Tényleg minden passzívház gömb alakú?

Tényleg minden passzívház gömb alakú?

– avagy érdekességek a legutóbbi Tervcafé-ról (1. rész)

Még tart a uborkaszezon, bár már vészesen közeledik a nyár vége.
Arra gondoltam, túl sok érdekesség hangzott el még júniusban, az első félév utolsó Tervcafé-ján ahhoz, hogy ne osszam meg mindenkivel.
Talán még emlékeznek arra, hogy az a bizonyos beszélgetés napjaink egyik „slágertémájáról”, a passzívházakról szólt.
Jó apropó arra, hogy elgondolkozzunk rajta: milyen formájú is legyen a házunk?

1. tanulság: Minél egyszerűbb formájú egy ház, annál kedvezőbb ez energetikai szempontból.

A ház külső felülete hűlő felület, ezen keresztül mindenképpen energia áramlik el a fűtött belső térből. (AzÉpítem a házam I. kötetéből már bárki tudhatja, csak az a kérdés, hogy ez az energiaveszteség mennyi idő alatt megy végbe!)
Ugyanakkor az lenne a jó, ha házunk lakótere, belső térfogata a lehető legnagyobb lenne.
Mindezt a matematika nyelvére lefordítva: olyan térbeli forma lenne az optimális, ahol a felület/térfogat arány a minimális. Ilyen alakzat a gömb.
Energetikai megfontolások alapján tehát a gömb alakú ház lenne az ideális kár, hogy megépítése és a célszerű berendezése elég komoly főfájást okozna az építtetőknek.

Gömbház Bécsben
(Bővebben a blog végén ajánlott hg.hu cikkben)

Éppen ezért a passzívházak sem szoktak ilyen alakot ölteni, az viszont mindenképpen igaz, hogy a szabályos kockához hasonló épületek már reális alternatívát kínálnak.
A passzívházaknál különösen kiemelt jelentőséget kap az épület formája, mint a passzív hőveszteség-csökkentés nyilvánvaló módja.
Amikor tehát jövendő családi házunk formájáról döntünk, akkor mindig jusson eszünkbe: minél egyszerűbb, annál jobb.
Minden egyes kiszögellés a homlokzaton járulékos költséget és potenciális műszaki problémát jelent! (Elég belegondolni abba, hogy minden sarok megtöri a folyamatos hőszigetelést, a falazóelemekből sarkokat kell képezni és így tovább.)

Mit tehet manapság az az energiatudatos építkező, aki mégis tagolt homlokzatú házat szeretne magának?https://www.epitemahazam.hu/node/197/edit/

Természetesen építhető tagolt homlokzat, de fontos tudni: ennek (forintban kifejezhető) ára van!
Szerencsére ma már léteznek olyan, a tervezők munkáját látványosan megkönnyítő programok, amelyekkel nagyon pontosan modellezhető valamennyi apró változtatás hatása: mit hoz a konyhára és mennyibe kerül egy-egy alternatív építészeti megoldás? Mit nyerünk rajta és mit vesztünk?
Érdemes rászánni pluszt pénzt arra a tervezés időszakában, hogy eljátszogassunk ezekkel az alternatívákkal!
Egyik szakember vendégünk, Farsang Attila mesélte, hogy volt olyan megbízásuk, ahol azzal, hogy 5^o-al elforgatták a házat a telken, több százezer forintos megtakarítás vált elérhetővé a szigetelésen!

A lényeg, hogy pontosan lássuk a költségeket. Lehet, hogy az előbb említett tagolt homlokzat megdrágítja a házat, ám lehet, hogy ennek a pluszköltségét meg lehet spórolni egy olyan helyen, amit kevésbé tartunk fontosnak. Ha számszerűen látjuk az alternatívákat, akkor tudunk csak felelős döntéseket hozni! (Megint csak hivatkozok az Építem a házam I. kötetére: ha mindig a szemünk előtt lebeg, hogy 1 m² lakótér ára 200.000 Ft, akkor sokkal kevésbé nagyvonalúan fogjuk elfogadni a holt tereket.)
A Tervcafén ilyen potenciális (spórolási) lehetőségként merült fel például a garázs. Egy garázs potenciálisan 40m² x 150e Ft= 6 millió Ft. Lehet, hogy elég lenne egy oldalt nyitott beálló? És a felszabaduló pénzből lehetne bonyolultabb homlokzatot építeni, egy komolyabb gépészeti berendezést beszerezni és a sor szabadon folytatható.

Legközelebb a passzívház ablakaival folytatjuk.
És egy kis olvasnivaló ajánló a végére:
A passzívházakról is szól már egy korábbi népszerű blogbejegyzés:  ide kattintva olvasható.
Akiknek a fantáziáját megmozgatta a gömbház nekik is ajánlok egy cikket a hg.hu-ról: itt olvasható.