Egy ház minőségét alapvetően befolyásolja, hogy milyen, mennyire kiváló, mennyire értékálló anyagokból épül fel. Ma Magyarországon szinte az összes Európában használatos építőanyaghoz és technológiához hozzá lehet férni. A választék óriási. Valami alapján mégis dönteni kell arról, melyeket használjuk fel. Ebben segít…
A kellemes lakóérzet 7 megalapozója
– avagy mi kell ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a jövendő otthonunkban?
Szerző: Bodnár György
Amikor házat építünk, vagy éppen alaposan felújítjuk a már meglevőt, rendszerint ezernyi elvárás kering a fejünkben, néha csak tudat alatt.
Valójában ezek az elvárások néhány markáns csoportba sorolhatók. Vannak első ránézésre is nyilvánvaló szempontok, de van olyan is, amelyikre sokkal kevesebbet gondolunk, mint kellene.
Most ez utóbbiról lesz szó.
Milyen elvárásokat támasszunk egy házépítéskor vagy házfelújításkor?
Amikor építkezésbe fogunk kimondva-kimondatlanul az alábbi elvárásokkal élünk (vagy legalábbis kellene élnünk!) jövendő házunkkal szemben:
– Legyen jó ár-érték aránnyal megépíthető. (Nyilvánvaló, hiszen ennek a blognak az olvasói többnyire nem végtelen anyagi forrásokkal gazdálkodnak. Viszont szándékosan nem „olcsón megépíthetőt” írtam!)
– Legyen később kedvező költségekkel üzemeltethető. (Ide értem a rezsiköltségek mellett a javítási-karbantartási költségeket is!)
– Legyen benne kellemes lakni.
Ezt a három szempontot az első pillanattól fogva (lehet ez akár már a telekvásárlás, de legkésőbb a tervezés!) folyamatosan szem előtt kell tartani!
A gond az, hogy míg az első két szempont elég jól számszerűsíthető, a harmadik, amit kellemes lakóérzet néven is szoktak emlegetni, (látszólag) nem.
Mindent számokra lefordítani akaró világunkban ezért hajlamosak vagyunk legyinteni, és lemondani az ilyen irányú igényeink megfogalmazásáról.
Pedig ha jól belegondolunk, egy igazi OTTHONban ez a szempont lenne a legfontosabb…
A kellemes lakóérzet összetevői
Nézzük meg hát, mit is takar(hat) a kellemes lakóérzet fogalma, mi mindenből tevődik végül is össze, hogy egy házban, lakásban jól érezzük magunkat! (Most természetesen csak a magával az épülettel összefüggő szempontokat vesszük sorra, a dolog emberi oldaláról mindenkinek magának kell külön gondoskodnia…)
Kellemes hőérzet
Számtalan kísérlet igazolja, hogy a bennünket körülvevő levegő hőmérsékletének viszonylag szűk tartományon belül kell mozognia ahhoz, hogy kellemesen érezzük magunkat – ez télen-nyáron egyaránt igaz! (A dolgot bonyolítja, hogy ez a hőfok-tartomány függ attól, hogy mennyire vagyunk felöltözve, és attól is, hogy mennyire intenzív testmozgást végzünk.)
Fontos, hogy a hőérzet nem egyenlő a bennünket körülvevő levegő hőmérővel megmérhető tényleges hőmérsékletével! (Erről majd legközelebb, a bejegyzés második részében lesz bővebben szó!)
Megfelelő védelem a zajtól
Szintén kutatások igazolják, hogy a zaj napjaink egyik legnagyobb stressz-forrása, jogos igény tehát, hogy legalább otthonunkban védve legyünk tőle – amennyire lehet.
A zaj származhat kívülről (ha ezt távol akarjuk tartani, akkor leginkább az ezen a téren jeleskedő ablakokra hagyatkozhatunk), de belülről is. Ez utóbbi ellen az egyes helyiségek/életterek leválasztása/leválaszthatósága, a födémek lépéshang-szigetelése, nagy tömegű, vagy erre specializált szerkezetek beépítése jelenthet védelmet. Ne feledkezzünk meg erről akkor sem, amikor házunk belsejébe (vagy közvetlen közelébe) választunk gépeket, berendezéseket! (Az adatlapon a zajra vonatkozó dB-értéket is böngésszük!)
