– avagy kit várjunk és mikor kéményellenőrzés-ügyben?
Néhány hete az egyik délelőtt csöngettek nálunk. Kimentem, és a kertkapuban egy fiatalember állt, akiről gyorsan kiderült, hogy a kéményellenőrzésre jött. Ez még nem lett volna olyan meglepő, de az annál inkább, hogy nem Bodnár Györgyöt kereste, hanem a TÉT Consulting Kft.-t (a történetben szereplő ház a mi házunk, ahová a cégünk telephelye is be van jelentve – hangsúlyozom, nem is a székhelye!), továbbá hogy nem a Katasztrófavédelemtől jött, hanem ugyanúgy a kéményseprőktől, mint a „régi szép időkben”. Aztán még olyanok is kiderültek, amik még jobban megleptek – és gyanítom, hogy nem csak én fogok a közeljövőben meglepődni, hanem sokan, akik hozzám hasonlóan néha csak felületesen olvassák a híreket…
A mai blog a meglepetések megelőzésére született! 🙂
Rezsicsökkentés – amiről és ahogyan valószínűleg sokan hallottak
A rezsicsökkentés két lépésben érte el a kéményeket – pontosabban a kémények ellenőrzését.
Első lépésben a „nagy rezsicsökkentés” részeként 2013-ban mérséklődött felére a maximum díjtétel, majd egy még drasztikusabb huszárvágással 2015-ben megszületett a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény, amely pontosan meghatározza a használatban levő és a használaton kívüli égéstermék-elvezető, valamint a tartalék (biztonsági) égéstermék elvezető fogalmát, és a kötelező kéményellenőrzéseket gyakorlatilag ingyenessé tette a lakosság számára. (A törvény végrehajtásáról a 99/2016. (V.13.) Korm. rendelet és a 21/2016. (VI.9.) BM rendelet szól.) Ez így jól hangzik, de nem árt tisztában lenni a részletekkel is.
A kéményseprés változásai 2016-ban
A 2015-ös törvény rendelkezései 2016. július 1-től léptek hatályba, ezért éppen ezekben a hónapokban zajlik a „tesztüzem”. És ez a tesztüzem meglehetős nagy zavarodottságot okoz az ilyen feladatokhoz nem szokott szervezetben. A törvény szerint ugyanis csak a természetes személyek tulajdonában elvégzett időszakos „sormunka” a díjmentes.
Hogy mi is ez a sormunka? Nem árt tisztázni, ezért vegyük is sorra!
Az égéstermék-elvezető ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása, az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálata, a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzése – figyelembe véve a levegő-utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, vagy egyedi beavatkozások hatását is – az égéstermék paramétereinek ellenőrzése, az összekötőelem ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása, a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének ellenőrzése, valamint a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények teljesülése, az érzékelő működőképességének ellenőrzése.
Ezek a feladatok korábban is szerepeltek a kéményseprők feladatai között, de igen könnyen le lehetett beszélni őket a teljes ellenőrzésről, ha egyáltalán szóba került mindez a kéményellenőrzés során.
Kit várjunk?
Először is érdemes tisztában lenni azzal, hogy a „kéményseprőkkel” kétféle módon találkozhatunk:
– mi hívjuk őket (erről ma nem lesz szó);
– hívás nélkül jönnek (erről lesz szó).
Utóbbi eset az imént részletezett sormunka, amit a köznyelv egyszerűen kéményellenőrzésnek nevez. Ennek keretében megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően rendszeres időközönként érkezik a kéményseprő.
A kémények ellenőrzésére (ezt talán nem kell nagyon magyarázni) életvédelmi szempontból van szükség (a kéményen keresztül távoznak az égéskor keletkező füstgázok), ezért a szakértő általi rendszeres ellenőrzés eddig is kötelező volt, és korábban az önkormányzatok településüzemeltetési feladatai közé tartozott. Az önkormányzatok a 2015-ben megalkotott törvény nyomán dönthettek: továbbra is vállalják a feladatellátást vagy átadják azt a katasztrófavédelemnek. Ahol ezt a feladatot az önkormányzatok nem vállalták, ott 2016 második félévétől a Katasztrófavédelem vette át. Ez az ország mintegy 40 százalékát jelenti, vagyis a 4,6 millió kéményből mintegy 1,8 millió kezelése kerül át a Katasztrófavédelemhez, és azt az állam közfeladatként, térítésmentesen látja el. A kéményellenőrzést, a lakossági kéményseprést tehát hatósági jogkörénél fogva a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kéményseprőipari szervezete vette át ott, ahol ezt a feladatot a megyei jogú város önkormányzata nem vállalta.
Ettől a naptól a sormunka ingyenes lett a magántulajdonban – természetes személy tulajdonában – lévő ingatlanhoz kapcsolódó kémények tekintetében, de csak azokon a helyeken, ahol az ingatlanban nincs bejelentett vállalkozás, egyéni vállalkozó, civil szervezet. Ráadásul az ingyenesség csak akkor érvényes, ha a kéményseprőipari szerv által felajánlott első két időpont egyikében sikerül elvégezni az ellenőrzést.
Legközelebb innen folytatjuk – akkor már az anyagiakról is szó lesz!
Ha tetszett a bejegyzés, ajánlja ismerőseinek is!
