemes elgondolkodni a most megosztott tapasztalatokon még a kerttervezés fázisában. Most, hogy tényleg szűkíteni szeretnénk a füves területünk nagyságát, bele sem merek gondolni, mennyi pénzt öltünk az évek folyamán már a nemsokára felásandó területbe…
Van azonban egy másik aktualitása is ennek a gondolatnak.
Szerintem egyre többen döbbennek rá napjainkban, hogy mennyire kiszolgáltatottak lettünk mára a mindennapokban is. Mindent készen kapunk, mindent természetesnek veszünk – aztán elég volt néhány éve egy orosz-ukrán gázvita, és máris nem tűnt biztosnak, hogy a vezetékből mindig fog érkezni a fűtéshez szükséges energiaforrás. (És mi van, ha olyan drága lesz, hogy nem tudjuk megfizetni?)
A családi házban lakók egyrészt mindig is a legkiszolgáltatottabbak közé fognak tartozni (egyedileg mindent drágább előállítani, mint csoportosan), másrészt olyan lehetőségekkel bírnak a függetlenség megteremtésére vonatkozóan, amivel a lakásban lakók nem rendelkeznek (egy-egy beruházást nem tömegekkel egyeztetni). Ezen a kettősségen minden házépítőnek, házfelújítónak érdemes elgondolkoznia! (Egyébként erről szólt a legutóbbi blogbejegyzés is…)
Szavaim alátámasztására egy olyan levelet osztok meg legvégül, amelyet az erdélyi árvaházairól (el)ismertBöjte Csaba, ferences szerzetes írt még a múlt évben. Ajánlom gondolatébresztőként mindenkinek! (Ide kattintva olvasható!)
Kedves Szerző!
Házépítés küszöbén állunk, a kerttel egyenlőre nem foglalkozunk, de lenne kérdésem.
Bevált a veteményes? Mekkora rész lett a veteményes, és mekkora fű maradt?
Mennyi a veteményes vízigénye?
Nagymamámnál van minden a kertben, nem is nagyon tud nyaralni menni. Erről mi a tapasztalatuk? Az öntözőrendszer azt is megoldja? És a gyomlálást?
Köszönöm, ha megosztja tapasztalatait.