Jó levegőminőség
Gondoskodni kell elegendő friss levegőről és a belül keletkező szén-dioxid eltávolításáról (nem megy magától!), de ide tartozik a penészgombák, spórák, és egyéb allergén anyagok bejutásának/feldúsulásának megakadályozása is. Külön kategóriát jelent a bűz és a por kezelése, manapság pedig egyre inkább odafigyelnek az illékony szerves vegyületek (VOC) koncentrációjára is – ez utóbbiak a házunkba kerülő építőanyagokból és berendezési tárgyakból szabadulhatnak fel (főként az első időszakban).
Káros sugárzások elkerülése
Ez egy még az előzőeknél is „misztikusabb” terület, és főként az elektromos és elektromágneses sugárzásokat értjük alatta (elektroszmog). A mai napig vita dúl arról, mennyire veszélyesek ezek az emberi szervezetre (elég csak a mobiltelefonok sugárzására gondolni), de jelenlétük egyre fokozottabb napjaink házaiban, ahol mindent „áthat” az elektromosság.
Ezek a sugárzások is származhatnak kívülről (például egy, a közelünkben levő adótoronytól vagy távvezetéktől), de még inkább belülről – elvégre házunk falai tele vannak villamos kábelekkel. (És egyre több dolgot vezérlünk rádiófrekvenciásan.)
Léteznek speciálisabb sugárzások is, melyek egyes építőanyagokból, vagy éppen a házunk alatti/körüli talajból származnak (legtipikusabb talán a radon-sugárzás) – de ezek ritkábbak. (Viszont veszélyesebbek lehetnek…)
Ha valaki fontosnak tartja ezt a problémakört, akkor természetesen léteznek megoldások ezeknek a hatásoknak a csökkentésére, kiszűrésére is – csak éppen igényelni kell őket.
Esztétika, érzetek
A végére hagytam a legáltalánosabb kategóriát, aminek az „egyéb” nevet is adhattam volna.
Milyen színűek a falak? Ezek milyen érzeteket keltenek bennünk? Milyen a ház, a benne található életterek megvilágítása? Milyenek a berendezési tárgyaink? (Például mennyire kényelmesek?) Egyáltalán: hogyan van berendezve a lakásunk? (Itt egyszerre lehet gondolni a tágasság-helyszűke témakörre, de mindennek a praktikus, a napi életvitelt megkönnyítő aspektusára is.)
Mekkorák a terek, mekkora a belmagasság? Megvan-e mindenkinek a maga saját zuga?
A sor itt aztán tényleg sokáig folytatható lenne, de ezt már mindenkinek magának kell megtennie.
Ide sorolhatók az olyan speciális szempontok is, mint hogy a lakás kialakítása-berendezése valamilyen „filozófiát” kövessen-e – például a feng-shuit.
A kellemes lakóérzet már a tervezésnél szempont legyen!
Látható, hogy a kellemes lakóérzet kialakításához (is) komoly előzetes tervezési igény tartozik, ebbe a szakaszba érdemes minél több szakembert bevonni. (Hiszen látható, hogy itt is megjelennek építészeti, gépészeti, villamossági és lakberendezési szempontok egyaránt!)
Ami azonban talán a leglényegesebb: a kellemes lakóérzet eléréséhez szükséges szempontok folyamatos szem előtt tartását a megrendelőnek (az építkezőnek) kell kezdeményeznie és elvárnia! (Idehaza ma még egyáltalán nem magától értetődő rutin szakmai körökben.)
Segítséget jelenthet, hogy az Építem a házam könyvsorozatban (idehaza az egyetlen, építkezőknek készült átfogó olvasni való az építkezés témaköréről!) részletesen bemutatjuk, hogy az építkezés adott fázisában mire kell odafigyelni a kellemes lakóérzet terén is!
Szintén ajánlom a 2019 októberi Facebook Live adásunk felvételét, amiben a blogban szereplő szempontokat egy kicsit részletesebben is szemügyre vesszük!
Ha tetszett a bejegyzés és hasznosnak találta, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!
Kategóriák: Egyéb, Épületfizika, Lakóérzet
Vélemény? (0) ↓