– avagy mikortól köszönt be kötelezően az új évezred a házépítők, házfelújítók számára? Minisorozatunk első epizódjában bemutattuk, hogy milyen új energetikai elvárásoknak kell megfelelnie annak, aki mostanság házépítésre, házfelújításra adja a fejét Magyarországon. A mai második részben annak járunk utána,…
A szőnyeg alatt megszülettek a „közel nulla elvárások” Magyarországon! (1. rész)
– avagy vajon milyen házat kell építeni ma, hogy az megfeleljen idehaza a jövő elvárásainak?
Aki rendszeresen követi Az építő közösség Facebook-oldalát, mostanában csak úgy kapkodhatta a fejét. Ott ugyanis mindig első kézből osztjuk meg a házépítőket, házfelújítókat érintő legfrissebb híreket, lehetőségeket, szigorításokat – ilyenekből pedig temérdek volt az utóbbi időben.
Most mégis egy olyan hírt hoztam, ami még a Facebook-oldalunkon sem szerepelt – de gyakorlatilag minden házépítőt és házfelújítót érint!
Mindenképpen érdemes elolvasni!
Mi is az a „közel nulla”?
Az év elején mi is beszámoltunk róla, hogy 2015. január 1-jével módosult az egyik legtöbbet idézett, és szinte minden építkezőt érintő 7/2006 TNM rendelet, mely az energiafelhasználás hatékonyságát szabályozó alaprendeletnek tekinthető idehaza. (Az erről szóló blog ide kattintva olvasható el!)
Ebben a blogbejegyzésben bemutattuk azt a táblázatot is, amely tartalmazza azokat az U-értékeket, melyeket az egyes épületszerkezetek esetében minimálisan el kell érni – 2019-től mindenképpen, de már most is, ha állami támogatás mellett építkezünk.
A blogban utaltam rá, hogy ez még csak az első lépése a szigorításnak. 2021-től kezdve az Európai Unió területén (így idehaza is) már csak olyan házak épülhetnek, melyek „közel nulla” energiafogyasztásúak.
Árnyalja a képet, hogy minden tagország maga dönt arról, hogy milyen elvárásokat rendel ehhez a bizonyos „közel nulla” szinthez. (Az említett blogban én is megpróbáltam „megtippelni”, mi lehet a szigorítás következő lépcsője.)
Bár mindenki csak későbbre várta, a minap váratlanul megjelent a szigorítás második lépcsőjének szánt követelményszint.
Nem verték nagydobra – és senki nem találta el, mi is szerepel végül benne…
A „közel nulla” követelményrendszere
Nemrégen Az építő közösség egyik kedves építkező tagja kérte a véleményemet a háza hőszigetelése kapcsán, és a levelében hivatkozott erre a bizonyos közel nulla szintre, mint referenciára. Visszaírtam neki, hogy ez még egy senki által nem ismert, el nem fogadott valami. Erre ő elküldött nekem egy szeptemberi Kormányrendeletet. Utánanéztem, és döbbenten fedeztem fel, hogy tényleg megjelent a módosítás – és gyakorlatilag senkinek nem tűnt fel! (A rendelet ide kattintva érhető el – a mostani 39/2015 (IX.14.) MvM rendeletes módosítást a 6. sz. melléklet tartalmazza.)
Bár maga a rendelet jóval összetettebb, de végülis mindenki „azt a bizonyos” U-érték táblázatot nézi meg benne először – mint a leginkább kézzelfogható dolgot.
Miközben a szakmai szervezetek korábban nagy vitát folytattak arról, hogy milyen mértékben szigorodjon a jelenlegihez képest a „közel nulla” követelményrendszere, a döntéshozó egy egyszerű huszárvágással átvágta a csomót: semennyire!
Ennek megfelelően a „közel nulla” energetikai elvárásokhoz kapcsolódó, a különböző épületszerkezetekre vonatkozó minimális U-érték elvárások az alábbiak:
25% az elvárt megújuló energia részarány!
Az ide kattintva elérhető rendelet-verzióban egyébként jól nyomon követhető az eredeti 7/2006 (IV.24.) TNM rendelet követelményszintje, a 20/2014 (III.7.) BM rendelet által megfogalmazott ún. „költségoptimalizált” követelményszint (5. sz. melléklet), és a most megfogalmazott „közel nulla” követelményszint (6. sz. melléklet).
Bár az U-értékekre nézve az utóbbi két követelményben nincs eltérés, azért szigorítások igenis tetten érhetők az új rendeletben!
Szigorodnak a fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó elvárások. Mivel ez a paraméter azt mutatja meg, hogy a ház valamennyi, a környezettel érintkező felületén együtt, összesen mennyi energia áramolhat el, így a ház megengedett teljes energiaveszteségére nézve mégiscsak szigorított a jogalkotó. (Ez a szigorúbb érték végül is csak akkor tartható, ha az egyes épületszerkezetek hőszigetelő-képességén javítunk. De hogy melyiken és milyen mértékben, azt nem írták elő.)
A szigorítás az alábbi két grafikonon követhető nyomon:
A fajlagos hőveszteség-tényezőben megjelenő szigorodás a közel nulla követelményszintben (második grafikon) a jelenleg érvényes költség optimalizált követelményszinthez (első grafikon) képest. (Ez a paraméter írja le a ház teljes hőveszteségét az összes határoló felületen keresztül.)
- Mintegy 10%-al szigorodnak az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények. (Ez a paraméter mutatja meg, hogy mekkora a ház teljes primer energiafelhasználása – a világítási energiaigény nélkül).
Lakóépületeknél a „közel nulla” követelményszint megengedett értéke 100 kWh/m2/év. - Új elemként jelenik meg, hogy „az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.”
A „közel nulla” követelményszint tehát elég komoly megújuló energiaforrás-igényt határoz meg!
Ennyit mára! Legközelebb arról lesz szó, hogy mikortól érvényesek ezek a rendelkezések!
Kapcsolódó cikkek
Kategóriák: Energiatakarékosság, Építkezés, Felújítás, Jogi háttér, Megújuló energia
Vélemény? (0) ↓
){kind=link}