Milyen újdonságokkal szembesülhetnek a házépítők, házfelújítók 2015-ben? (2. rész) - Építem a Házam

Milyen újdonságokkal szembesülhetnek a házépítők, házfelújítók 2015-ben? (2. rész)

Milyen újdonságokkal szembesülhetnek a házépítők, házfelújítók 2015-ben? (2. rész)

– mi változott a műszaki elvárások területén?

15.09.26._kepA Tervcafék elején gyakran elmondom, hogy egy magyarországi házépítőnek, házfelújítónak – a legtöbb európai országgal ellentétben – számolnia kell azzal, hogy érdekeit magának kell megvédenie, ahhoz nem sok külső segítséget kap. (Kivéve Az építő közösséget 🙂 )
Ennek a „külső segítségnek” egyik eleme külföldön, hogy nagyon pontos, olykor részletekbe menő műszaki elvárások, ajánlások léteznek, melyek mind azt a célt szolgálják, hogy igazodási pontot jelentsenek a szakemberek és építkezők számára: ha ezeket betartod, akkor lesz korszerű, energiatakarékos, értékálló az otthonod. (Aztán már „csak” ezeknek az előírásoknak a betartását kell ellenőrizni…)
Ma két olyan műszaki elvárásról lesz szó, melyek
– idehaza születtek,
– újak
– és gyakorlatilag minden házépítőt, házfelújítót érintenek.


Hitek és tévhitek az új hőszigetelési elvárásokról – Az A Bizonyos Táblázat

Viszonylag széles sajtónyilvánosságot kapott, hogy 2015. január 1-jével módosult az egyik legtöbbet idézett, és szinte minden építkezőt érintő 7/2006 TNM rendelet, mely az energiafelhasználás hatékonyságát szabályozó alaprendeletnek tekinthető idehaza. (Aki szeretne bővebben utánanézni, ilyen „paragrafusokat” keressen: 1246/2013 (IV.30.) Kormányrendelet és 20/2014 (III.7.) BM rendelet – ez utóbbi szabályozza a végrehajtást.)
Íme a lényeg:
– A rendeletből többnyire egyetlen táblázatot szoktak idézni (mi is megtesszük majd később 🙂 ), nem csoda, hiszen az építkezők, a nagyközönség számára ez a legkézzelfoghatóbb valami.
Ez a táblázat minden fontos épületszerkezetre nézve meghatároz egy minimálisan elvárt hőszigetelő-képességet, a hőátbocsátási tényező (U-érték) segítségével.
Homlokzati falakra vonatkozóan például ez az érték U≤0,24 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a fal valamennyi összetevőjének (falazóelemek+hőszigetelés+vakolat) együttesen legalább ilyen értéket kell elérnie.
Ez jelentősen megkönnyíti mind a szakemberek, mind az építkezők, felújítók dolgát – az utóbbiak akár az Építem a házam 1. kötetében bemutatott képlet alapján maguk is kísérletezhetnek különböző falazóelemek és különböző vastagságú szigetelések kombinációjával.

Fontos azonban tudni, hogy ez csak a jéghegy csúcsa! Az elvárásrendszer (logikusan) valójában az úgynevezettprimer energiafogyasztásra nézve tartalmaz iránymutatást.
(Ez az az energiahordozó-mennyiség (gáz, tűzifa, villany, stb.), amiért valójában fizetünk. Ezekből az energiahordozókból állítjuk elő azt a fűtési energiát, aminek pótolnia kell a ház határoló felületein elillanó hőveszteséget, így tartva egyenletesen a belső szobahőmérsékletet. Ezzel a „primer energiával” kétféleképpen tudunk spórolni:
– lecsökkentjük a hőveszteséget (és így kevesebb fűtési energia kell ennek pótlásához);
– javítjuk azt a hatásfokot, amivel a primer energiából fűtési energia lesz (a kazán és a szobákban elhelyezett hőleadók „jósága”, hatásfoka döntő ezen a téren + a beépített szabályozórendszeré).
Még egy megjegyzés: a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a passzív benapozás besegít ebbe a bizonyos fűtési hatásfokba – viszont ezzel párhuzamosan vizsgálni kell a nyári túlmelegedés veszélyt is.)
A primer energiafogyasztást már sokkal bonyolultabb kiszámolni, ehhez már szakember segítségére van szükség. Egyáltalán nem biztos például, hogy ha valaki minden épületszerkezetre nézve betartja az előbb említett táblázat minimum-értékeit, akkor ezekből kiadódik egy ma minimálisan elvárt energiahatékonyságú komplett épületszerkezet! (A sokszor hangoztatott jótanácsunk tehát itt is él: mindig a ház egészét kell nézni!)
Ettől függetlenül ez a bizonyos” táblázat jó sorvezető.

 

Akkor most kire is vonatkozik az új szabályozás?

