A garázs – igen vagy nem, és ha igen, akkor hogyan? (2.rész)

A garázs – igen vagy nem, és ha igen, akkor hogyan? (2.rész)

– hova tegyük a garázst?

Kétrészes blogsorozatunk első részében azt a kérdést jártuk körül, hogy mi szól egy garázs létesítése mellett és mi ellene. Azt is szemügyre vettük, hogy mennyibe is kerül egy garázs, és – ha csak az autótárolást nézzük – milyen alternatívái lehetnek a zárt garázsnak.
Most egy nem kevésbé izgalmas kérdést boncolgatunk: hová kerüljön a garázs?

Előrebocsátom: ez a blog sem szeretne konkrét tanáccsal szolgálni senkinek, hiszen – mint az az Építem a házam I. kötetéből is kiderülhet – minden építkezőnek más és más az ideális ház – a garázst is beleértve (vagy bele nem értve…). Csupán arra vállalkozok, hogy néhány szempontot foglaljak össze a tudatos döntések segítésére.

A termikus burkon kívül

Tegyük fel, hogy eldöntöttük: szükségünk van zárt garázsra. (Ha valaki a gépkocsi tárolásán kívül egyéb funkciókat is elképzel erre a helyre, akkor a kérdés eleve ebbe az irányba látszik eldőlni.)
Hogyan tovább?
Kezdjük talán a legfontosabb általános jótanáccsal – ez a probléma köszön vissza legtöbbször  a Tervcafékra hozott terveken is.
Mivel a garázs legtöbb esetben fűtetlen térnek számít, így a ház termikus burkán kívül érdemes elhelyezni. (Termikus burok az az egybefüggő és – lehetőleg – egyenértékű hőszigetelés, ami körbeburkolja a házunkat.)
Ez azt jelenti, hogy a garázs felőli oldalon a lakóterekhez kapcsolódó falat szigetelni kell! (Bizony télen a garázsban is lehet O ^oC alatti hőmérséklet.) Felhívom a figyelmet, hogy egy, a garázsból a lakótérbe nyíló ajtó is remek hőhíd lehet, ha nem figyelünk oda a hőszigetelő-képességére a kiválasztásnál!
Időről-időre felmerül, hogy a garázs „temperáló fűtéssel” legyen ellátva, hogy ne kelljen fagyoskodni reggel az autóba ülve. Kétszer is érdemes meggondolni ezt a kívánságot, mert a fűtési rendszer kiépítése a garázsba nem olcsó mulatság (az energiaköltségekről nem is beszélve). Ma már remek, akár programozásra alkalmas ülésfűtések léteznek a kocsikba.

A garázs helye a telken

A következő fontos döntés már tényleg a garázs helye.
Sokan azért idegenkednek a ház utcafronti oldalára elhelyezni a garázst, mert tartanak attól, hogy az nem a ház legszebb oldalát fogja a nagyvilág elé tárni. Ez az aggodalom alaptalan. Ma már olyan garázskapuk léteznek, amik akár díszére is válhatnak a háznak, a házhoz/házba illesztés pedig nem megoldhatatlan építészeti feladat. (Azt azért elmesélem, hogy annak idején  mi is szép színes garázskaput szerettünk volna. Aztán amikor meghallottuk a színfelárat, akkor letettünk róla…)
Ami viszont több mint célszerű: A garázsnak a kapubejáróhoz lehető legközelebb célszerű elhelyezkednie!
Gondoljunk bele:
– a bejárót szilárd burkolattal kell ellátni (milyen nagyobb a felület, annál több pénz!),
– egy havas téli reggelen nem nagy öröm indulás előtt több tíz négyzetméterről ellapátolni a havat!
A garázs előtt célszerű annyi helyet hagyni, hogy ott is megállhassunk a kocsival (itt moshatjuk, takaríthatjuk például), vagy éppen a hozzánk érkező vendégek használhassák ezt helyet.
Azon is érdemes elgondolkozni a burkolat és a beálló megtervezésekor, hogy saját autónkon kívül akarunk-e itt más gépkocsikat is fogadni – például beállhat-e ide a bútorainkat meghozó kisteherautó.

Ha a garázs a ház hátsó frontjára kerül, akkor – az előzőeken túl – többnyire még egy problémával szembe kell nézni: kanyarodva kell beállni a garázsba, amit nem biztos, hogy minden családtagunk nagy örömmel fog fogadni…

Garázs a pincében

Végül ejtsünk szót arról, amikor a garázs nem a házhoz kapcsolódva, hanem a ház alá kerül megépítésre – azaz a kocsi(ka)t a pincében helyezzük el.
Ennek a megoldásnak kétségtelen előnye, hogy a garázsfunkció nem vesz el értékes négyzetmétereket a telekből, ami főként akkor lehet fontos, ha a telek kicsi és/vagy a beépíthetőség korlátos.
Ezzel az esettel viszonylag részletesen foglalkoztunk az Építem a házam könyv II. kötetében, most csak néhány szempont röviden.
Fontos, hogy olyan lejtést alakítsunk ki a kocsifelhajtónak, ami nem haladja meg autónk képességeit illetve saját vezetői képességeinket. Ez nem mindig egyszerű feladat, mert a kapubejáró és a ház közötti távolság néha meglehetősen kicsi. Ilyenkor szoktak megjelenni az íves lehajtók, amit a magam részéről senkinek nem javasolnék.
Egy másik gyakori, jóllehet triviális probléma az autók „felülése”, amikor a lehajtó csatlakozásánál nem veszik figyelembe az autó alvázmagasságát…

Végül azt se feledjük el, hogy a még oly kevéssé meredek lehajtó esetében is probléma lehet a jegesedés.(Persze erre is van ma már kényelmes megoldás, hiszen a burkolat alá fűtőszálak is beépíthetők, de talán mondanom sem kell, hogy ez nem egy olcsó mulatság.)

Ennyi fért két részbe. A garázs kapcsán még sok egyéb kérdés is felmerül (például milyen garázskaput válasszunk) – valószínűleg egyszer majd ezekre is visszatérünk.
Viszont most, az utolsó pillanatban eszembe jutott, hogy garázs kapcsán írtam már egy blogot, ami egy látszólag abszolút lényegtelen kérdéssel foglalkozik (amiről utóbb kiderülhet, hogy mégis jó lett volna hosszabban gondolkodni rajta): legyen-e ablak a garázson? Ide kattintva elolvasható a rejtélyes kérdésre adott válasz!