Válasszuk szét a hivatalos választ a praktikumtól.
A praktikum: mindenkire, aki most tervezi a házépítést, felújítást!
A hivatalos válasz: Nem közintézmények esetén a rendeletben foglaltakat olyan épületeknél kell alkalmazni, amelyekre 2018. december 31-t követően kérnek építési engedélyt, vagy már korábban kértek, de az építkezést eddig még nem kezdték meg.
Nem érvényes ez a haladék azonban, ha valaki időközben úgy kezd építkezésbe, hogy ahhoz bármiféle állami, pályázati pénzt használ fel! (Tehát nem kizárólag saját pénzből építkezik.)  Minden ilyen esetben már most január 1-től érvényesek az elvárások.
Az első „praktikus jótanács” nem volt azonban véletlen: hiába a haladék, nyilván senki nem akar olyan házat magának, amely két év múlva elavultnak lesz mondható…
Így a határidőkkel nem érdemes foglalkozni, mindenkinek az új elvárásrendszer szerint érdemes terveznie – már most!

 

Hány évig lesz korszerű a házam, ha a mostani energiahatékonysági elvárásrendszer szerint építkezek?

Tulajdonképpen azonnal pontosítani kellene az előző mondatot: Mindenkinek már legalább az új elvárásrendszer szerint kellene terveznie – vagy még annál is szigorúbb elvárások mentén!

A mai blogban tárgyalt elvárásrendszer – a döntéshozók szavaival élve – egy ún. költségoptimalizált verzió: a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján pár tíz év távlatában kábé ezek a megcélzott értékek nyújthatják a legjobb „megtérülést”, vagy inkább a legjobb ár-érték arányt (befektetés ↔ megtakarítás).
Azzal ez a rendelet még nem foglalkozik, hogy miként lehet lefordítani a számok, az elvárások nyelvére azt az európai uniós elvárást, hogy az Unió területén 2021-től kezdve már csak „közel nulla” energiafogyasztású házak épülhetnek! (2021 egyáltalán nincs olyan távol! Olyan messze van, mint 2009! És ugye azt sem szeretné senki, hogy most épülő/felújításra kerülő háza hat éven belül(!) váljon korszerűtlenné?)
Ennek az elvárásnak lefordítására még várni kell – már csak azért is, mert a „közel nulla” fogalmára nézve nincs egységes uniós irányelv, azt minden tagországnak magának kell meghatároznia. (Ez logikus, ha csak az éghajlatbeli különbségekre gondolunk.)
Itt Az építő közösségben feltett szándékunk, hogy megpróbálunk segíteni olyan (reális) elvárások megfogalmazásában, melyek támpontul szolgálhatnak azoknak, akik már most a „közel nulla” szellemében szeretnének építkezni.
Általános jótanácsként tehát csak annyit, hogy érdemes kicsit szigorúbbnak lenni magunkhoz (azaz a házunkhoz), mint ahogy azt a most bemutatott rendelet egyébként előírja. (Ez már csak azért sem árt, mert annak az esélye, hogy egy építkezésen pontosan az valósul meg, mint ami a terveken szerepel, szinte nulla. Mindig voltak és mindig is lesznek például kivitelezési hibák.)
Mi a helyzet a felújítókkal?

Itt ismét van egy hivatalos és egy praktikus válasz…
A praktikus: aki ma kezd komolyabb házfelújításba, nyilván neki is pontosan olyan hosszú távon célszerű gondolkodnia, mint aki új házat épít. (Ne kelljen már pár év múlva hozzányúlni ahhoz, amit drága pénzen néhány éve rendbe tettünk!) Tehát az eddig leírtak teljes mértékben igazak a felújítókra is!
A hivatalos válasz: A rendelet előírásait a „jelentős felújításokon” is alkalmazni kell. Definíció szerint jelentős felújításnak számít, ha az a határoló felületeknek több mint 25%-át érinti.

 

És akkor az ígért táblázat

Tudom, hogy már a könyökötökön jön ki, de megint azt kell mondanom, hogy a témával ennél sokkal részletesebben foglalkozunk az Építem a házam 1. kötetében – az alábbi táblázat is onnan való. (Szerepel benne egy második oszlop is, ami a Magyar Mérnöki Kamara pár évvel ezelőtt készült ajánlását tartalmazza – talán egy kis segítség a „többre törekvőknek”.)

sites/epitemahazam.hu/files/15.09.26._tablazat.png
A legfontosabb épületszerkezetek minimálisan elvárt hőátbocsátási értékei  a 20/2014 BM rendelet szerint. (A második oszlopban a Magyar Mérnöki Kamara ajánlása szerepel, ami még a rendelet előkészítésekor készült.

Kategóriák: Energiatakarékosság, Építkezés, Falazatok, Felújítás, Házak, Jogi háttér, Szigetelés

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?